Tavi műtrágya

Előző

Hogyan trágyázzunk egy tavat

A tudósok szerint a tavak természetes haltermelékenységének növelésének egyik hatékony módja az ásványi és szerves trágyák használata.A tavak műtrágyázása hozzájárul a természetes takarmánybázis jelentős növekedéséhez, ami viszont kedvezően befolyásolja a haltartás és takarmányozás feltételeit. Ezért nem véletlen, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a tógazdasági műtrágyahasználat mértéke. Jó eredmény azonban csak akkor érhető el, ha a tó sűrű talajú területen helyezkedik el, és az alját 30-35 cm vastag, de nem több iszapréteg borítja. Ez garantálja a szűrés hiányát és a halak számára kedvező oxigénrendszert. A víznek és a talajnak gyengén lúgosnak vagy semlegesnek kell lennie. A kemény növényzet jelenléte, amelyet eltávolítanak, szintén nem megengedett. Ami a puha növényzetet illeti, a tó teljes területének legfeljebb 25% -án nőhet. Ezenkívül a vízáramlásnak minimálisnak vagy teljesen hiányzónak kell lennie. Ellenkező esetben a műtrágyákat egyszerűen elviszi az áram. Ezenkívül előzetesen meg kell határozni a tó természetes termőképességét a műtrágya kijuttatásának utólagos szabályozása érdekében.

A tavak haltermelékenységének növelése érdekében, hogy ott pisztrángot vagy pontyot neveljenek,különösen széles körben alkalmazzák a foszfort, káliumot, kalciumot és nitrogént tartalmazó ásványi műtrágyákat. Például agyagos, agyagos, tőzeges és podzolos talajon található tározókban a foszfortartalmú műtrágyák használata: a szuperfoszfát és a foszforitliszt jelentősen növeli a termelékenységet. Vízzel a teljes tenyészidőben, dekádonként, szezononként 2-2,5 centnert alkalmaznak hektáronként. A tavak a homokon találhatókés homokos talajokon ajánlott káliumsókkal és ammónium-nitráttal trágyázni, szezononként egyszer, hektáronként 1,5 centnerrel. A szerves trágyák használata ugyanolyan hatékony módszernek tekinthető a takarmánybázis növelésére. Közülük a legnagyobb hatást a korhadt trágya adja, amely nitrogént, foszforsavat és káliumot tartalmaz. Gyakran használnak komposztot és zöld műtrágyákat is. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a nagy mennyiségű szerves trágya bevezetése a tó gyors eltömődéséhez vezet, ami az oxigénrendszer romlásával jár, és halbetegségeket okoz. Ezért használatuk során folyamatosan figyelni kell a tó oxigénrendszerét, és annak romlása esetén sürgősen le kell állítani a műtrágyák kijuttatását.

tavi

A trágyát és a komposztot a tóba viszik, sekély területeken, külön kupacokban, hektáronként 5-10 tonna mennyiségben. Ugyanígy trágyázhat trágyával a lecsapolt ágyást, ősszel vagy télen több területen halomban, tavasszal pedig az ágyás teljes területén kiszórva. A zöldtrágyát általában a tó nyári szezonjában használják, az ágyások takarmányfüvekkel történő bevetésével. Ugyanígy lehet ezeket a műtrágyákat vízzel is kijuttatni, a lekaszált füvet kis kupacokba szórva a víz szélén, biztosítva a folyamatos mosást. A növényzet kupacait rendszeresen meg kell forgatni, ez azért szükséges, hogy levegő nélkül ne induljon meg a fű lebomlása, ami a halakra káros hidrogén-szulfid képződésével jár együtt. A zöldtrágya ajánlott kijuttatási mennyisége szezononként 3-6 tonna hektáronként. A tavak meszezése fontos és szükséges fokozott intézkedés. A mész adagolása és felhordásának módja minden esetben eltérő. Ha a tavat évente meszelik, akkor hektáronként 1-2 tonnát kell kijuttatni. oltott mész. Mocsaras tavakbanmész hozzáadása 10-20 c. hektáronként Amikor pedig a talaj minőségének javítása érdekében meszezést végeznek, 2-4 tonna égetett meszet adnak a tóba. hektáronként Ugyanígy égetett meszet használnak a tározó megtisztítására a szeméttől és a ragadozó halaktól a tavak telepítése előtt, 15-25 c-os arányban adva a vízhez. hektáronként.

Következő

Olvassa el továbbá: