Az oldószer műszaki jellemzői

Előző

Tartalom [elrejtés]

  • Mi az Oldószer?
  • Miért van szüksége oldószerre?
  • Hogyan használjuk az oldószert
  • Biztonsági felszerelés
  • Az oldószerek jellemzői
  • Szén oldószer
  • Oldószer Naftova
  • Mit válasszunk oldószert vagy lakkbenzint

    • Mi az Oldószer?

    Az oldószer olyan oldószer, amely kőolajtermékek elpárologtatása során keletkezik. Ma két típusban gyártják:

    • "ásványolaj", GOST 10214-78;
    • "kőszén" GOST 1928-79.

    Az oldószerek ezen osztálya az illékony anyagok közé tartozik.

    Az Oldószerek fő megkülönböztető jellemzője a sokféle festék és lakk anyag nagyfokú oldódása. Ezenkívül megjegyzendő, hogy az Oldószer a kezelt területre való felhordás után képes nagyon gyorsan "elpárologni", és minden szagot magával visz.

    Miért van szüksége oldószerre?

    Oldószer festékekhez és lakkanyagokhoz Az oldószert, mind a kőolajat, mind a köveket (Nefras A 130/150) széles körben használják az építőiparban és az autóiparban, amikor probléma van az alkidok, zománcok és egyéb anyagok „működési” állapotára hígításával. A leggyakoribb anyagok, amelyekhez oldószert használnak, a következők: epoxi-éterek, szerves szilícium, fenolok, poliakrilátok, melamin-alkidok, alkid-uretánok, alkid-sztirolok és néhány más kevésbé elterjedt anyag.

    Hogyan használjuk az oldószert

    Az építőiparban az oldószert a festék- és lakkanyagok szükséges viszkozitásának megteremtésére használják. A helyes alkalmazás érdekében az oldószert apránként kell hozzáadni és alaposan keverni, amíg lágy állagot nem kapunk. Néha kőolaj oldószert használnak a zsírtalanításhoz. Ezért,mindössze annyit kell tennie, hogy megnedvesítsen egy rongyot petróleum oldószerrel, és törölje le a kezelt területet.

    Biztonsági felszerelés

    Mint minden oldható folyadék, az Oldószer is gyúlékony folyadék, és meglehetősen sajátos szaga van. A folyadékkal való munka elején a fő szabály a védőruha, maszk, légzőkészülék és kesztyű jelenléte. A helyzet az, hogy ha ez a folyadék véletlenül a bőrre kerül (a szemről nem is beszélve), akkor legjobb esetben irritációt, bőséges expozíció esetén pedig égési sérüléseket okozhat.

    Fontos! Ne felejtse el szellőztetni a munkaterületet, és még jobb, ha minden javítási munkát a szabadban végezzen, mert a nagy mennyiségű oldószergőz belélegzése rendkívül veszélyes az egészségre.

    Ha az Oldószer véletlenül a bőrére kerül, azonnal le kell mosni meleg, szappanos vízzel. Ami a folyadék esetleges begyulladását illeti, ha ez megtörtént, azt kizárólag tűzhabbal, homokkal vagy szén-dioxiddal szabad eloltani, semmi esetre se használjon vizet az oltáshoz.

    Az oldószerek jellemzői

    Szén oldószer

    • Felhasználási terület: ezt az oldószert olyan esetekben való használatra tervezték, amikor festékanyagok, például lakkok, festékek, zománcok, autóipari mosófolyadékok stb. feloldására vagy hígítására van szükség.
    • Összetétel: frakcionált nyers benzol és pirolízisgyanta feldolgozása és tisztítása során nyert aromás szénhidrogének.
    • Színpaletta: csak enyhén sárga színben vagy teljesen átlátszó állapotban létezik.
    • Minőségi jel: sűrűség 20 Celsius fokon, kilogramm köbméterenként, nem lehet kevesebb, mint 864; a xilolból való „eltűnés” nem lehet több 1,2-nél; kén tömeghányada, százalékban, szmeghaladja - 0,005; a fenolok tömeghányada százalékban kisebb, mint 0,0022; a vízelszívó reakciója semleges; a minimálisan szükséges forráshőmérséklet 125 Celsius fok.
    • Csomagolás: 220 literes (185 kilogramm) hordók.
    • Gyártók: hazai és külföldi.
    • Javasolt eltarthatóság: a gyártástól számított 1 év.

    Fontos! Száradás után ez az oldószer kellemes fényt hagy a festéken. Amikor ezzel az oldószerrel dolgozik, mindig viseljen maszkot és kesztyűt, szellőztesse ki a munkaterületet, és ne engedje, hogy az oldószer a szembe kerüljön.

    Oldószer Naftova

    hogy

    • Felhasználási terület: ezt a vegyi anyagot olyan esetekben használják, amikor olaj, bitumen, gumi, oligomer, kőolajgyanta, poliéteramid és poliéterimid alapú anyagok feloldására van szükség. Melamin alkid lakk anyagokhoz és nyomtatáshoz.
    • Összetétel: aromás szénhidrogének kis mennyiségű nafténnel, paraffin ciklikus szénhidrogének.
    • Színpaletta: csak teljesen átlátszó állapotban létezik.
    • Minőségi jel: sűrűség 20 Celsius fokon, gramm per köbméter, nem lehet kevesebb, mint 0,861; A xilol illékonysága nem haladhatja meg az 1,21-et; a kén tömeghányada százalékban nem haladhatja meg a - 0,021-et; a kénezett anyagok tömeghányada százalékban nem lehet kevesebb, mint 98,9; a vízelszívó reakciója semleges; a forráshoz szükséges minimális hőmérséklet 150 Celsius fok.
    • Kiszerelés: 9 literes (8 kg) hordók, valamint 218 literes (172 kilogramm) kannák.
    • Gyártók: hazai és külföldi.
    • Javasolt eltarthatóság: a gyártástól számított 1 év.

    Mit válasszunk oldószert vagy lakkbenzint

    Először is értsük meg, mit jelenta "fehér szellem" kifejezés? Nem titok, hogy az angol szó szerinti fordításban megkapjuk a "white spirit" kifejezést (ahol a spirit szellemet, a fehér pedig fehéret, átlátszót)

    Ha összekapcsolod a fantáziát, akkor néhány felfoghatatlan spirituális reinkarnációhoz juthatsz. De minden sokkal banálisabb.

    A "lakkbenzin" és az "oldószer" egyaránt az olaj desztillációja során nyert vegyi anyagok. Magas hőmérsékleti viszonyok hatására az olaj túlmelegszik, és különféle szénhidrogének gőzeit képezi. A keletkező gőzöket olyan osztályokra osztják, amelyek forrásponti határértékükben különböznek egymástól. Pontosan a különböző forráspontok miatt keletkeznek különféle kémiai reagensek.

    Ami magát a forráspontot illeti, ez azt jelenti, hogy egy bizonyos hőmérsékleten az olaj párolgásából származó részecskék elkezdenek oldószerré alakulni. Valójában ez az alapvető különbség a fehérbenzin és az oldószer között, mivel a "szellem" alacsonyabb hőmérsékleten kezd kialakulni, mint az oldószerek második osztálya.

    Az érthetőség kedvéért példát adunk egy olyan egyedi anyagra, mint a víz. 100 Celsius fokon fog felforrni, a lényeg, hogy csak ilyen körülmények között kezd el párologni. De a különbség az oldószerek és a víz között az, hogy a víz homogén anyag, az oldószerek pedig különböző komponensek keverékei. Ebből logikusan következik, hogy minden komponensük különböző forráspontú lesz, ami ennek megfelelően két különböző oldószer képződését kényszeríti ki egymástól elkülönítve.

    Összegzésként elmondhatjuk, hogy az Oldószer, mint egyszerűbb komponensek keveréke, viszonylag alacsony hőmérsékleten folyékony halmazállapotból gáz halmazállapotúvá kezd átalakulni, ami azt jelenti, hogy gyorsabban szárad. Az oldószer minősége az, ami előnyt jelent a gyorsan száradó festék- és lakkanyagokhoz képest, ésaz olajos anyag alacsony tartalma (amely az oldószer képződése során megmarad) fényessé teszi a kezelt felületet.

    Most a "fehér szellemről". Száradási ideje hosszabb, mert forráspontja 200 Celsius fok. A gyártás során nagyobb mennyiségű olajkomponenst tárolnak benne, mint az Oldószerben. Ez a minőség teszi egyedivé, ha matt árnyalatot hoz létre a kezelt felületen. Elmondhatjuk, hogy racionálisabb a lakkbenzin oldószert csak fémfelületekre használni, ahol a felület alapos tisztítása szükséges.

    Összehasonlításképpen cseppenként csepegtess két oldószert egy papírra, és biztosan látni fogod, melyik a jobb. De itt nem az a lényeg, hogy "ki a menőbb", hanem hogy milyen célokra van szüksége oldószerre. Ha gyors száradásra és fényes árnyalatra van szüksége, akkor az Oldószer a megfelelő választás, de ha további védőréteget és mattítást kell létrehoznia a felülethez, akkor a "White spirit" használata tagadhatatlan. A lényeg az, hogy eldöntse, mely célokhoz van szüksége oldószerre.

    • Faszerkezetek védelme rothadástól, nedvességtől, tűztől

    • Magánházhoz a UPS-t választjuk

    • A tapéta alatti falak alapozója folyékony és saját kezűleg nem szőtt anyagból készült

    • Mély behatolású alapozó: homlokzati, fertőtlenítő

    Következő

    Olvassa el továbbá: