Mi a teleroentgenogram, funkciói és típusai

Előző

A teleroentgenogram (TRG) egy további kutatási módszer, amelyet a fogszabályozási gyakorlatban alkalmaznak az állkapcsok egymáshoz és az arcvázhoz viszonyított elhelyezkedésének méreteinek és jellemzőinek meghatározására. Ez a teljes koponya teljes panorámaképe, amely két vetületben készül: közvetlen és oldalsó. A kutatáshoz röntgenkészüléket használnak.

Tartalom

  • 1 Mit mutat a teleroentgenogram?
  • 2 Funkciók
  • 3 Fő típusok

Mit mutat a teleroentgenogram?

A teleroentgenogram lehetővé teszi, hogy egyértelműen meghatározza a harapás típusát.

A TRH lehetővé teszi, hogy egyértelműen meghatározza a harapás típusát és a maxillofacialis csontváz bármely patológiájának jelenlétét. A vizsgálat, amelyet a kezelés kezdete előtt kell elvégezni, segít felderíteni az állkapcsok növekedésének rendellenességeit, valamint meghatározni a fogak helytelen helyzetét az állkapcsokon.

Egy ilyen képpel tökéletesen tanulmányozhatja a teljes arcváz szerkezetének jellemzőit és fokozatos növekedésének dinamikáját. Az állkapocs növekedése és a permanens fogszabályozó kezelés során a maxillofacialis csontváz szerkezetében bekövetkező minden változás tükröződik a teleroentgenogramon. Érdemes tudni! Ez a kutatási módszer lesz az egyik leginformatívabb a fogszabályozó betegek részletes kezelési tervének elkészítéséhez.

Funkciók

A teleroentgenogramnak több fő funkciója van:

  • a koponya fényképezése közvetlen vetítésben;
  • kép készítése az orrmelléküregekről;
  • a fej fotózása oldalvetítésben;
  • csukló szkennelés.

A fogszabályozásban speciális harapási képeket használnak, amelyek szükségesek a fogszabályzós betegek megfelelő kezelési tervének elkészítéséhez. Fontos! Egy ilyen kép birtokában meghatározhatja a pontos helyetfogak az állkapcsokon, és értékelje az ízületek állapotát a kezelés idején.

A beültetés során az orrmelléküregek képalkotása szükséges. Egy ilyen kép segít meghatározni az orrmelléküregek elhelyezkedését, nyálkahártyájuk állapotát. Lehetővé teszi az implantológus számára annak megértését, hogy a kezelés elvégezhető-e előzetes sebészeti beavatkozás nélkül.

A főbb típusok

A teleradiográfiának három fő típusa van:

  • A fej axiális teleroentgenográfiája. Ezt a nézetet csak a közvetlen és oldalirányú TRH-val kombinálva használjuk a fej szerkezetének és alakjának jobb tanulmányozására három egymásra merőleges síkban.
  • A fej közvetlen teleradiográfiája. Leggyakrabban az ortopédiai gyakorlatban használják. Egy ilyen kép segítségével meghatározhatja a koponya méreteit függőleges és keresztirányban. A direkt TRH-t az arc aszimmetriájának vizsgálatára is alkalmazzák, amely az alsó állkapocs egyik oldalra történő elmozdulása következtében jelentkezett, vagy a maxillofacialis régióban kialakult veleszületett hasadék okozta.
  • A fej oldalsó teleradiográfiája. Ezt a kutatási módszert a fogszabályzók használják leggyakrabban a kezelési terv elkészítésekor. Ugyanakkor a képeken észrevehetők a jelenlévő anomáliák, amelyek az állkapocs növekedésével és a helytelen harapással kapcsolatosak. A koponya függőleges és szagittális irányú szerkezetének tanulmányozásához az oldalsó vetületben lévő kép szükséges. Ez a fajta radiográfia kiegészítő kutatási módszerként szükséges azon betegek számára, akiknél fogszabályzó rendszerrel kell rendelkezni.
  • típusai

    A kezelési terv összeállításakor oldalsó teleroentgenogramot használnak.

    Az oldalsó teleroentgenogram lehetővé teszi a következő paraméterek tanulmányozását:

    • a koponya egyes pontjai közötti kapcsolat és távolságok meghatározása;
    • a koponya egyes területei méretének az arccsontokhoz viszonyított arányosságának meghatározásacsontváz;
    • az összes szükséges állkapocsszög mérése, amely a páciens fogszabályozási kezelésének tervének elkészítéséhez szolgál.

    Egy ilyen vizsgálat segíthet a gyermek harapásának patológiájának meghatározásában még az állandó harapás kialakulása előtt, és megteheti az összes szükséges megelőző intézkedést. A teleroentgenogram a röntgenkezelés legpontosabb és leginformatívabb módszere, amelyet széles körben alkalmaznak a fogorvosi gyakorlatban.

    Következő

    Olvassa el továbbá: