Bél diszbakteriózis nőkben és férfiakban: tünetek, jelek, kezelés

Előző

Az ilyen állapot, mint a bél dysbacteriosis, meglehetősen gyakran fordul elő. Egészséges embernél a bél nem steril, különféle mikrobák vannak benne. Egy részük hasznos, míg mások opportunisztikusak, vagyis olyanok, amelyek kis mennyiségben vannak jelen a szervezetben, de csak bizonyos körülmények között okoznak betegséget. Leggyakrabban ez az antibiotikumok szedése, a helytelen táplálkozás vagy a csökkent immunitás hátterében történik. A dysbacteriosis hozzájárul a vastagbélgyulladás és az enteritis kialakulásához. Mi a dysbacteriosis etiológiája, klinikája és kezelése?

Tartalom

  • 1 A bél dysbiosis jellemzői
  • 2 Fő ok
  • 3 Az antibiotikumok hatása
  • 4 A betegség tünetei
  • 5 Diagnosztikai módszerek
  • 6 Kezelési módszerek
  • 7 A mikroflóra helyreállítása
  • 8 Diéta
  • 9 Mennyire veszélyes a dysbiosis

1 A bél dysbiosis jellemzői

A bél diszbakteriózis olyan kóros állapot, amelyben a hasznos és az opportunista mikroflóra közötti egyensúly megsértése történik.Ez klinikai és laboratóriumi szindróma, nem önálló betegség. A változások lehetnek minőségiek és mennyiségiek. A bélben több mint 500 különböző mikroorganizmusfaj él. A vastagbélben számuk a legnagyobb. A mikroorganizmusok folyamatosan ürülékkel ürülnek ki. A hasznos bélmikroflóra képviselői a következő baktériumok: enterococcusok, laktobacillusok, bifidobaktériumok, Escherichia coli, laktobacillusok, bakteroidok.

Az opportunista mikrobák aránya 1%. Ebbe a csoportba tartozik a clostridia, a proteus, a staphylococcus, a Pseudomonas aeruginosa és néhány más. A hasznos mikroflóra értéke nagyon nagy. Részt vesz a tápanyagok emésztésében, az ásványi anyagok és vitaminok asszimilációjában. Például a bifidobaktériumok különféle savakat (tejsav, ecetsav) szintetizálnak, amelyek részt vesznek aa kalcium felszívódása. Ezen baktériumok segítségével az alkoholok, az epesavak és a fehérjék lebomlanak. A hasznos növényvilág hozzájárul a normál zsíranyagcseréhez. A védő funkció a veszélyes mikroorganizmusok növekedésének és szaporodásának gátlásából, az A osztályú immunglobulinok szintézisében való részvételből áll.A felnőtt lakosság 90%-ánál diagnosztizálják a diszbakteriózist.

Javasoljuk, hogy ismerkedjen meg vele

  • Uzd OCHP, mi az?
  • Tabletták a bél diszbakteriózisára
  • Táplálkozás a bélrendszeri diszbakteriózishoz felnőtteknél

2 Fő ok

A dysbacteriosis tünetei különböző okokból származhatnak. A következő etiológiai tényezőket különböztetjük meg:

  • az immunitás csökkenése;
  • HIV-fertőzés jelenléte;
  • cukorbetegség jelenléte;
  • vérrák;
  • sugárkezelés vagy kemoterápia;
  • szisztémás betegségek;
  • antibiotikumok hosszú távú alkalmazása;
  • enzimek hiánya;
  • laktázhiány;
  • a bélperisztaltika rendellenességei;
  • sebészeti beavatkozások elvégzése;
  • krónikus patológia jelenléte (pancreatitis, gastritis, fekélyek, kolecisztitisz, enterocolitis);
  • az étrend hosszú távú betartása;
  • éhezés;
  • parazita betegségek;
  • ételmérgezés;
  • akut bélfertőzések (dizentéria, szalmonellózis).

Hozzájáruló tényezők a következők: rendszeres alkoholfogyasztás, stressz, rossz környezet. Férfiaknál és nőknél a dysbacteriosis nagyon gyakran a stressz hátterében alakul ki. Ebben a helyzetben a bélmozgás megváltozik. Ugyanakkor az élelmiszer túl gyorsan mozog, ami a hasznos mikroflóra aktivitásában tükröződik.

jelek

3 Az antibiotikumok hatása

A legtöbb fertőző betegséget antibakteriális szerekkel kezelik. A diszbakteriózis leggyakrabban azzal alakul kiaz orvos által előírt kezelési rend be nem tartása vagy az antibiotikumok hosszú távú alkalmazása. A szokásos terápia dysbacteriosishoz vezethet, de ez átmeneti. Egy idő után a mikroflóra állapota magától normalizálódik. Különösen gyakran a dysbacteriosis a baktericid hatású széles spektrumú antibiotikumokkal végzett kezelés hátterében alakul ki. Az ilyen gyógyszerek elpusztítják mind a patogén, mind az opportunista és a hasznos mikroflórát.

Ennek a patológiának a kockázata növekszik krónikus bélbetegségek, egészségtelen táplálkozás, valamint tabletták vagy kapszulák formájában történő gyógyszerek szedése esetén. Az orális antibiotikumok negatív hatással vannak a gyomorra és a belekre. Az antibiotikumok mindegyik csoportja bizonyos típusú mikroorganizmusokra hat. A tetraciklinek szedésének hátterében a hasznos baktériumok növekedése gátolt, a clostridiumok, a Candida gombák és a staphylococcusok tartalma nő. Az aminopenicillinek szedése elősegíti a staphylococcusok és a streptococcusok számának növekedését. A felépülés hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat.

4 A betegség tünetei

A dysbiosis tünetei eltérőek lehetnek. Nincsenek állandó jelek. Leggyakrabban a következő tünetek figyelhetők meg:

  • puffadás (felfúvódás);
  • hasmenés típusú székletzavar;
  • hányinger;
  • gyakori böfögés;
  • rossz lehelet;
  • fájdalom a hasban.

Ha a diszbakteriózist gyulladásos bélbetegségekkel kombinálják, a testhőmérséklet enyhe emelkedése lehetséges. Egyes betegeknél allergiás reakciók alakulnak ki. A dyspeptikus zavarok és a hasmenés a fehérjék, zsírok és szénhidrátok emésztésének kudarcának következményei. Krónikus dysbacteriosis esetén a testtömeg csökkenhet. A tünetek súlyosságát a mikrobiális egyensúlyhiány mértéke és a szervezet kezdeti állapota határozza meg.

A bél dysbiosis kialakulásának 4 szakasza van. Az 1. szakaszt a mikroflóra összetételének enyhe zavara jellemzi. Az ilyen állapot gyorsan eltűnik. A 2. szakaszban hiányoznak az emésztéshez és a tápanyagok asszimilációjához szükséges enzimek. Ebben a szakaszban hányinger, puffadás, székrekedés vagy hasmenés jelentkezhet. A dysbacteriosis 3. szakaszában a bélnyálkahártya károsodása következik be, amely orvosi konzultációt és kezelés kijelölését igényel. Az emésztetlen élelmiszer-maradványok gyakran megtalálhatók a betegek székletében. A 4. szakaszt az opportunista mikroorganizmusok teljes dominanciája jellemzi. Gyakran ez a vérszegénység, a hipovitaminózis oka. A dysbacteriosis súlyos formájával az étvágy csökkenhet. A fejfájás, gyengeség és rossz közérzet gyakran zavaró.

5 Diagnosztikai módszerek

Hogyan lehet meghatározni a diszbakteriózist? A diagnózis fő módszere a laboratóriumi. Ez magában foglalja a széklet bakteriológiai elemzését, PCR-vizsgálat elvégzését vagy a székletben lévő specifikus anyagok meghatározását, amelyeket a hasznos mikroflóra (illékony zsírsavak) szintetizál. A bakteriológiai módszer hosszú időt igényel. Az anyag emberi ürülék.

A metabolikus tesztet széles körben alkalmazták. Lehetővé teszi a hasznos baktériumok metabolitjainak mennyiségének becslését. Ez a módszer egyszerűbb és kényelmesebb. A diagnosztikában fontos hely a dysbacteriosis pontos okának megállapítása. Ebből a célból általános és kémiai vérvizsgálatot, vizeletvizsgálatot, endoszkópos vizsgálatot (FGDS, kolonoszkópia), hasi szervek ultrahangját szervezik. Fontos a páciens megkérdezése.

6 Kezelési módszerek

Hogyan kezeljük a bél dysbiosisát? A kezelés a következő feladatokat végzi:

  • a fő provokáló tényező megszüntetése;
  • a táplálkozás normalizálása;
  • a fő tünetek megszüntetése;
  • immunitás erősítése.

A bélrendszeri diszbakteriózis kezelése magában foglalja a probiotikumok és prebiotikumok alkalmazását, vitaminok, enzimkészítmények szedését, a fizikai aktivitás növelését, a stressz elkerülését, az alkohol és a cigaretta elhagyását, a táplálkozás normalizálását.

A kezelés alapja a gyógyszerek szedése és a diéta betartása.

A bél diszbakteriózisának gyógyítása érdekében meg kell szüntetni a megjelenésének fő okát.

Ha valakinek vastagbélbetegsége van, jobb olyan gyógyszereket használni, amelyek gátolják az opportunista mikrobák növekedését, minimális hatással a hasznos mikroorganizmusokra. Ezek közé tartozik a Furazolidone, a Nitroxoline. Súlyos staphylococcus dysbacteriosis észlelése esetén a következő gyógyszerek alkalmazhatók: Metronidazol, Biseptol. Ha nagyszámú gombát észlelnek a székletben, gombaellenes szereket (Levorin, Nystatin) jeleznek.

7 A mikroflóra helyreállítása

Diszbakteriózis esetén a kezelés probiotikumok, prebiotikumok, szinbiotikumok, enzimkészítmények alkalmazásából áll. A probiotikumok élő hasznos baktériumokat tartalmazó termékek. 2-4 fokú dysbacteriosis esetén javallt. Ezeknek az alapoknak 4 generációja van. A Bifidumbacterin az 1. generációhoz tartozik, a gyógyszert belsőleg veszik be. Az 1. generációs gyógyszerek hátránya, hogy a baktériumok elpusztulnak a gyomornedv hatására. A 3. és 4. generáció leghatékonyabb gyógyszerei. Ezek közé tartozik a Linex, a Bificol, a Biosorb-Bifidum. Szükség esetén prebiotikumokat írnak fel - olyan anyagokat, amelyek hozzájárulnak a hasznos mikrobák gyors növekedéséhez és szaporodásához. Leggyakrabban Dufalak, Hilak forte használják.

A kezelés gyakran kombinált gyógyszerek (Bifidobac) alkalmazását foglalja magában. A dysbacteriosis 4. fokánál először meg kell tisztítani a beleketpatogén mikroorganizmusoktól, és csak ezután használjon probiotikumokat és prebiotikumokat. A belek tisztítására cefalosporinokat, penicillinek, tetraciklinek, metronidazolt használnak. A dyspepsia és a tápanyagok károsodott emésztése esetén enzimkészítményeket (Creon, Festal) írnak fel. A kezelés magában foglalhatja az enteroszorbensek és immunmodulátorok beadását.

8 Diéta

Ha egy személynek bélrendszeri diszbakteriózisa van, a kezelés magában foglalja a táplálkozás optimalizálását. Az ilyen táplálkozást funkcionálisnak nevezik. Gyengédnek kell lennie. Ideiglenesen fel kell hagyni a fűszeres, füstölt és zsíros ételekkel, erős kávéval és teával, alkohollal. Korlátozni kell az egyszerű szénhidrátok fogyasztását. Az édességek és pékáruk gazdagok bennük. A belekben zajló erjedési folyamat csökkentése érdekében tanácsos lemondani a káposztáról, a szőlőről, a hüvelyesekről, a retekről. Az ételnek töredékesnek kell lennie, kis adagokban. Az étkezés optimális gyakorisága napi 4-6 alkalommal.

Számos olyan termék létezik, amely hozzájárul a normál bélmikroflóra aktiválásához. A listán megtalálhatók a gabonafélék (zab, hajdina, búza), édes gyümölcsök, zöldségek, erjesztett tejtermékek (savanyú tej, joghurt, kefir, ryazhanka, sajt). Egyes termékek káros hatással vannak bizonyos típusú opportunista és patogén baktériumokra. A hagyma és az édes paprika negatív hatással van az E. colira, az alma, a fokhagyma, a kapor pedig a Klebsiellára. Fontos, hogy az étrendben olyan termékeket vegyenek fel, amelyek javítják a bél perisztaltikáját. Ezek gyümölcsök, zöldségek, gyümölcslevek. Élelmi rostot és pektint tartalmaznak. Diszbakteriózis esetén tilos a következő termékek és ételek: friss kenyér, vajas tésztából készült termékek, palacsinta, édesség, zsíros hús és hal, tejes levesek, levesek, borscht, savanyúságok, konzervek, méz, lekvár, állati zsírok, fűszerek, gyümölcslevek, szénsavas víz, tej. Továbbávitamin komplexek használhatók.

9 Mennyire veszélyes a dysbiosis

Minden embernek nemcsak a dysbacteriosis gyógyításának módját kell tudnia, hanem azt is, hogy ez az állapot mihez vezethet. Hosszú távú dysbacteriosis esetén a következő betegségek alakulhatnak ki:

  • anémia;
  • hipovitaminózis;
  • az enterocolitis krónikus formája;
  • akut fertőző vérfertőzés (szepszis);
  • a peritoneum gyulladása;
  • a hasnyálmirigy gyulladása;
  • gastroduodenitis

Az emésztési zavarok hátterében a szervezet nem kapja meg a szükséges mennyiségű tápanyagot, ásványi anyagot és vitamint, ami fogyást és a szervezet kimerülését okozhatja. A diszbakteriózis megelőzése érdekében szükséges a gyomor-bél traktus akut és krónikus betegségeinek időben történő kezelése, antibiotikumos kezelési rend betartása, megfelelő táplálkozás (rendszeres tejsavtermékek, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása). Ha dysbacteriosisra gyanakszik, forduljon gasztroenterológushoz, és vizsgálatot kell végezni.

Következő

Olvassa el továbbá: