A rekeszizom nyelőcsőnyílásának sérve, tünetek, kezelés

Előző

Nem mindenki tudja, mi a rekeszizom nyelőcsőnyílásának sérve, és miért fordul elő. A rekeszizom egy nagy légzőizom. A hasi és a mellkasi üreg között helyezkedik el. A membrán alakja kupolára emlékeztet. Ennek az izomnak a régiójában több nyílás található. Az egyik a nyelőcsőnyílás. A 10. csigolya szintjén található. A nyelőcsőnyílás sérvével a hasüregben elhelyezkedő struktúrák a felső részekre költöznek. Mi ennek a betegségnek az etiológiája, klinikája és kezelése?

Tartalom

  • 1 A betegség jellemzői
  • 2 Etiológiai tényezők
  • 3 Klinikai megnyilvánulások
  • 4 Lehetséges szövődmények
  • 5 Diagnosztikai intézkedések
  • 6 Kezelési taktika
  • 7 Táplálkozás rekeszizomsérv esetén
  • 8 Megelőző intézkedések

1 A betegség jellemzői

A rekeszizomsérv a hasüreg szerveinek kóros elmozdulása a tápcsatornán keresztül a magasabb osztályok felé.Normális esetben ez egészséges embernél nem fordul elő. Az elmozdulást a nyelőcsövet erősítő szalagok akadályozzák meg. A rekeszizomsérv nagyon gyakori patológia. Leggyakrabban a felnőttek szenvednek ebben a betegségben. Az előfordulási arány az életkorral növekszik. A kockázati csoportba a 70 év felettiek tartoznak. A nőknél ez a patológia gyakrabban alakul ki, mint a férfiaknál. Nagyon gyakran a betegség rejtett formában halad, és véletlenül fedezik fel műszeres vizsgálat során. A rekeszizomsérvet gyakran összetévesztik gyomorgyulladással vagy peptikus fekélybetegséggel.

Javasoljuk, hogy ismerkedjen meg vele

  • A hasüreg uzd szervei
  • Hogyan gyógyítható a lágyéksérv otthon
  • Hogyan kezeljük a reflux oesophagitist

Ezzel a patológiával, a nyelőcsőnyílás elégtelenségének hátterében, a bélhurkok egy része,a nyelőcső hasi része és a gyomor egy része felfelé tolódik el. A rekeszizom sérvek a következő típusúak:

  • paraesophagealis;
  • vegyes;
  • csúszó

A paraesophagealis hernia abban különbözik, hogy megfigyelhető a gyomor elmozdulása. Ez utóbbi a membrán tetején található. Mellette a mellkasi nyelőcső. Attól függően, hogy a gyomor melyik része van elmozdulva, megkülönböztetik a fundális és antrális sérveket. A rekeszizom nyelőcsőnyílásának csúszó sérvének megvannak a maga sajátosságai. Ezzel a gyomor és a nyelőcső fel-le mozoghat a lyukakon keresztül. A kiindulási helyzetbe való visszatérés akkor következik be, amikor a személy testtartása megváltozik.

A rekeszizom nyelőcsőnyílásának sérvének 3 súlyossági foka van. 1. fokon a nyelőcső hasi része a légzőizom felett van meghatározva, a cardio a rekeszizommal párhuzamosan, a gyomor a légzőizom mellett helyezkedik el. A 2. fokon a nyelőcső hasi része a mellüregben, míg a gyomor magának a nyelőcsőnyílásnak a régiójában helyezkedik el. A legsúlyosabb a rekeszizom nyelőcsőnyílásának 3. fokú sérve. Ezzel az összes fent leírt szerkezet a mellkasi üreg alsó részében található.

2 Etiológiai tényezők

Mik ennek a betegségnek az okai? A rekeszizom nyelőcsőnyílásának sérvének kialakulásának fő etiológiai tényezői a következők:

  • a nyelőcső veleszületett patológiája (rövidülés);
  • kötőszöveti betegségek;
  • nehéz fizikai munka;
  • traumás sérülések;
  • ascites;
  • súlyos hasi puffadás;
  • elhúzódó székrekedés;
  • a szalagok gyengesége a nyelőcsőnyílás területén;
  • a test éles hajlásai;
  • kifejezett elhízás;
  • erős köhögés

Leggyakrabban nyelőcsősérvet diagnosztizálnakveleszületett rendellenességek hátterében kialakult lyukak. A betegség szerzett formája általában a kötőszöveti betegségek és a megnövekedett intraabdominalis nyomás következtében alakul ki. A légúti betegségek (hörghurut, tüdőgyulladás, influenza, asztma) hátterében magas nyomás figyelhető meg a hasüregben. A kötőszövet gyengeségét Marfan-szindróma, visszér, aranyér gyulladása okozhatja. Gyakran előfordul, hogy a rekeszizom emésztőnyílásának megsértését egészséges és képzetlen embereknél figyelik meg, akik nem sportolnak.

tünetek

A rekeszizom sérvek kialakulhatnak a gyomor-bél traktus betegségeinek hátterében. Ebbe a csoportba tartozik a gyomor- és nyombélfekély, a cholecystitis, a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás és a gastroduodenitis. A betegség oka a nyelőcső patológiájában rejlik. Nyelőcsőgyulladás, reflux oesophagitis, fekélyek jelenléte – mindez a nyelőcső megrövidülését okozhatja. A rekeszizom sérv gyakran kombinálódik femorális, inguinalis és köldöksérvvel.

3 Klinikai megnyilvánulások

Milyen jelei vannak a rekeszizom nyelőcsőnyílásának sérvének? E patológia jelenlétében a betegek a következő tüneteket tapasztalhatják:

  • fájdalom a felső hasban;
  • fájdalom a nyelőcső mentén;
  • gyomorégés;
  • hányinger;
  • csuklás;
  • a hang rekedtsége;
  • kellemetlen íz a szájban;
  • hányás.

A rekeszizom nyelőcsőnyílásának sérve leggyakrabban tompa hasi fájdalomban nyilvánul meg. A fájdalom az epigasztrikus régióban lokalizálódik. Gyakran felövezve és a hát alsó részén érezhető. A fájdalom kisugározhat az interscapularis területre, fokozódik étkezés, fizikai munka, köhögés után. Néha a fájdalom szindróma csökken vagy eltűnik a böfögés vagy a test helyzetének megváltoztatása után. Egyes betegeknél a fájdalom anginás rohamhoz hasonlít. Továbbvele ellentétben a sérvfájdalom nem jár szív ischaemiával.

A nyelőcsőnyílás sérvének tünetei erősen fokozódhatnak, ha korlátozzák. Ebben az esetben előfordulhat hányás, hányinger, görcsszerű fájdalmak megjelenése. A beteg ember elsápad. Cianózis lehetséges. Légszomj lép fel. A betegség az emésztési folyamat megsértéséhez vezet. Orvosi intézkedések hiányában gastrooesophagealis reflux betegség alakul ki. Keserű vagy savanyú böfögésben, keserű ízben nyilvánul meg a szájban. A dysphagia az ED gyakori tünete. Ezzel az ember gombócot érez a torokban, ami megnehezíti az étel lenyelésének folyamatát.

4 Lehetséges szövődmények

A rekeszizomsérv időben történő felismerést és kezelést igényel, különben különféle szövődményekhez vezethet. A lehetséges szövődmények a következők:

  • reflux betegség;
  • nyelőcsőgyulladás;
  • daganat kialakulása;
  • szívritmuszavar;
  • tracheobronchitis kialakulása;
  • tüdőgyulladás;
  • bronchiális asztma kialakulása;
  • anémia;
  • a gyomor epitélium metapláziája;
  • vérzés.

A tüdőgyulladás és a tracheobronchitis kialakulása a légutak gyomortartalmának felszívásával lehetséges. Ezzel a patológiával a nyelőcső vérzése lehetséges. Ugyanakkor a vér nem szabadul fel köpettel és nyállal. A vérzés rejtett, peptikus fekély vagy reflux következtében kialakuló nyelőcsőkárosodás esetén alakul ki. A legfélelmetesebb szövődmény a hám metapláziája. Mind a rekeszizom, mind a gyomor hámja szenvedhet.

5 Diagnosztikai intézkedések

A betegség klinikai adatok alapján történő diagnosztizálása nem specifikusságuk miatt nehézkes. A gyomor és a belek számos betegsége hasonlít a rekeszizom sérvére. A betegség diagnózisa magában foglalja:

  • betegfelmérés;
  • a vér általános és biokémiai vizsgálata;
  • vizeletvizsgálat;
  • FGDS végrehajtása;
  • a belek és a gyomor röntgenvizsgálata;
  • A belső szervek ultrahangja;
  • a has tapintása;
  • nyelőcső manométer;
  • a gyomor savasságának és motoros aktivitásának kutatása.

Ennek a patológiának a diagnosztizálásának fő módszere az endoszkópos vizsgálat. Ennek során a nyelőcsőnyílás feletti szervek eltolódása, gyomor- és nyelőcsőgyulladásra utaló jelek mutatkoznak. Az FGDS során szövetfragmentumot lehet venni. Ez a daganat kizárásához szükséges. A manometria nagy értékű. Segítségével meghatározzák a sphincterek állapotát, a nyelőcső összehúzódási erejét.

6 Kezelési taktika

A rekeszizomsérv konzervatív és operatív módon kezelhető. A rekeszizom megnyílásának patológiájában a tünetek hasonlóak a gastrooesophagealis reflux betegség tüneteihez. Mindezek miatt a konzervatív terápia ugyanazon séma szerint történik. A kezelésnek átfogónak kell lennie.

A kezelés magában foglalja a savlekötők szedését, a diéta betartását, a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról való leszokást, valamint a sósav szintézisét csökkentő gyógyszerek alkalmazását.

Ezek a gyógyszerek csökkentik a gyomor savasságát, és ezáltal megakadályozzák a nyelőcső irritációját. Antacidként Almagel, Maalox, Geviskon használják. A leggyakrabban használt protonpumpa-blokkoló az omeprazol. Az epe nyelőcsőbe dobása esetén a kezelés magában foglalja az ursodeoxikólsav (Ursofalk) alapú gyógyszerek szedését. Az orvos prokinetikumokat (Domperidone) írhat fel.

Közvetlenül a kezelés előtt meg kell határozni a Helicobacter pylori baktérium jelenlétét a gyomorban. Ha gyomorhurutot észlelnek ezen baktériumok hátterében, akkor használhatókantibiotikumok Népi gyógymódokkal megvédhetjük a nyelőcsövet a gyomortartalom irritáló hatásától. A lenmag főzete jó hatást fejt ki. A kezelésben fontos helyet foglal el a gyomor-bél traktus krónikus patológiáinak (kolecisztitisz, hasnyálmirigy-gyulladás, gastritis) megszüntetése. A rekeszizom sérvének kezelése során korlátozni kell a fizikai aktivitást, mivel a magas nyomás fájdalmat okozhat. Az ilyen betegeknek ajánlott laza ruházat viselése. Kerülje a szoros öveket. Az elhízott emberek kezelése magában foglalja a testtömeg normalizálását. Ezt gyakorlatok sorozatával és diéta követésével érik el.

7 Táplálkozás rekeszizomsérv esetén

A diéta a terápia fontos része. Enélkül a kezelés hatástalan. A következő szabályokat kell betartani:

  • enni kis adagokban legalább 4-szer egy nap;
  • megtagadja az evést lefekvés előtt;
  • lemondani a szénsavas vízről, szószokról, csokoládéról, kávéról, fűszeres ételekről, fűszerekről, citrusfélékről;
  • evés után ne menj aludni.

A betegség tünetei és kezelése egymással összefügg. A nyelőcsősérv gyakran a puffadás hátterében fordul elő. A gyomorban és a belekben a fokozott gázképződés elkerülése érdekében a következő élelmiszereket ki kell zárni a fogyasztásból: káposzta, szénsavas víz, szőlő, néhány gyümölcslé, bab, borsó, bab, fekete kenyér. Az étrendet vitaminokban és növényi olajokban gazdag termékekkel kell dúsítani.

Ha a konzervatív terápia hatástalan, és nem vezet tartós, átmeneti állapotjavuláshoz, műtétet lehet végezni. Szövődmények (peptikus fekély, vérzés) esetén műtéti kezelés is indokolt. Leggyakrabban a következő sebészeti beavatkozásokat végezzük: Belsa műtét, fundoplikáció és gastrocardiopexia. Belsy műtéte során a gyomor alját az elülső falhoz varrjáknyelőcső A nyelőcsőnyílás területén gyakran a szalagos készüléket erősítik meg a herniális kapu előzetes varrásával. Egyes esetekben a nyelőcső reszekciója is elvégezhető. Ez a hegek kialakulásában és a nyelőcső lumenének szűkületében figyelhető meg. A kezelés befejezése után minden beteget orvosi megfigyelés alatt kell tartani.

8 Megelőző intézkedések

A nyelőcsőnyílás sérvének elkerülése érdekében a következő intézkedésekre van szükség:

  • tartsa be az étrendet;
  • ne feküdjön le étkezés után;
  • a gyomor-bél traktus krónikus betegségeinek időben történő kezelése;
  • Tilos a dohányzás;
  • megtagadja az alkoholfogyasztást;
  • a légúti betegségek időben történő kezelése;
  • a testtömeg normalizálása;
  • légzőgyakorlatokat végezzen;
  • aktív és mozgékony életmód vezetése;
  • ne emeljen nehéz tárgyakat.

Ki kell zárni minden olyan tényezőt, amely hozzájárul a nyomás növekedéséhez a hasüregben (erős köhögés, túlterhelés). Ha a betegség tünetei megjelennek, konzultálnia kell egy gasztroenterológussal. A gyógyszert nem kell magának bevennie, mivel ezek egy része (nitrátok, kalcium-antagonisták) csökkentheti a záróizom izomerejét, ami a nyílás zárásában vesz részt. Így a rekeszizom nyelőcsőnyílásának területén lévő sérv gyakran észrevétlen marad a páciens számára. Ez hozzájárul a nyelőcsőgyulladás és a refluxbetegség kialakulásához. A kezelést csak az orvossal folytatott konzultáció és a teljes vizsgálat után végezzük.

Következő

Olvassa el továbbá: