Cölöpalapozás és főbb cölöptípusok

Előző

Minden építőnek, aki önállóan szeretne lakóházat építeni, komolyan kell vennie az alapítvány kiválasztását. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az épület tartóssága közvetlenül függ a szerkezet szilárdságától és megbízhatóságától. Jelenleg az építőiparban különféle típusú alapokat használnak, amelyek mindegyike saját műszaki és működési jellemzőkkel rendelkezik. Ha a telek, amelyen lakóépület vagy melléképület építését tervezik, hullámos talajú, akkor a fejlesztő számára a legjobb megoldás a csavaros cölöpökön történő alapozás.

  • A cölöpök fő típusai
  • Az alapozók előnyei és hátrányai
  • A cölöp alapozásának típusai
  • Érdemes cölöpalapot választani?

A cölöpök fő típusai

A hazai építőiparban aktívan használják a következő típusú cölöpöket és cölöpalapokat: döngölt cölöpök, fúrt cölöpök, állványos cölöpök, vasbeton héjcölöpök.

Ha úgy döntenek, hogy hajtott cölöpökethasználnak az alapszerkezet építésénél, akkor a fejlesztők fát, fémet vagy vasbetont használhatnak anyagként. Az ilyen cölöpök talajba süllyesztéséhez speciális felszerelést kell használni. Vasbeton héjcölöpök használatakor az építőknek előzetesen lyukat kell ásniuk, amelyet később betonhabarccsal töltenek ki. A csavaros cölöpelemeket a talajba csavarják egy ilyen berendezéssel, mint hajtókar. A bélyegzéseket a következőképpen készítik el: először a talajt tömörítik, majd a kialakult üregeket cementhabarccsal töltik fel. Fúrt cölöpök létrehozásakor az építőknek bizonyos méretű kutakat kell fúrniuk a talajba, majd ezeket betonkeverékkel kell feltölteni.

cölöpalapozás

Jelenleg a cölöpelemek, amelyekből épülnekaz alapozási szerkezeteket forma szerint is osztályozzák. Például az építők gyakran használnak T alakú, téglalap alakú, kerek, négyzet alakú és T alakú cölöpöket. A felsorolt ​​típusok szinte mindegyike megerősíthető, ami növeli tulajdonságaikat. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az ilyen elemeknek különböző végei lehetnek. Például kiterjesztett talp, hegyes forma, nyitott vagy zárt üreg stb. Az építők leggyakrabban hegyes cölöpelemeket használnak, mivel ezek nagy előnyökkel rendelkeznek a hasonló kialakításokhoz képest. Legfőbb előnyük a könnyű beszerelés (az év bármely szakában elvégezhető), így meglehetősen könnyen és gyorsan belesüllyednek a talajba.

A cölöpalapozás előnyei és hátrányai

A cölöpalap építésének megkezdése előtt az építő személyzetnek meg kell ismerkednie annak előnyeivel:

  • alapszerkezetek építése szinte bármilyen talajon;
  • a munkavégzés képessége az évszaktól függetlenül;
  • jelentős költségcsökkentés;
  • a szerkezet teherbírásának növelése.
  • A cölöpalap felszerelésének folyamata magában foglalja annak elemeinek egy bizonyos mélységig történő bemerítését a talajba. A hibák és pontatlanságok elkerülése érdekében a fejlesztőket az összeállított projektdokumentáció alapján kell irányítaniuk. Amint a cölöpöket lesüllyesztették, egyenként kell levágni őket. Egyes esetekben a szakértők azt javasolják, hogy egyes cölöpelemeket fémcsatornákkal kössenek egymáshoz. Ez az alapszerkezet teherbíró képességének növelése érdekében történik.

    Ami a cölöpalapozás hátrányait illeti, itt a következőket lehet megjegyezni. Az ilyen szerkezetek megfelelőbbek könnyű épületekhez. Javasolt minden számítást szakemberekre bízni, igenehhez megfelelő ismeretekkel és készségekkel kell rendelkeznie.

    A cölöpök alapjainak típusai

    Annak érdekében, hogy a szerkezet ellenálljon a zord időjárási viszonyoknak, az építtetőknek megfelelően kell kiválasztani a betonszerkezetet cölöpökkel. A kiválasztási folyamatot különféle belső és külső tényezők befolyásolhatják. Például a leendő épület emeleteinek száma, az épület konfigurációja vagy súlyossága. A szalag cölöpös alapozástcélszerűbb használni, ha ennek a szerkezetnek az építését tervezik. Ha a fejlesztő azzal a feladattal szembesül, hogy a terhelést az épület teljes kerülete mentén elosztja, megfelelőbb lesz egyetlen cölöp használata. A masszív épületek teherbíró képességének javítása érdekében a kerületükön vasbeton támasztékokat lehet beépíteni.

    Az ilyen típusú alapozás, például egy cölöpmező, magában foglalja a támasztékok elhelyezését az épület teljes kerülete mentén. Akkor használják, ha nagy lakó- vagy ipari létesítmények építését tervezik. A cölöpperselynek nevezett alapszerkezetet olyan esetekben alkalmazzák, amikor szükség van a teljes terhelés elosztására.

    Az építőipar területén a rácsos alapozás több típusra oszlik:

    • emelkedett (általában a talajfelszín felett helyezkedik el);
    • magas (a szakemberek előnyben részesítik az ilyen típusú alapozást különféle hidraulikus szerkezetek, például hidak építésekor);
    • alacsony (föld alá megy).

    Érdemes cölöpalapot választani?

    Sok építési csapat, amely önállóan végzi az építési és szerelési tevékenységek teljes körét, néha nem tudja kiválasztani az alapszerkezet típusát. Ha a munkát gyenge vagy ingadozó talajon végzik, akkor ebben az esetben célszerűbb építenicölöp alapozás. Ez a típus sűrű talajokon is alkalmazható, ezzel jelentősen csökkentve a költségeket és csökkentve a földmunkák mennyiségét. A csavarcölöpök kialakítása nem igényli nagy gödör kialakítását, annak utólagos visszatöltésével és betonozásával.

    Az egyetlen dolog, amit a fejlesztőknek szem előtt kell tartaniuk, az a következő korlátozások megléte:

    • Ha cölöpalapot építenek, akkor az építőknek nehézségekkel kell szembenézniük a lábazat elrendezésében.
    • Nem ajánlott cölöpalapot építeni a következő talajokon: duzzadó, süllyedő és mobil-vízszintes.
    Következő

    Olvassa el továbbá: