Aujeski-kór – „hamis veszettség” kutyáknál

Előző

A háziállatok fertőző betegségei nagy és meglehetősen összetett téma. Némelyikük (veszettség, leptospirózis, brucellózis és mások) valós veszélyt jelent az emberi életre és egészségre. Szerencsére a legtöbb esetben az emberek biztonságban maradnak... De ugyanez nem mondható el a házi kedvencek életéről és egészségéről. Itt van például az Aujeski-kór kutyáknál. Hamis veszettségnek is nevezik, mivel ezeknek a patológiáknak a tünetei hasonlóak. Ez a betegség akut módon fejlődik. Krónikus forma nagyon ritkán fordul elő, de valóban ritkán fordul elő.

A herpeszvírusok családjába tartozó vírus (Suid herpesvirus) által okozott Aujeski-kórt (AD) Aujeski (Aujeszky) magyar állatorvos fedezte fel 1902-ben. Ezt a patológiát jól ismerik az állatorvosok: 1980 és 1982 között a briteknek összesen 22,8 millió font értékben kellett sertéseket pusztítaniuk. És ez csak a betegség további terjedésének megakadályozása. Természetesen senki sem éget el tömegesen kutyákat és macskákat, de az Auesky vírus sok problémát okoz ezen állatok tulajdonosainak.

Az állattartó telepekkel azonban még rosszabb a helyzet, hiszen fertőzés esetén (például nyérc) gazdáiknak semmi sem marad, hiszen a beteg állatokat a bőrökkel együtt kell ártalmatlanítani.

A fertőzés és terjedés módjai

A fertőzés fő forrása mindig a beteg állatok. Vannak más eloszlási mechanizmusok is, de ezeknek gyakorlatilag nincs gyakorlati jelentősége.

A száj- és orrüregből származó váladékkal hatalmas számú káros anyag kerül a környezetbe. A vírus megtalálható a külső nemi szervek váladékában, a tejben és (szabálytalanul) a vizeletben is. Meglepő módon a kórokozó soha nem ürül ki a szervezetből széklettel.

Vírusoltott, de már FERTŐZÖTT állatok is terjesztik.Fontos megérteni, hogy nem csak az oltatlan, hanem a szérummal kezelt, gyenge immunitású kutyák is kiváló fertőzésforrások lehetnek.

A vírus levegőben és élelmiszeren (étel és ital) keresztül terjed. Sajnos a kórokozó meglehetősen stabil a külső környezetben, ezért hosszú ideig megőrzi fertőzőképességét. A ápolószereken váladékkal megszáradt és a talajba került vírus nyáron 2-3 hétig is életben marad. Télen ez az időszak azonnal öt-hat hétre nő. Beszámoltak arról, hogy a kutyatartókban a kórokozó akár 20 hétig is képes megőrizni virulenciáját (vagyis fertőzőképességét)! Természetesen, ha nem fertőtlenítették a helyiségeket.

A levágott sertések húsa, nyirokcsomói, csontvelője és belsősége szintén veszélyes. A kutyák az esetek 100%-ában ezektől a "csemegéktől" fertőződnek meg. A vírus elpusztításához a húst legalább 40 napig le kell fagyasztani (kb. -20 Celsius fokos hőmérsékleten). A ragadozók további vírusforrásai a patkányok és az egerek, amelyek számos fertőzés természetes tározói.

A fertőzésre való fogékonyság több tényezőtől függ: virulencia, a szervezetbe került fertőzött szubsztrát mennyisége, terjedési módok, az állat fajtája, kora és fiziológiai állapota (például stresszérzékenység). Például a szájüregi fertőzéshez (táplálékkal és vízzel) több vírusra van szükség, és a kölyökkutyák többszörösen nagyobb eséllyel betegszenek meg, mint felnőtt állatokhoz képest.

Tünetek

Az inkubációs periódus a fertőzést követő második naptól a negyedik napig tart. Az állatok gyorsan elveszítik étvágyukat, megfigyelik őketlátványos nyálfolyás, hányás és légszomj, ugyanakkor láz biztosan nincs. Az apátia periódusai váltakoznak az izgalom időszakaival, egyes állatok pánikrohamot kapnak.

hamis

Ellenkezőleg, a szakirodalom számos olyan esetet ír le, amikor a kutyák a fertőzés után rendkívül falánk lettek, és mohón elfogyasztottak több napi takarmányt egyhuzamban.

A kutya úgymond "harapja" a környező levegőt, nem támadja meg az embert (!). Ugyanebben az időszakban más kutyákkal és egyéb háziállatokkal szembeni agresszió is lehetséges, ami sok gazdi számára ad okot arra, hogy veszettség gyanúját vegye kedvencében. A kutya hamarosan nagyon megijedt és ideges lesz.

Fontos!A legtöbb esetben súlyos viszketés és csonkítás lép fel. Ez azt jelenti, hogy az állat bőre annyira viszket, hogy harapni kezdi a mancsát, néha csontig tépve.

A veszettséghez hasonlóan nagyon gyakran különböző neurológiai tünetek figyelhetők meg, amelyek nem megfelelő viselkedésben nyilvánulnak meg (bár sokkal rosszabbak). Gyakran előfordul bénulás és/vagy paraplégia.

A halál általában a klinikai tünetek megjelenésétől számított 24 órán belül következik be. Meg kell jegyezni, hogy a beteg állatok mindig a hangulatos, sötét helyeket részesítik előnyben. A kutyák is rekedten dorombolhatnak, miközben a bőségesen kiválasztódó nyál buborékol. A látvány nem a legkellemesebb.

És még egyszer… fontos megjegyzések!A nagy mennyiségű habzó és buborékos nyál ellenére nem lóg le a padlóig, mint a veszettségnél!

Klinikai diagnózis

Ennek a betegségnek a diagnózisa különböző klinikai vizsgálatokból származó adatok kombinációja alapján történik. Vér, vizelet, egyéb biológiai folyadékok elemzése – mindegyiksegít kimutatni a betegség jelenlétének tényét, de a kórokozót így nem lehet megtalálni. Mit kell tenni?

Azonnal értesítjük a tulajdonosokat. Ha Ön nem rendelkezik állatorvosi végzettséggel, akkor ha a kutyán a cikkben leírt tünetek jelentkeznek, igyekezzenek ne érintkezzenek az állattal, magát a kutyát pedig izolálják a társadalomtól", lehetőség szerint zárják el kifutóba. Mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a kutyák "Aueska-kór" tünetei veszettségre utalnak... A helyes differenciáldiagnózist csak tapasztalt állatorvos tudja felállítani, ezért ne kockáztasson!

Sajnos a diagnózis legmegbízhatóbb módszere az elhullott állatok boncolása során nyert kóros anyag tanulmányozása.

Nagyon jellegzetes szövettani elváltozások lokalizálódnak az agyban. Képet mutatnak nem gennyes meningoencephalitisről, viszonylag enyhe myelitissel. Gyakrabban (majdnem mindig) a kéreg érintett, míg az elváltozások nem mennek mélyen az idegtörzsekbe. A neuronok klasztereinek látható nekrotikus folyamatai, limfociták, neutrofilek és makrofágok perivaszkuláris infiltrációja. A gerincvelő elváltozásai meglehetősen mérsékeltek, és gyakran egyáltalán nem fordulnak elő. Lehetséges-e élet közben kimutatni a vírust? Igen, de a kutya egyszerűen nem éli meg ezt a pontot. A módszert azonban továbbra is leírjuk.

Az Aueska-kór kórokozójának azonosítására szövethomogenizátumokat adnak be a laboratóriumi kísérleti állatoknak. A nyulak a legfogékonyabbak, őket követik az egerek és a patkányok. A sejtszerkezetekkel kapcsolatos tanulmányok is felhasználhatók. Amikor az állatok vagy a sejtek elkezdenek elpusztulni, hisztokémiai vizsgálatot végeznek. Ha a fentiekben részben leírt károsodást észlelünk, a diagnózis megerősítettnek minősül.

Vannak szerológiai és immunenzimatikus elemzési módszerek is. Különösenszilárd fázisú enzimhez kötött immunszorbens vizsgálat (ELISA) jól bevált. Az észlelési pontosság közel 100%. Az ELISA antitest kimutatás egy egyszerű és olcsó módszer, melynek segítségével a mintavétel után néhány órával megbízható eredmény érhető el.

Terápia

Sajnos az Aujeski-betegség kutyáknál való kezelése még gyerekcipőben jár. Ha az állatnak nagy szerencséje van, és a betegséget korai stádiumban észlelik, akkor a polivalens szérum (ami nem mindenhol kapható) szinte biztosan segít. A viszketést antihisztaminok és kortikoszteroidok sokkdózisai enyhítik. Az elégtelenség csökkentése érdekében nyugtató és nyugtató gyógyszereket alkalmaznak.

Sajnos ez a módszer csak a kezdeti szakaszban hatásos, mivel lehetetlen egy fejlett "Auesca" gyógyítása. Ha az állat sokat szenved, ajánlatos elaltatni. Sajnos még speciális vakcina sem létezik kutyák számára. Abban az esetben, ha a betegség kitörése van az Ön területén, feltétlenül konzultáljon állatorvosával a kutya hiperimmun szérummal történő passzív immunizálásáról.

Következő

Olvassa el továbbá: