A profilozott fa faház előnyei, hátrányai, a kivitelezés és a szigetelés finomságai

Előző

Tartalom

  • 1 Pro és kontra
  • 1.1 Előnyök
  • 1.2 Hátrányok
  • 2 Melegítés
  • 3 Tanács az építtetőnek
  • 3.1 Alapítvány
  • 3.2 Naplózás
  • 3.3 Tető
  • 3.4 Windows
  • 4 Következtetés

    • Mennyire jó a profilozott fenyőfa építőanyagként egy magánház falaihoz? Milyen bajok várhatók tőle? Szükség van-e a 150x150 mm-es profilozott fa rönkházak további szigetelésére, és hogyan kell megfelelően lerakni a koronákat és szigetelni a köztük lévő varratokat? Találjuk ki.

    A mi hősünk.

    Érvek és ellenérvek

    Kezdjük az építőanyag értékelésével az alternatívák hátterében.

    Előnyök

    • Mint minden más fűrészáru, a gerenda is rendelkezik a fa minden előnyével: pára- és levegőáteresztő, amely biztosítja a lakótér természetes szellőzését, és teljesen ártalmatlan;
    • A szerkezeti elem kis súlya nagyban leegyszerűsíti a felépítést. A rönkház profilozott fából való összeszerelése saját kezűleg lehetséges; két testileg egészséges férfi elég neki;
    • A falak szerény tömege az alapzat mérsékelt terhelését is jelenti, ami lehetővé teszi, hogy ne fektessünk be nagy összegeket az építkezésbe;

    Érdemes tisztázni: a talajfagyás szintje alá temetett szalagalapozás szükséges, ha pincés vagy pinceszintes házat építünk. Ellenkező esetben olcsóbb vagy oszlopos cölöpalapozással is meg lehet boldogulni.

    • A gerenda profilozás megvédi a falakat a fújástól és megakadályozza a koronák vízszintes elmozdulását;
    • A kész házkészlet nem igényel semmilyen módosítást és beállítást: minden vágás sarok- és T-alakú illesztésekhez gyári körülmények között készül;

    profilozott

    Az otthoni készletet összeszerelésre készen szállítják a fogyasztóhoz.

    • A kamrás szárítás profilozott fűrészáru minimális zsugorodást ad - nem több, mint 2-3%, és az első hat hónapban. Ez előnyösen megkülönbözteti a természetes nedvességtartalmú rönköktől és gerendáktól.

    Hátrányok

    • A fa éghető és korhadó anyag. Ennek megfelelően a fa antiszeptikus és tűzgátló szerrel való impregnálása kötelező;
    • A kész házkészlet vásárlása kizárja a további áttervezést. Természetesen senki sem tiltja meg, hogy egy helyiséget gipszkarton válaszfallal osztjanak fel; de érezhetően ki fog esni a szerkezet stílusából.

    A gerendaházak belső válaszfalai általában tömör fából készülnek.

    Melegítés

    Szükséges-e a gerendaház további szigetelése? Érdemes egy kis lírai visszavonulással kezdeni. A modern épületek szigetelési normáit az SNiP 23-02-2003 melléklete írja elő.

    A hőátadó falak normalizált ellenállása az éghajlati zónától függ, és megközelítőleg a következő értékkel kell egyenlőnek lennie:

    Régió Hőátadó falellenállás, m2*K/W Krasznodari körzet 2 Volgográdi körzet 2,8 Moszkvai körzet 3,5 Novoszibirszki körzet 4.2 Habarovszki körzet 4.9 Chukotka körzet, Jakutia 5.6

    Továbbá:

    • Az egyenletes fal hőellenállása megegyezik a fal vastagságának SI-egységben (méterben) és a W/m*K-ban mért hővezető képességével;
    • A száraz fenyő hővezető képessége a szálak mentén megközelítőleg 0,1 W/m*K.

    Könnyen kiszámítható, 150 mm (0,15 m) vastagságú száraz gerenda 0,15/0,1=1,5 m2*K/W hőellenállást biztosít. Ez lényegesen kevesebb, mint az SNiP 23-02-2003 követelményei még az ország déli régióiban - a Krasznodar Területen és a Krím-félszigeten - még nagyon enyhe tél esetén is.

    Ennek tehát két gyakorlati következménye van:

  • A legmelegebb éghajlati övezetek esetében minimuma rönkház építéséhez szükséges gerenda mérete további szigetelés nélkül - 200x200 mm;
  • Ha a falvastagság kisebb, mint 200 mm, vagy hidegebb vidékeken, a faháznak szigetelésre van szüksége.

    • Falak hőszigetelése poliuretán habbal burkolattal.

    Figyelem: a fafalak külső szigetelése jobb, mint a belső szigetelés. Ebben az esetben a szigetelés vastagságában megjelenik a harmatpont (nedvesség lecsapódás), ami megakadályozza a fa átnedvesedését és későbbi bomlását.

    Ezen ajánlások be nem tartása az indokolatlanul magas hőenergia-fogyasztás ára a hideg időjárás csúcsán.

    Tanácsok az építtetőnek

    Alapítvány

    A gerendaházak általában négy típus egyik alapjára épülnek. A szalag alapja lehet előregyártott vagy monolit. Az első esetben az FBS betontömböket használják az összeszereléshez, kavics-homok alapra fektetve és legfeljebb 100 mm vastagságú beton előkészítésre, függőleges varratokkal.

    A másodikban a szalagot a megerősítő keret korábban ásott árkába fektetés után öntik; az árok falait az öntés előtt polietilénnel vagy tetőfedő anyaggal borítják.

    A magas lábazat további zsaluzat felszerelését igényli.

    A fúrt cölöpökre való alapozás 300-400 átmérőjű és 1-2 méter mélységű kutak fúrását jelenti. A kutak fala csőbe hengerelt tetőfedő anyaggal van vízszigetelve; majd a kútba erősítő keretet süllyesztenek, ami után kötelező toldással vagy vibrációs tömörítéssel bebetonozzák.

    A csavaros alapozásnál jelentős erőfeszítéssel a talajba csavarozott acélcsöveket használnak, amelyek hegesztett vagy öntött hegyekkel rendelkeznek, amelyek hajócsavarhoz hasonlítanak. Az ilyen típusú alapozás mocsaras vagy agyagos talajokon használható. Az épület tömegének nyomását sűrűbb rétegekre adja át, amia föld alatt találhatók.

    Csavaros alapozás fa ráccsal.

    Végül az alacsony kivitelezési költség tekintetében kétségtelenül vezető szerepet tölt be az oszlopos alap.

    Az építkezésre vonatkozó utasítások rendkívül egyszerűek:

  • 8-10 cm gyenge minőségű betont (beton előkészítés) fektetünk a homokágyra;
  • Körülbelül 400x400-500x500 mm méretű tégla- vagy betontömböket állítanak fel rá;
  • A pillérek felülete vízszigetelve van, majd egy fa rácsot vagy egy gerendaház első koronáját rögzítik hozzájuk.

    • Tipp: a horgonycsavarok helyett használhatunk az oszlop falazatába előzőleg beágyazott, a tartó fölé 150–250 mm-rel kiálló vasalásszakaszt A rudat egy előre fúrt lyukon keresztül helyezzük a horgonyra; ezáltal megakadályozza annak oldalirányú eltolódását.

    Keretrendszer

    A rács- vagy szalagalap és az első (keret) korona közé jutaszalagot helyeznek. Az összes többi hézagkötés tömítésére szolgál.

    A gerendaház sarkait szigorúan egyenesen tartják, a legkisebb rések és torzulások nélkül.

    A koronákat keményfából (általában nyírból) készült csapokkal, vagy a beléjük fúrt lyukakba szúrt acélcsapokkal kötik össze. Egy körömnek három koronát kell összekötnie; a köztük lévő lépcső 1,5 méter.

    Itt négyzet alakú nyírfa szögeket használnak.

    Nem használható természetes páratartalmú, kamrás szárító nageli gerendával. Ellenkező esetben a nedvesebb fa zsugorodása miatt gyorsan rés keletkezik a körmök és a koronák között.

    Tetőszerkezet

    A gerenda oromzatú házban a szarufarendszer létrehozásának fő finomsága az, hogy a szarufák lábainak a gerincen, a köztes pályákon és a Mauerlat-on mozgathatónak kell lenniük. Másképpaz oromzatok és falak zsugorodása a kötőelemek károsodását vagy a szarufák deformálódását okozza.

    A szarufák mozgatható rögzítése lehetővé teszi, hogy ne féljen a falak és oromzatok zsugorodásától.

    ablakok

    Az ablakok beépítése előtt a nyílásokat burkolattal látjuk el - mozgathatóan rúdszegéllyel rögzítjük. Az ablakdoboz a burkolathoz van rögzítve; a nyílás felső része (a magasság 5-12%-a) szabad marad, és később rugalmas szigeteléssel (szövet vagy szerelőhab) töltik ki.

    A képen jól látható a hézag a nyílás felső részén.

    Következtetés

    Ne féljen az ismeretlen munkától. A cikkben található videó megtekintésével többet megtudhat a faház fából való összeszerelésének technológiáiról. Sok szerencsét!

    Következő

    Olvassa el továbbá: