Körterendes Gyümölcsfák. Fénykép, leírás a körte koronájáról és terméséről

Előző

A közönséges körte (Pyrus communis) a botanikában a körte nemzetség, a Rosaceae család képviselője. A növény először jelent meg Európa és Ázsia területén. A kedvező növekedéshez a következő feltételek szükségesek: elegendő fény, nedvesség, lecsapolt és termékeny talaj. A körtefa legfeljebb 30 méter magas. Egy fa akár 50 évig is élhet. A körtét dugványok, palánták és magvak ültetésével tenyésztik.

A közönséges körte jellemzői

A növény egy magas fa, legfeljebb 30 méter magas, vagy egy nagy cserje. A fa kérge egyenetlen, ráncos, törzse egyenletes, átmérője eléri a 70 centimétert. A körtefát sűrűsége és szilárdsága jellemzi. Az ágakat sűrűn borítják levelek. A hosszú levélnyélekre rögzített levelek ovális, hegyes alakúak. A levelek fényes megjelenésűek, az alatta lévő sötétzöld szín tompavá válik.

Tavasszal nagy fehér vagy rózsaszín virágok jelennek meg a fán. Egyenként nőhetnek, vagy több darabból álló virágzatban gyűlhetnek össze. A lábak, amelyeken vannak, elérhetik az 5 centimétert. A korolla fehér vagy rózsaszín, a porzók száma nem haladja meg az 50 darabot, a bibe 5 oszlopból áll. A virágok a levelek megjelenése előtt nőnek a fán.

A gyümölcs mérete, alakja, íze eltérő lehet, minden a növény fajtájától függ. A körte hosszúkás, enyhén megnyúlt, lekerekített alakú. A körtében található magokat barna héj borítja. A fa tavasszal virágozni kezd, a virágzási időszak körülbelül 2 hétig tart. Leggyakrabban ez az időszak április végén kezdődik és május közepéig tart. Augusztus végén, szeptember elején érett gyümölcsöt gyűjthet. 3-8 éves kora után a fa gyümölcsöt kezd. Egy közönséges körte akár 50 évig is nő és terem.

Megérifigyelj, ahhoz, hogy a körte termést hozzon, 2 keresztbeporzó fajtát kell egymás mellé ültetni. A "Polya", "Vnuchka", "Povysla", "Tema" a leghíresebb fajták, amelyek ellenállnak a téli körülményeknek. Ezen kívül ezeknek a fajtáknak a gyümölcsei frissen fogyaszthatók, kiváló íztulajdonságokkal rendelkeznek.

A fa eloszlása

A fa jól növekszik Európában és Ázsiában. A közönséges körte vadon megtalálható Dél-Oroszországban, a Kaukázusban, Ukrajnában és Fehéroroszországban. A tápanyagokban és mikroelemekben gazdag talajok, a csernozjom alkalmasak a jó fanövekedésre. A fa gyakran magasan fekvő területeken található, ahol jó a levegőelvezetés.

A rossz szellőzés és a hideg levegő pangása az alföldön rossz hatással van a körte minőségére. A fa szereti a jól nedves talajt, de a stagnálás és a felesleges nedvesség negatívan befolyásolja növekedését és fejlődését. A körte többnyire ellenáll a szárazságnak és a fagynak. Télen nagyon alacsony hőmérsékleten az ágak és a fa megfagyhat. Éles hőmérséklet-változás vagy tavaszi fagy megjelenése esetén a virágbimbók károsodhatnak.

A körtefa gyümölcsei

A gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalmuk, valamint jó és kellemes ízük miatt népszerűek. Tanninok, szerves savak, pektin, rost, A-, B1-, C-vitamin, ez nem a körtében található anyagok teljes listája. A körte gyümölcsök íze édesebb, mint az alma, ez a gyümölcsben található sav és cukor minimális mennyiségének köszönhető.

A körtéből gyümölcslé, desszertek és bor készül. A főzetek elkészítéséhez szárított gyümölcsöket használnak. A körtelé hatalmas mennyiségű vitamint és nyomelemet tartalmaz. A friss gyümölcsök jól felszívódnak és jótékony hatással vannak az emésztőrendszer munkájára. Kompót veleszáraz körte segít megbirkózni a szomjúsággal.

A körte használata

A körte gyümölcse széles körben elterjedt az élelmiszeriparban. A szárított magvakat a kávé helyettesítésére használják. A gyümölcsfa széles körben elterjedt a gazdaság ágaiban. A körtefa a művészek körében keresett. Nagy szilárdságú és jó esztétikai tulajdonságokkal rendelkezik, tökéletesen megmunkált és polírozott. A fát bútorok, hangszerek, gyermekcikkek, irodaszerek gyártásához használják.

A levélben található nagy mennyiségű C-vitamin, flavonoidok, arbutin-glikozid növeli a fa értékét. Az orvostudományban a körteleveleket bőrbetegségek megelőzésére és kezelésére használják.

A virágzási időszakban nagy mennyiségű nektárt gyűjthet a közönséges körte virágaiból. Egy hektár kert akár 30 kilogramm mézet is hoz, ami nagyon fontos a méhészetben. Ezenkívül a fát dekoratív tulajdonságai miatt tanyák, udvarok, parkok, terek tereprendezésére használják.

A körte korona kialakulása

A növény növekedése, a termések mennyisége és minősége attól függ, hogy az ágak alakja megfelelően alakul-e. Szisztematikusan körül kell metélni. Közvetlenül a körte ültetése után gondoskodnia kell a korona kialakulásáról. A fa ágait kétféleképpen alakíthatjuk ki. Az első módszer a metszés, a hajtások hosszának csökkentése és az ágak ritkítása. A lerövidített hajtás segítségével új rügyek és hajtások keletkeznek. Az 1. életév hajtásait lerövidítik a vese melletti bemetszéssel. Az ágak számának csökkentése hozzájárul ahhoz, hogy nagy mennyiségű fény érkezzen a koronába, emiatt megnő a rügyek száma.

Az ágak hajlításával javul a körte növekedése. A termés javítása érdekében a nagy ágakat 40 fokkal elhajljáka csomagtartóból A kis ágakat a törzsre merőlegesen kell elhelyezni, végüknek kissé a fő ágak eleje felett kell lenniük. A hajlításhoz drótot használnak, hogy ne sértse meg a kérget, szigetelőszalagot használnak, feltekerve a rögzítési helyekre.

A palánták átültetésekor kialakulhat a korona váza. Ha a palántáknak nincsenek ágai, a metszést a vese felett kell elvégezni, a föld felszínétől 70 centiméterre. Az ágak első szintjének kialakításához a fennmaradó rügyeket használják fel, amelyek hozzájárulnak az oldalhajtások kialakulásához.

Ha a körte mérete jelentősen lecsökkent, és a hajtások évente 15 centiméternél kisebb mértékben növekedtek, akkor az öreg fák fiatalító metszését alkalmazzák. Az elavult ágakat eltávolítják, a csontvázas és félcsontvázas ágakat levágják. Az 1. életév hajtásait levágják, két bimbót hagyva. Ez az eljárás jól fejlett hajtások kialakulásához vezet. Ezeknek a hajtásoknak egy része helyettesíti a fő ágakat, a másik a terméshez. A koronát nagyon vastaggá tevő ágakat levágjuk. A fának jó öntözésre, táplálkozásra, kártevők elleni védelemre van szüksége a fiatalító metszéssel kapcsolatos intézkedések megtétele után.

Történelmi tények

A mezőgazdaságban használt fajták vadon élő növényről terjedtek. Az ókori görögök a legédesebb és legnagyobb körte gyümölcsöket választották ki, így került sor a termesztésre. A körtét Bizáncból hozták Oroszországba. A gyümölcsfát eleinte a kolostorok kertjében termesztették. A Romanovok cári kertjében 16 féle fa volt. Nagy Péter rendelete értelmében évről évre új körtefajtákat hoztak be az országba a gyümölcsfák fajtaszámának növelése érdekében. Napjainkban mintegy 5000 gyümölcsfafaj létezik. A közönséges körte minden típusának különleges íze, színe, alakja és mérete van.

Következő