A gyomor atrófiás gastritis (krónikus, fokális, antralis) okai, tünetei, kezelése

Előző

A gyomornyálkahártyán fellépő gyulladásos folyamatot atrófiás gastritisnek nevezik. Ebben a betegségben az egészséges sejtek száma nagymértékben lecsökken, rákmegelőző állapot lép fel. Az atrófiás gastritis kezelésének megkezdése előtt meg kell találnia a kialakulásának okait. A gyomorhurut tünetei és kezelése teljes mértékben a betegség fejlődési stádiumától függ.

Tartalom

1 A betegség klinikai képe
2 A patológia megnyilvánulása
3 Testvizsgálati módszerek
4 fajta betegség
5 Orvosi terápia
6 Diéta betegség alatt

1 A betegség klinikai képe

A gyomorhurut egyik legálomosabb típusa az atrófiás gyomorhurut, amely leggyakrabban idős és középkorú férfiaknál alakul ki.

Bizonyos okok hatására a gyomor sejtjei az úgynevezett "atrófiás degeneráción" mennek keresztül, és nem tudják ellátni funkcióikat - a gyomornedv összetevőit. Ehelyett elkezdenek váladékot kiválasztani. Az atrófiás gastritist általában a gyomor csökkent vagy fokozott savassága kíséri. De a betegség veszélye nem is abban rejlik, hogy hozzájárul a gyomor-bél traktus állapotának romlásához. Ma már ismert, hogy az atrófiás gastritis és a gyomorrák összefüggenek. Az atrófiás gastritis egy összetettebb betegség előjele.

A betegség alattomossága az, hogy a betegség első szakaszában szinte tünetmentesen múlik el.

Javasoljuk, hogy ismerkedjen meg vele

Hogyan készüljünk fel a gasztroszkópiára
A gyomor-bél traktus betegségei: tünetek és kezelés
Táplálkozás a gyomor gyomorhurutjával

Az enyhe kényelmetlenséget nagyon könnyű figyelmen kívül hagyni, vagy egyszerű rossz közérzetnek tekinteni.

Az atrófiás gastritis minden formája hasonló tünetekkel jár. Evés után, még kis mennyiségben is, a betegekleggyakrabban a szoláris plexus területén lévő nehézség érzésére panaszkodnak. Az RK patológiájának megnyilvánulásai figyelhetők meg: rossz lehelet, dübörgés a gyomorban, puffadás, székrekedés, ritkábban - hasmenés.

Más tünetek is megjelennek, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a gyomor-bélrendszer betegségeihez: meredek testsúlycsökkenés, B12-vitamin hiány, vérszegénység jelei, bőrsárgaság, nyelv bizsergés, fejfájás. A szájüregben leletek előfordulhatnak. A hormonális háttér zavart.

A diagnózishoz különféle módszereket használnak, a CT, az ultrahang, az MRI, a radiográfia használata nem nyújt átfogó információt.

Az összes adat megszerzése és az atrófiás gastritis megfelelő kezelésének előírása érdekében gyakrabban használják a gasztroszkópia és az endoszkópia típusait. A gasztroszkóp lehetővé teszi a gyomorfalak elvékonyodásának meghatározását. A gyomor-bél traktus vizsgálata lehetővé teszi a gyomormirigyek állapotára vonatkozó adatok megszerzését.

A legkényelmesebb modern kutatási módszer a gastropanel, amely lehetővé teszi a gyomor aktivitásának non-invazív felmérését. A módszer három indikátor kimutatásán alapul: a fehérje pepszinogén, amely a HCL termeléséért felelős, a Helicobacter pylori antitestek és a gasztrin 17 hormon, amely szabályozza a savtermelést és a gyomorfalak regenerálódását.

2 A patológia megnyilvánulása

Az atrófiás gastritis különböző típusú lehet. A szakasztól függően egy személy kialakulhat:

felszínes;
akut;
mérsékelt;
krónikus atrófiás gastritis.

A felületes atrófiás gastritis csak a nyálkahártya lehetséges gyulladásának jele. Ez a nagyon korai szakasz, amikor a megnyilvánulások gyakorlatilag nem észrevehetők, ezért csak endoszkópos vizsgálattal lehet meghatározni. A műszeres kutatási módszerrel a következők derülnek kiMegnyilvánulások:

sejtek hiperszekréciója - csak közvetett jelekkel állapítható meg;
a gyomor falainak vastagsága normális;
a hám degenerációja mérsékelt.

A közhiedelemmel ellentétben a krónikus atrófiás gastritis független betegség, nem pedig a gyomorbetegség akut formájának átalakulása. A krónikus gastritist a gyomorsejtek hosszú távú, progresszív pusztulása jellemzi, miközben a dystrophiás, nem pedig a gyulladásos folyamatok dominálnak. A gyomor motoros, szekréciós és egyéb funkciói jelentősen megváltoznak.

A betegség krónikus formájában nemcsak a gyomrot érinti, hanem más szerveket is: a hasnyálmirigyet és a belső elválasztású mirigyeket. A mérgezés következtében az idegrendszer és a keringési rendszer részt vesz a betegség kialakulásában.

A betegség tüneteinek megjelenése a gyomornedv csökkent vagy fokozott savasságával jár.

3 Testvizsgálati módszerek

A legjelentősebb vizsgálati módszerek az endoszkópia, a pH-mérés és a vérvizsgálat. Műszeres módszerek segítségével az atrófiás gastritis a következő jelekkel észlelhető:

a szerv fala normál vastagságú vagy túl vékony lehet;
széles gyomorgödrök jelenléte;
a mirigyek aktivitása jelentősen csökken;
a mirigyek vakuolizációja figyelhető meg;
tömörített hám;
simított nyálkahártya;

A mérsékelt atrófiás gastritis egy meglehetősen konvencionális megnevezése annak a szakasznak, amelyben csak részleges, enyhe fokú sejttranszformáció figyelhető meg. A betegség ebben a szakaszban egyetlen módon észlelhető - a gyomornyálkahártya felszínén lévő érintett sejtek számának meghatározásával. Ezzel egyidejűleg a szöveti változások elemzését is elvégzik.

Ebben a betegségben a tünetek pontosan ugyanazok, mint az akut formában: éles fájdalom,ami azonban nem mindig jelentkezik (gyakrabban csípős, sült ételek fogyasztása után), gyakori kellemetlenség evés után.

Az akut vagy aktív gyomorhurutot a gyulladásos folyamatok súlyosbodása jellemzi. A szövetek duzzanata, a hám pusztulása a nyálkahártya eróziójáig (egyes esetekben) és a leukociták beszűrődése a szerven kívül.

Az akut forma tünetei: erős gyomorfájdalom, hasmenés, láz, eszméletvesztés egészen kómáig.

4 fajta betegség

Az atrófiás gastritis következő típusait különböztetjük meg:

antral;
fokális;
diffúz.

A fokális atrófiás gastritist a gyomorszövetekben patológiás folyamatokkal járó területek megjelenése jellemzi. Egyes esetekben a betegség fokozott savassággal fordul elő. A sósav mennyiségének növekedése ebben a betegségben általában azzal magyarázható, hogy a gyomorszövet egészséges területei kompenzálják az érintettek munkáját. Alapvetően a fokális atrófiás gastritis nem különbözik a normálistól a tüneteiben.

A leggyakoribb tünet bizonyos ételek intoleranciája: túl zsíros ételek, tejtermékek stb. Ilyen ételek elfogyasztása után hányás, gyomorfájdalom, gyomorégés jelentkezhet. A laboratóriumi és műszeres vizsgálatok segítenek a diagnózis pontos felállításában.

Antralis atrófiás gastritis alakul ki a gyomornak a duodenummal határos alsó részében. Ennek a betegségnek a megnyilvánulásai nagyon világosak és hegesedést mutatnak. Vizuálisan egy tömörített csövet ábrázol. A dyspepsia tünetei mérsékelten kifejezettek: böfögés megjelenése étkezés után, fájdalom a szoláris plexusban, étvágytalanság, hányinger reggel, észrevehető testtömeg-csökkenés. A savasság ugyanazon a szinten marad, vagy ami sokkal gyakrabban fordul elő, valamelyest csökken.

Antrális gastritis esetén műszeres vizsgálatot írnak elő, ennek eredményeként általában a gyomor falainak elváltozását és deformációját, valamint a falak merevsége miatti perisztaltika csökkenését észlelik. Gyakran diagnosztizálják a nyálkahártya daganatait és a fekélyes folyamatokat.

Egy másik típus a diffúz gastritis. Ez a betegség egy köztes stádium, amely a gyomor falainak felületi deformációinak kezdete után és a disztrófiás változások előtt következik be. A legnyilvánvalóbb jel a gyomormirigyek degenerációjának gócainak jelenléte és tevékenységük megzavarása, az éretlen sejtek megjelenése. A betegség további tünete a mikroszerkezeti károsodás jelenléte és a gyomorgödrök elmélyülése.

5 Orvosi terápia

Tekintettel arra, hogy a betegségnek számos formája létezik, az atrófiás gastritis kezelésének nincs általános megközelítése. Megállapítást nyert, hogy a megkezdett sorvadási folyamat nem korrigálható, mert a sérült sejtek nem térnek vissza eredeti állapotukba.

Ennek ellenére már javasoltak olyan módszereket, amelyek lehetővé teszik a gyomorhurut atrófiás formájának hatékony kezelését, függetlenül annak típusától és stádiumától, és megállítják további fejlődését.

A kezelés minden formája a vizsgálat eredményein alapul, mivel minden eset speciális terápiás megközelítést igényel. A kezelési séma több szakaszból áll.

Az első szakasz a Helicobacter pylori felszámolása, amely akkor szükséges, ha a baktériumok erősen befolyásolják a betegség lefolyását. A fő feladatok ebben a szakaszban:

a baktériumok fejlődésének gátlása, antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájuk leküzdése;
a dyspeptikus jelenségek csökkentése, az állapot enyhítése gátlók alkalmazásával;
a kezelés időtartamának lerövidítése;
a mellékhatások előfordulásának csökkentésére használt gyógyszerek számának csökkentése.

Továbba második szakaszban az autoimmun folyamatok kialakulását próbálják befolyásolni. Még nem találtak olyan módszert, amely teljes mértékben befolyásolná az atrófiás hiperpláziás gastritis kialakulását. Ebben a szakaszban általában hormonális gyógyszereket és immunkorrektorokat írnak fel, de ezek nem mindig érik el a kívánt hatást.

A harmadik szakasz a kórokozóterápia. Ebben az időszakban különböző csoportokból származó gyógyszereket írnak fel:

Az emésztést elősegítő eszközök.

Parenterális injekció a B12-vitamin hiányának megszüntetésére.

Bizonyos esetekben az ásványvizek hatásosak - jótékony hatással vannak a sósav termelésére.

Az útifűlevet tartalmazó gyógyszereket, például a Plantaglucidot a gyulladás csökkentésére használják. Alternatív megoldásként használhat közvetlenül útifűlevet.

A gyulladás kezelését megkönnyíti a Riboxin, amelyet egyre gyakrabban írnak fel a betegeknek.

A belek motoros működésének szabályozására gyógyszereket írnak fel (Cisaprid vagy mások).

A nyálkahártya védelme érdekében bizmut-nitrát bázist, Kaolint, Vykairt használnak.

Az aktív kezelés befejezése után remissziós időszak következik. Ekkor a fő feladatok az emésztési funkciók helyreállítása, az ehhez szükséges anyagok pótlása.

6 Diéta betegség alatt

Annak érdekében, hogy az atrófiás gastritis kezelése eredményeket hozzon, a betegnek speciális étrendet kell előírnia, amelyet a kezelés és a remisszió teljes időtartama alatt követnie kell. Mindenesetre ezzel a betegséggel nehézségek merülhetnek fel az étkezés megszervezése során. A gyomor atrófiás gastritisének kezelése előtt az orvos előírja az M. I. Pevzner által kidolgozott négy diéta egyikét.

Diéta 1. Csak gyulladásos tünetek esetén írják felfokozatosan alábbhagynak. Ez az étkezési mód hozzájárul a gyomor normalizálásához. A hideg és meleg ételeket kizárják a páciens napi menüjéből. A rostban gazdag termékek használata korlátozott. Az étrend összesen körülbelül 11 ételt tartalmaz.

1a diéta – javasolt a betegeknek betartani a kezelés első napjaiban. Ennek a diétának a célja a kíméletes diéta, csökkenti a stresszt. Az étel legyen folyékony vagy püré formájú, az elkészítési mód gőzölés vagy vízben forralás.

A 2-es diéta alapvetőnek tekinthető, amelynek célja a mirigyek munkájának serkentése. A betegek étrendjének változatosnak kell lennie. Az étlapon hal, sovány hús, erjesztett tejes és lisztes ételek, gyümölcsök és zöldségek szerepelnek. A termékeket kis mennyiségű olajban süthetjük, főzhetjük, párolhatjuk és süthetjük. Az étlapon körülbelül 30 étel található.

4. diéta - enterális szindróma esetén a gyomor működésének javítását, a nyálkahártya gyulladásának csökkentését célozza. A tejtermékek ki vannak zárva, mivel intoleranciájuk figyelhető meg. Töredékesen kell enni, azaz gyakran, de kis adagokban. A gyulladás tüneteinek elmúltával a betegeket teljesebb étrendre helyezik át - 2. sz.

Következő