Az agyi aneurizma kezelése és az agyi aneurizma tünetei

Előző

Az agyi erek aneurizmája egy kóros állapot, amelyet az agyi véredényben annak szerkezetének megsértése miatt kialakuló kis képződmény jellemez.A modern orvoslás gyakorlata ezzel a betegséggel kapcsolatban ilyen elnevezéseket használ. mint agyi, intracranialis és intracranialis aneurizma. Ennek a patológiának a következtében az érfal vagy a szív-izomszövet kidudorodik elvékonyodás és nyúlás miatt, vérzsák képződésével, amely aktívan növeli a térfogatot. Az artéria falának deformált része, amely megőrzi méreteit eredeti formájában, nem jelent jelentős veszélyt az emberi életre, még akkor sem, ha kellemetlenséget okoz a szomszédos szövetek nyomásának formájában. Sürgős intézkedéseket kell hozni az ilyen patológia megszüntetésére, mert az agyi erek aneurizmának vérzéssel járó repedése halálhoz vezethet, ami abszolút veszélyt jelent. Az agyi erek korlátozott kiterjedése - aneurizmák - a vaszkuláris szövet szabványos háromrétegű rendszerének hibái következtében jön létre, amikor nincs rugalmas izomréteg és membrán. Az aneurizma kialakulásának fő okai:

  • fejsérülések;
  • az érrendszer betegségei;
  • radioaktív expozíció;
  • fertőző és gyulladásos genezis folyamatai.

Az aneurizmák veleszületettek vagy szerzettek. Az oktatás formája szerint - egykamarás és többkamarás. Méretüket tekintve nagyon kicsik (2-3 mm) és nagyok (több mint 2,5 cm).

Agyi erek aneurizma: tünetek

Az ilyen hibák kialakulása az agy különböző részein fordulhat elő. Az aneurizmák legaktívabban a csontok alapjai között elhelyezkedő erekben fordulnak előkoponya és az agy alsó része. Az aneurizma hasonló a ketyegő időzített bombához, és képes arra, hogy hosszú ideig nem jelentkezik, majd kedvező körülmények fennállása esetén súlyos szövődményekkel fenyegetően jelentkezik. Az, hogy hogyan érzi magát, az aneurizma helyétől és méretétől függ. Az agyi aneurizma fő jelei a következők:

  • rendszeres erős fejfájás;
  • fájdalom a szemgolyó területén;
  • az izomtónus csökkenése, az arc egyes részeinek zsibbadása;
  • a látás romlása és elhomályosodása;
  • a felső szemhéj lelógása;

A szakadással járó aneurizma esetén súlyosabb és kifejezettebb tünetek jelentkeznek. Ugyanakkor a vér kiáramlik a szubarachnoidális térbe - bizonyos agyhártyák közötti üreg, amely tele van cerebrospinális folyadékkal, táplálja és védi az agyat. Amikor egy agyi aneurizma felrobban, a vér kitölti a subarachnoidális teret, keveredve a cerebrospinális folyadékkal. Az agyi aneurizma fő jeleia hirtelen fellépő erős fejfájás, a felerősített hangok és fények elutasítása, hányinger és hányás. Leggyakrabban a betegek görcsös megnyilvánulásai vannak, eszméletvesztés, és bizonyos pillanatokban kóma lép fel. Statisztikailag a lakosság körülbelül 10%-ánál diagnosztizálnak agyi aneurizmát. Ha ezzel a patológiával kapcsolatos tünetek jelentkeznek, sürgősen orvoshoz kell fordulni.

Az aneurizma általános tünetei:

  • hirtelen, heves fejfájás és hányinger, hányást vált ki;
  • kettős látás és fájdalom a szemekben, kitágult pupillák;
  • a fej hátsó részének merevsége;
  • ingerlékeny reakció erős fényre és éles hangokra;
  • szorongásos és depressziós állapot;
  • görcsös állapotok és áramszünet jelenléte.

Ilyenaz olyan jelek, mint a szédülés, az arc egy részének bénulása és a beszéd nehézségei intracranialis aneurizmával, hasonlóak a stroke tüneteihez.

Agyi erek aneurizma: diagnózis

Általában a szakadás pillanatáig az aneurizma bizonyos tünetek nélkül jelen van. Számos esetben véletlenül diagnosztizálják más betegségek azonosítására irányuló vizsgálatok során. Először is, az aneurizma diagnosztizálása során figyelembe kell venni a páciens panaszait. Gyanítható a jelenléte a fej ugyanazon területén ismétlődő nagyon súlyos fejfájások alapján vagy az epilepszia elsődleges rohamának rögzítésével. A homlok régióban fellépő fejfájás a frontális artériák aneurizmáira jellemző, a fej hátsó részén és a halántékon - a hátsó agyi artéria vaszkuláris patológiája esetén, valamint a fej bármelyik felében - az aneurizmák esetén. a basilaris artéria. A tünetek figyelembevétele akkor tanácsos, ha a betegnél már diagnosztizáltak intracranialis vérzést. Ellenkező esetben szinte lehetetlen helyes diagnózist felállítani egyetlen tünet alapján.

Az aneurizma diagnosztizálása során a legmegbízhatóbb a következő módszerekkel végzett vizsgálat lesz: Az angiográfia az erek röntgenvizsgálata, amelyet speciális anyag felhasználásával végeznek. Az agy belső részének angiogramja feltárja az agy, a fej és a nyak artériáinak és ereinek deformált részeit, valamint feltárja az érfalak hibáit.

A számítógépes tomográfia egy mobil, non-invazív módszer, amely meghatározza az agyi aneurizma jelenlétét, és ez utóbbi szakadása esetén segít felismerni az agyvérzés folyamatát. Az aneurizma felrobbanásának tüneteivel ez a vizsgálat az orvos által előírt fő vizsgálat, amely világos és alapos képet ad az agyi erek állapotáról. A röntgenfelvételeket számítógépen dolgozzák fel, kétdimenziós képet biztosítvaképek az agyról és a koponyacsontokról. Gyakran a szövetekkel kontrasztos anyagokat adnak a véráramba, hogy tisztázzák a képet.

A mágneses rezonancia képalkotás rádióhullámok és erős mágneses tér hatására végez kutatásokat háromdimenziós képen, az MR angiográfia pedig részletes képet ad az artériák és vénák állapotáról, meghatározza az agyvérzés jelenlétét, és megbízhatóan. a teljes aneurizma méretét és megjelenését ábrázolja.

Az aneurizma szakadását kísérő egyértelmű tünetekkel a cerebrospinális folyadék vizsgálatát végzik. Kórházban végzik, és jelentése az, hogy a szubarachnoidális térből bizonyos térfogatú folyadékot vesznek ki megfelelő érzéstelenítés után sebészeti tűvel, és megvizsgálják, hogy vannak-e benne vérszemcsék.

Agyi erek aneurizma: kezelés

A kisméretű agyi aneurizmában szenvedő betegeket neurológusnak és idegsebésznek rendszeresen meg kell vizsgálnia, mivel az ilyen méretű aneurizmák kezelésében sebészeti beavatkozás nem javasolt. Ilyen esetekben terápiás módszereket írnak elő, amelyek célja az aneurizma térfogatának növekedésének megakadályozása:

  • a vérnyomás és a pulzusszám elfogadható határokon belül tartása;
  • a vér koleszterin-mutatóinak korrekciója, a craniocerebralis sérülések vagy a gyulladásos és fertőzéses folyamatok következményeinek kezelése.

Az aneurizma megszabadulásának radikális módja a sebészeti beavatkozás. De ha az aneurizma kicsi, a jelenlétéből adódó kockázatok megegyeznek azokkal a problémákkal, amelyek az erekben lévő aneurizma megszüntetésére irányuló műtét során merülnek fel.

A kivárás taktika megválasztásánál aktívan figyelemmel kell kísérni a közérzetet, hogy időben figyeljünk az aneurizmarepedés tüneteire, és az év során párszor átessünk a fenti vizsgálatokon. Amikor egy aneurizmaelég nagy vagy aktívan növekszik, akkor nincs más lehetőség, mint a műtéti beavatkozás.

Nagy agyi aneurizma: műtét vagy kivárás taktika?

Ha nagy aneurizma van jelen, azt sebészi úton el kell távolítani. Az aneurizma műtéti kezelése annak kimetszését és a hibás terület érprotézissel történő pótlását jelenti. Az orvostudomány világgyakorlatában elsősorban az alábbi módszereket alkalmazzák az aneurizmák kezelésében: aneurizma elzáródása és nyírása.

Az agyi aneurizma endovaszkuláris elzáródása (coiling) olyan intravaszkuláris beavatkozás, amikor a femoralis artériában elhelyezkedő katéteren keresztül platinahuzalt juttatnak a sérült érbe, trombusba hozva a sérült területet. A módszer nagy előnye, hogy a koponya trepanációja kizárt.

A levágás egy fém tartó rögzítése az aneurizma tövéhez, amely megakadályozza a vér bejutását a patológia helyére. A nyírás során az aneurizmát izoláljuk az általános véráramlás folyamatától. Ne feledje, hogy az agyi éraneurizma diagnosztizálása után folyamatos orvosi ellenőrzés és rendszeres hardvervizsgálat szükséges.Figyelmesen figyelje egészségi állapotában és közérzetében bekövetkezett változásokat. A legkisebb gyanú esetén forduljon neurológushoz. Egészségedre!

Következő

Olvassa el továbbá: