Supaga szőlő, fajtaleírás, főbb jellemzők

Tartalom

Balti kaland - egy északi szőlőfajta Supaga
Főbb jellemzők
Szőlőültetvény telepítése
Leszállási hely kiválasztása
Talaj jellemzői
Talaj előkészítés
Műtrágyák kijuttatása
A lett szőlőtermesztés hagyományai

A világ nagy figyelmet fordít a csemegeszőlő termesztésére, mint a leghasznosabb diétás és tápértékű termékre. A Supaga szőlő "északi" fajtája gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, mind a friss bogyós gyümölcsök fogyasztása, mind a feldolgozás minden fajtája esetén, és a belőlük készült bor nem rosszabb, mint a legjobb világmárkák.

A Supaga szőlő a lett válogatott fajtája

Balti kaland - egy északi szőlőfajta Supaga

A szőlő a világ egyik legrégebbi és legrégebbi kultúrnövénye. A szőlőtermesztés bölcsője Kis-Ázsia. A modern Irán és Afganisztán területén a Tigris és az Eufrátesz folyókban a szőlőt korszakunk előtt közel 5000 évvel termesztették. Körülbelül 1500 évvel ezelőtt Babilonban és Asszíriában már ismerték a szőlő borkészítési módszerét. Az ókori Egyiptomban jól ismerték a szőlő- és bortermesztés alapelveit. A bor kultusza az ókorban Görögországban éri el csúcspontját, ahol a bor nemzeti itala.

Az a tény, hogy a szőlő elterjedt Európa északi részén, az ókori rómaiak érdeme. Ezek a korai hódítók úgy döntöttek, hogy a bor amforákban történő szállítása az Alpokon túl nagy munka, ezért úgy döntöttek, hogy csak szülőföldjükről hoznak szőlőt északra. Az „északi” bor frissebbnek és ízben változatosabbnak bizonyult, mint a déli bor. elődjei.

A modern nemesítők ennél is tovább mentek, új fagyálló fajtákat nemesítettek, amelyek nem csak az északi szélességi körökben termeszthetők és bort készíthetnek, hanem frissen is fogyaszthatók.formájában Az egyik ilyen faj a supaga, amelyet lett kertészek tenyésztettek.

A Supaga borkészítésre alkalmas fagyálló fajta

Főbb jellemzők

A Supaga korai (115-120 napos) gyümölcsérésű, kedvelt csemegeszőlő fajta. Fedő alatt termesztik, de az ország meleg vidékein nyílt terepen nő. A termések leírásánál kiemelik, hogy a bogyók közepes méretűek, gömbölyűek vagy oválisak, sárgászöld színűek, a termesztési körülményektől függően három-öt gramm tömegűek. A fürtök nagyok (400-600 g), kúposak, szeptemberben érnek.

A héj sűrű, könnyen eltávolítható, a hús ízletes, édes, összetett illattal, melyet a méz és az eper jegyei dominálnak.

A fürtökben lévő bogyók túlzott koncentrációjával a gyümölcsök kisebbek, mint a szabadban. A gyümölcsök édes ízűek, fogyasztásra alkalmasak, ha cukortartalma eléri a 13-15%-ot, szerves savak tartalma (0,5-0,6%).A Supaga szőlőt magas termékenység, korai termés jellemzi. A kertészek már harmadik éve számítanak jó bogyótermésre. Jól fejlett koronájú fajta. A bokrok erősek, ellenállnak a gombás betegségeknek és a fagynak.

A fajta tökéletesen terem a mostohafiakon, ahonnan a gyümölcsöket körülbelül egy hónappal a fő után gyűjtik. A mostohagyermekektől nyert termés a főgyűjtemény 30-40%-a. Fűtött üvegházban nő és terem. Pannonia Kinksham néven ismert.

A fajtaleírásban az szerepel, hogy a termékeny talajra ültetett szőlő termékenyebb. Tartalmaz A-vitamint, a B csoportba tartozó vitaminokat, amelyek erősítik az immunitást és segítenek megbirkózni a stresszes helyzetekkel.

Ellenáll a szürke rothadásnak; lisztharmat; hamis lisztharmat; penészgomba, oidium.
Nem ellenálló a filoxérával szemben.
jókompatibilitás alanyokkal.
A fürtök száma hajtásonként eléri az 1,8-at.
Fagyállóság -25°С-ig.
Savasság 5-7 ml.
Cukortartalom 17-28%.
A friss szőlő kóstolóinak értékelése -7,4 pont.
Jól viseli a szállítást.
A fürtök hosszú ideig megőrzik ízüket és minőségi jellemzőiket a bokrokon.

Használható pavilonok és pergolák díszítésére. Harminc év termesztés után pótolják, ha bokorként termesztik.Ha olyan, mint egy kúszó szőlő, akkor tovább terem.

A Supaga szőlőtőke pavilonok díszítésére használható

Szőlőültetvény telepítése

A szőlőültetvény létrehozása jelentős pénzügyi költségekkel jár. Kultúra beszerzésének, műtrágya kijuttatásának, tartószerkezetek kialakításának költségei. Ilyen jelentős beruházási költségek mellett a szőlőültetvényeket alaposan meg kell tervezni és előkészíteni. A szőlőtermesztők korábban megismerkedtek a fajta leírásával és főbb jellemzőivel.

Leszállási hely kiválasztása

A Supaga fajta ültetési helyének kiválasztásakor különösen fontos a kedvező mikroklíma. A legjobbak a délnyugati, déli vagy délkeleti irányú dombok enyhe lejtői, amelyek a környező terület fölé emelkednek, hideg légtömegek szabad kiáramlásával.

A szőlőültetvény helyének kiválasztásakor a téli minimumhőmérsékletekre, a tavaszi fagyok gyakoriságára és a tenyészidőszaki átlaghőmérsékletre vonatkozó hosszú távú meteorológiai adatok elemzése javasolt, a nyári hónapokra helyezve a hangsúlyt.

A szőlő ültetésére szolgáló helyet szelíd, jól megvilágított lejtőkön kell kijelölni

Talaj jellemzői

A fajtának nincs különleges talajigénye. Magas és változó talajvízszintű területeken nő és terem(80-100 cm felett). A könnyű, de magas humusztartalmú talajt kedveli. Ha a szőlőfajtát, beleértve a Supagát is, gyümölcsborok készítésére szánják, gyengébb homoktalajokon is termeszthető. A csemegeszőlő jól fejlődik homokos talajon. A Supaga asztali fajta termesztéséhez enyhén savanyú, 6,0-6,5 pH-értékű talaj optimális.

Talaj előkészítés

Nem ajánlott szőlőültetvényt telepíteni intenzíven kimerült talajra, ahol nagy a veszélye a gyökereket pusztító kártevőknek.

Azokon a területeken, ahol korábban gyümölcs- vagy erdei fák nőttek, legkorábban az eltávolításuk után 3-4 évvel.Ennek oka elsősorban a gyökérgombásodás lehetősége. Szőlőt eper és lucerna után lehet ültetni, amelynek gyökereit a közönséges kártevők - poloskák - károsítják.

Az eper nemkívánatos szomszédja a szőlőnek

Műtrágyák kijuttatása

A vetőföldet ősszel készítik elő. A műtrágya adagokat a talaj termékenységi elemzése alapján határozzák meg. A legjobb műtrágya, amely teljes mértékben figyelembe veszi a szőlő táplálkozási igényeit, a trágya. Mélyszántás előtt 40-100 t/ha dózisban alkalmazzuk.

200-250 kg/ha foszfort és káliumot használhatunk fel tiszta formában. Ezeket az összetevőket tartalmazó műtrágyára a következő 2-3 évben nincs szükség.

Ha a talajt a szőlőültetvények tömeges termesztésére készítik elő, akkor szükség lesz: nitrogén - 50 kg / ha, kálium - 100 kg / ha és foszfor - 50 kg / ha.

A lett szőlőtermesztés hagyományai

A lett szőlőültetvények különböznek az ugyanazon a szélességi fokon található többi ültetvénytől. Több mint húsz éve kezdték itt a kultúrát "nyers gyökeren" termeszteni, a kezdetektől fogva. De Lettországban a bortermelésnek sable középkori hagyományai vannak. A 14-16. században itt keresztes szőlőültetvények voltak, illmajd Kurland uralkodói gondoskodtak róluk.

A nagyszabású ültetvényeket még Jacob Kettler herceg (1638-1682) uralkodása idején is megőrizték, sőt bővítették is – írja e helyek leírása.

A herceg büszke volt északi szőlőültetvényeire, valamint a gambiai és tobagói gyarmatokon termesztett szőlőkre, és gyakran küldött Kurland borát más európai uralkodóknak.

A lett tenyésztők minden új szőlőfajtát tenyésztenek, amelyek az északi szélességi fokokon termőre képesek. Több szűk teraszon összesen mintegy ezer szőlőt művelnek. Ez csak egy kis része az egykori hercegi ültetvénynek, amelyet 1936-ban újjáépítettek Lettország akkori elnöke, Karlis Ulmanis kezdeményezésére.

Következő