A rák jelei (béldaganatok nőkben, férfiakban, hogyan lehet ellenőrizni az onkológiát

Előző

A bélrák jelei az onkológia legfontosabb problémája, amely világszerte aggasztja a tudósokat, tekintettel e patológia meglehetősen nagy elterjedtségére. Az a kérdés, hogyan lehet időben felismerni a betegséget, nagyon fontos az ember életében. A bélrák korai stádiumban történő felismerése hatékony kezelést tesz lehetővé, és jelentősen növeli a kedvező prognózis valószínűségét. Mindig emlékezni kell arra, hogy a bélonkológia nem egy mondat - lehet és meg kell küzdeni, és ehhez az első gyanús tüneteknél orvoshoz kell fordulni.

Tartalom

  • 1 A patológia lényege
  • 2 A betegség etiológiája
  • 3 Rákos daganat kialakulása
  • 4 A betegség tünetei
  • 5 Diagnosztika
  • 6 A kezelés prognózisa

1 A patológia lényege

A bélrák egy rosszindulatú daganat, amely megváltozott mirigyhám formájában jelentkezik, túlnyomórészt a végbélben és a vastagbélben. Figyelembe véve a legnagyobb prevalenciát, ezt a fajta onkológiát leggyakrabban vastagbélráknak nevezik, vagyis a daganat a vastagbelet (vastagbél) fedi le négy, egymás után elhelyezkedő szakaszával és a végbelet vagy vastagbelet (rectum) a kismedence. A vékonybélben és a vakbélben az onkológiát rendkívül ritkán rögzítik (a bél onkológiai eseteinek legfeljebb 1% -a).

Javasoljuk, hogy ismerkedjen meg vele

  • A szigmabél fáj
  • A vakbélgyulladás jelei férfiaknál
  • A dysbacteriosis okai és tünetei csecsemőknél

A rosszindulatú daganatok lokalizációjuk szerint a következőképpen oszlanak meg: a végbél daganatai (az esetek több mint fele), a szigmabél (majdnem 40%), a leszálló és felszálló ágak (6-8%), a keresztmetszetben. vastagbél (2-3%). Ugyanakkor a végbélrák a férfiaknál a leggyakoribbbelek, és nőknél - a vastagbél különböző területei. A bélonkológiának csaknem 99%-át a jóindulatú természetű, mirigyszövetből álló bélpolipok degenerációja okozza, ami az ilyen típusú rák legjellemzőbb morfológiáját - az adenokarcinómát - okozza. A daganatok bármely életkorban megtalálhatók, de megjelenési gyakoriságuk jelentősen megnövekszik a 45 év felettieknél (65-70 évesnél a csúcs).

2 A betegség etiológiája

A bélrák etiológiája nem teljesen tisztázott, de bizonyos okok általánosan elfogadottak. A táplálkozás fontos szerepet játszik. A túlnyomórészt állati eredetű zsírokat és fehérjéket tartalmazó termékek túlsúlya hipodinamiával kombinálva jelentősen növeli a rák kockázatát. Ezzel szemben a patológia valószínűsége jelentősen csökken, ha növényi fehérjékkel, szénhidrátokkal és rostokkal dúsított ételeket fogyasztunk.

Az onkológia legvalószínűbb okai a vastagbél polipózisához (a legveszélyesebbek: diffúz és boholyos polipózis, Turco és Peitz-Egers-Turenne szindrómák), a gyomor-bélrendszeri patológiákhoz (colitis ulcerosa, Crohn-betegség), anyagcserezavarral járó betegségekhez (diabéteszes) kapcsolódnak. cukorbetegség). A rosszindulatú daganatok genezisére gyakorolt ​​​​hatás olyan patológiák esetében figyelhető meg, mint:

  • aranyér;
  • diverticula;
  • krónikus bélelzáródás;
  • a fistulák és az anális repedések lokalizációja;
  • a traktus alsó részének patológiái.

A provokatív tényezők a következők:

  • genetikai hajlam;
  • rossz szokások (dohányzás, alkohol);
  • helytelen táplálkozás;
  • mérgező mérgezés;
  • mechanikai sérülések és sérülések;
  • feszültség;
  • életkori változások

3 Rákos daganat kialakulása

A béldaganat leggyakrabban ezeken a területeken találhatóa belek fiziológiás szűkületei vagy hajlatai, ahol a széklet stagnálása lehetséges, ami megmagyarázza az oktatás domináns lokalizációját. Figyelembe véve a neoplazma kialakulásának mechanizmusát, 2 fő formát különböztetünk meg: exofita és endofita. A fejlődés exofitikus változatát a daganat növekedése jellemzi a bél lumenében. Az ilyen oktatás széles bázissal rendelkezik, és általában a végbél bal felét érinti. Az endofitikus típus a végbél jobb oldali részén elterjedtebb, és mélyen a bélfalba terjed, gyűrű formájában lefedve azt.

jelei

A rák áttét a betegség utolsó szakaszában jelentkezik. Ez a folyamat a legaktívabban a máj irányába fejlődik. Sokkal ritkábban a béldaganat áttétet ad a tüdőbe és az agyba. Elég ritkán a hasüreg nyirokcsomóiban is megtalálhatók.

A bél onkológia progressziójának teljes folyamata 4 szakaszra osztható:

  • A daganat kis méretű, a nyálkahártya és a nyálkahártya alatti rétegekre korlátozódik. Ebben a szakaszban csak az általános mérgezés első tünetei jelentkeznek.
  • A daganat az izomrétegen keresztül nő, és érintheti a végbél savós membránját. Az oktatás mérete elérheti a bélátmérő felét. A metasztázisok nem figyelhetők meg.
  • A szakasz a tanfolyam több változatára oszlik, és a regionális nyirokcsomók metasztázisának kezdete jellemzi. A daganat mérete meghaladhatja a bél átmérőjének felét.
  • Az utolsó, legnehezebb szakasz a daganat közeli szervekre való terjedésével és távoli áttétekkel.
  • 4 A betegség tünetei

    A bélrák jelei a fókusz lokalizációjától és a patológia fejlődési szakaszától függenek. Amikor a vastagbélrák elkezdődik, előfordulhat, hogy a daganat tünetei egyáltalán nem jelentkeznek, hanem a betegség előrehaladtával fokozatosan fokozódnak.

    A rák első jelei homályosak és nem specifikusak, ezért nehéz megkülönböztetni őket más betegségektől.A bélrák következő tüneteit lehet megkülönböztetni a korai stádiumban:

    • általános gyengeség, rossz közérzet és gyors fáradtság;
    • kellemetlen érzés a bélben;
    • fájdalom a hasban azokon a helyeken, ahol a fókusz lokalizálódik;
    • progresszív fogyás;
    • kicsi, de stabil hőmérséklet-emelkedés;
    • a széklettömeg sötét színének megjelenése, valamint vér vagy nyálka nyomai a székletben;
    • a bőr sápadtsága;
    • bélrendszeri zavarok jelei (hányinger, böfögés, puffadás, instabil széklet, étkezés utáni nehézség a gyomorban).

    A székletben lévő vér és nyálkahártya szennyeződések az onkológia legjellemzőbb jelei az első szakaszban, aranyér hiányában. A kezdeti megnyilvánulás vérvénák formájában észlelhető. A székletben lévő vér mennyisége a betegség előrehaladtával nő. Vérfolyás megelőzheti a székletet, vagy azzal együtt távozhat. A nyálka a végbél elváltozása esetén nem tiszta formában választódik ki, hanem általában vérrel keveredik.

    A béldaganat a progresszió során különböző tünetekben nyilvánul meg. A bélrák főbb tüneteit a megnyilvánulás jellege szerint általában több csoportra osztják: toxikus-anémiás, enterokolitikus, dyspeptikus, obturációs és pszeudogyulladásos tünetek.

    A toxikus-anémiás csoport a nyálkahártyák integritásának megsértésének jeleit tartalmazza, ami a bélfertőzés behatolását okozza a véráramba, és a szervezet általános mérgezéséhez vezet. A következő tünetek figyelhetők meg:

    • gyengeség;
    • fejfájás;
    • gyors fáradtság;
    • ízületi fájdalmak;
    • enyhe hőmérséklet-emelkedés;
    • anémianyálkahártya sápadtságával;
    • a hemoglobin szintjének csökkenése a vérben;
    • a vér sűrűségének növekedése;
    • a szív- és légzési ritmus változása.

    Annak érdekében, hogy ezekkel a jelekkel felismerjük a daganatot, számos olyan betegség jelenlétét kell ellenőrizni, amelyeket ugyanazok a megnyilvánulások jellemeznek.

    Az enterokolitikus típusú tüneteket a végbél gyulladása okozza, amely a súlyos mérgezés mellett bélműködési zavarokat okoz. Ennek a csoportnak a jelei a következő megnyilvánulások:

    • a hőmérséklet emelkedése kifejezett lázas állapottal;
    • hasmenés (néha éppen ellenkezőleg, székrekedés);
    • puffadás, puffadás;
    • hasi fájdalom étkezés után;
    • a végbél perisztaltikájának megsértése;
    • nyálkás, gennyes és véres szennyeződések a székletben.

    Megnyilvánulásukban ennek a csoportnak a jelei hasonlóak a vérhas és a végbél egyéb gyulladásos patológiáinak tüneteihez.

    A dyspeptikus tünetek meghatározzák a bélrendszeri rendellenesség mértékét. Számos fájdalomreceptor vesz részt a betegséget okozó folyamatban, ami fekélyek megjelenését eredményezi a falon. Az ilyen jelek még hangsúlyosabbak a máj metasztázisának kezdetén. Jellemző tünetek:

    • intenzív fájdalom a hasban;
    • kellemetlen szagú böfögés;
    • hányinger és hányás;
    • hasmenés vagy székrekedés;
    • emelkedett hőmérséklet.

    A megnyilvánulás összetéveszthető a vakbélgyulladás súlyosbodásával.

    A bél lumen elzáródásának vagy elzáródásának jelei legvilágosabban a metasztázis szakaszában és a gyulladásos összenövések megjelenésében figyelhetők meg a neoplazmák területén. Fő megnyilvánulásai:

    • hosszú távú székrekedés, amelyet a hashajtók nem szüntetnek meg;
    • jelentős nehézség a gyomorban;
    • erős fájdalmak étkezés után.

    Ha a vékony lézió csatlakozik a folyamathozbelek, majd heveny bélelzáródás, bélfalak kitüremkedése, bélcsavarodás, és ennek következtében – nagyon heves fájdalom, megállíthatatlan hányás, minden tünet fokozott manifesztációja léphet fel.

    A betegség előrehaladott stádiumában, amikor az áttétek a szervezetben szétterjednek, általános gyulladásra emlékeztető, úgynevezett pszeudogyulladásos tünetek jelentkeznek. Ennek a szakasznak a fő jellemzője a daganat tapintással történő azonosítása. Jellemző tünetek:

    • állandó jellegű erős fájdalom szindróma az egész hasban;
    • magas hőmérsékletű;
    • gennyes szennyeződések a székletben;
    • székrekedés;
    • állandó puffadás;
    • patológia jelei a metasztázisokra hajlamos szervekben.

    5 Diagnosztika

    Az első jelek megjelenésekor és a magas kockázatú csoportba tartozó személyek esetében székletelemzést kell végezni a rejtett vérzés meghatározására. A szűrővizsgálatokkal a 15-20 mm-nél nagyobb daganatok és polipok kimutathatók. Ha kétséges eredmények születnek, fibrosigmoscopiát vagy videó rektoromanoszkópiát végeznek a végbél vizsgálatával és kontrasztos vizsgálatával.

    A diagnózis tisztázása kontrasztos radiográfiával és a belek ultrahangjával történik. Részletesebb vizsgálatot modern módszerekkel végeznek: számítógépes tomográfia, mágneses rezonancia képalkotás, pozitronemissziós tomográfia. Jelenleg egyre gyakrabban alkalmazzák a tumormarkerek segítségével történő diagnózist. A végbélrák meghatározásának legismertebb markere a PEA (glikoprotein) antigén. Egy másik tumormarker - CA 19-9 - a legszélesebb körben használt. Sajnos a korai szakaszban a tumormarkerek segítségével történő diagnózis nem ad megbízható eredményt.

    6 A kezelés prognózisa

    A vastagbélrák kezelése műtéti eltávolításon alapulneoplazma. A sikeres kezelés valószínűsége a betegség stádiumától függ. Kiegészítő kezelési módszerként kémiai és sugárterápiát alkalmaznak. Műtét utáni alkalmazásuk jelentősen csökkenti a visszaesések és az áttétek valószínűségét. A kemoterápia fő gyógyszere az 5-fluorouracil. Más gyógyszerek is használhatók: Capecitabine, Irinotecan stb. Immunkorrektorokat alkalmaznak a kezelés hatékonyságának növelésére.

    A bélrák az egyik legveszélyesebb onkológiai betegség. Az ilyen patológiák túlélési prognózisa teljes mértékben a betegség felismerésének és a műtéti kezelés időszerűségétől függ.

    Következő

    Olvassa el továbbá: