Patella - a térdkalács elmozdulása kutyákban

Előző

Milyen öröm nézni egy gyönyörű és egészséges kutyát sétálni! De ha az állatnak bármilyen problémája van a mozgásszervi rendszerrel, akkor valószínűleg nem tud futni és ugrani. Például a kutyák térdkalácsa nagyon kellemetlen következményekkel jár, egészen rokkantságig és az önálló mozgás teljes képtelenségéig.

Ami?

Ezt a patológiát "lebegő patellának" is nevezik. Általában a "patella" a térdkalács, és a cikkben leírt betegség annak elmozdulása. Képzelheti, milyen kellemetlen ez a betegség...

Nagyon gyakran egy beteg kutyán semmilyen klinikai tünet nem jelentkezik... Egy bizonyos pillanatig. Egy nap azonnal sánta lesz, hátsó végtagját a gyomrához szorítja (a képen van), visít és nyafog. Ugyanilyen hirtelen a kedvence is újra futni kezd és ugrál körülötted, mintha mi sem történt volna. Ha kutyájával legalább egyszer megtörtént hasonló, nem szabad megkísérteni a hirtelen "gyógyulása": a térdkalács, ha egyszer megnyilvánult, rendszeresen emlékeztetni fogja.

A betegség kialakulásának okai, vagy egy kis anatómia

A térdkalács emberben és kutyában ugyanazon a helyen található - a combcsont disztális végén. Felfelé és lefelé mozog az oldalsó és a mediális condylusok mentén. Ha anatómiailag minden rendben van velük, akkor a térdízület csak a természet által meghatározottra képes. Egyszerűen fogalmazva, csak fel-le mozog. A kivételek az idős állatokra és egyes fajták kutyáira jellemzőek...

térdkalács

Sajnos a combcsont kondiusaik túl laposak, alacsonyak. Ez azt jelenti, hogy a csésze általában nincs a megfelelő helyen rögzítve, de igenmozogjon bármely irányba. Az ilyen kellemetlen genetikai patológia (és ez a jelenség örökletes) különösen gyakori a következő kutyafajtáknál:

  • Miniatűr és törpeuszkár.
  • Máltai bolonka.
  • Jack Russell terrier.
  • Yorkshire terrierek.
  • Pomerániai spitz.
  • pekingi
  • csivava
  • Papillonok.
  • Boston terrierek.

Így minél kisebb kedvence, annál valószínűbb, hogy normális térdízületek nélkül marad. A rövid lábú kutyák (tacskók) szintén hajlamosak a patellára, de náluk ez "természetes" eredetű. Az a tény, hogy végtagjaik túl rövidek, ami szinte mindig a térdízület kialakulásának és működésének hibáihoz vezet. A nagytestű fajtákban gyakorlatilag nincs ilyen probléma. Azonban az óriásoknak is vannak problémái a térdízületeikkel, de nagy súlyuk miatt: ilyen terhelést a természet nem látott előre, és ezért a combcsont kondylusai egyszerűen elhasználódnak. Mindezek patellához is vezethetnek, de ez ritka.

A betegség kialakulásának szakaszai

A fejlődésnek négy szakasza van, a legenyhébb lefolyástól a legsúlyosabbig. Jeleik meglehetősen jellemzőek:

  • Az első stádium.A csésze messze túljuthat a condylusokon, de magától visszatér korábbi helyzetébe. Általában a klinikai tünetek ebben az időben nem jelennek meg. Lehetséges hirtelen sántaság, valamint nyomtalan veszteség.
  • A második szakasz.A csésze már "laza", nincs rögzítve. Rendszeresek a sántaság esetei, néha szükség van az ízület kézi gyakorlására.
  • Harmadik szakasz.A térdkalács folyamatosan "fordított" állapotban van. Hatedd a helyére, akkor az állat járni tud egy darabig.
  • A negyedik szakasz, melynek tünetei a legjellemzőbbek. A pohár egyáltalán nincs rögzítve a kondilokra, tornáztatni is felesleges. Ebben a szakaszban az állat egyáltalán nem tudja használni a végtagot, és ha mindkét lába érintett, a kutya nem tud járni.

Gyakran előfordul, hogy fiatal kutyáknál, amelyek testében a porcok még meglehetősen rugalmasak és rugalmasak, a térdkalács leválik a condylusokról, és magától visszatérhet a helyére, és az állat nem mutatja a fájdalom nyilvánvaló jeleit. Egyes esetekben a figyelmes gazdik észrevehetik, hogy kedvencük egy másodpercre lefagy, üvölt, és a következő néhány másodpercben megpróbál óvatosan rálépni a mancsára. Az idős kutyákat már nem kell ilyen módon megfigyelni, hiszen a porcikájuk, kondüljaik szinte tövéig elkoptak, ezért a fájdalom és a sántaság folyamatosan megnyilvánul bennük.

Ami a diagnózist illeti, egyszerű. Igen, a kutyákon végzett patella teszt magában foglalja az ízületek sebészeti vizsgálatát. Egy tapasztalt tenyésztő vagy állatorvos könnyen észleli a konkrét kattintást. Bonyolultabb esetekben radiográfia alkalmazható.

Mit kell tennem?

Először is, az általunk leírtakhoz hasonló legkisebb jelek megjelenésekor kutyáját diétázni kell (ha túlsúlyos). Másodszor, bármennyire furcsának is tűnik, rendszeresen sétáltatni kell a kutyát. Néhány évvel ezelőtt az állatorvosok azt tanácsolták, hogy korlátozzák a sétát, de most a szakértők bebizonyították, hogy ez nem jó ötlet. Minél „felpumpáltabbak” az izmok, annál jobban tudják rögzíteni a „szemtelen” térdkalácsot a természetes helyére. Vannak kezelések?

Az állatorvos például gyógyszereket írhat felglikozaminoglikánok. Az időseknél a porcszövet helyreállítására használt humán készítmények is használhatók. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a megközelítés nagyon jó eredményeket tesz lehetővé. Végül a kutya kövérségétől függetlenül célszerű terápiás étrendre állítani. A fő feladat a minimális szénhidráttartalmú étrend kiválasztása. Az ilyen táplálkozás segít csökkenteni a gyulladás jeleit és enyhíteni az állat állapotát.

Műteni kell egy beteg kutyát? Sok állatorvos inkább azonnali sebészeti beavatkozást ír elő, de ez a vélemény meglehetősen ellentmondásos. Sok szakértő úgy véli, hogy a műtét csak a harmadik és a negyedik szakaszban javasolt. Ha lehetséges, jobb a kutyát orvosi kezelés alatt tartani. Az a tény, hogy a műtét nem 100% -os garancia a kezelésre, fennáll a szövődmények lehetősége.

Következő

Olvassa el továbbá: