Háromfázisú motor csatlakoztatása egyfázisú áramkörhöz, utasítások és tippek

Előző

Tartalom:

  • A szabványos áramkör háromfázisú motor egyfázisú hálózathoz történő csatlakoztatásához
  • Hogyan lehet a motort hátramenetben forogni
  • Indító kondenzátor háromfázisú motorhoz

Nem csak azt vizsgáljuk meg, hogyan csatlakozik a háromfázisú motor egyfázisú hálózathoz, hanem ajánlásokat is adunk az egységkezeléshez. Nagyon gyakran az emberek változtatni akarnak a forgási sebességen vagy akár az irányon. Hogyan kell csinálni? Általánosságban már leírtuk, hogyan kell egy háromfázisú motort 220-hoz csatlakoztatni, és most a részletekre térünk ki.

A szabványos áramkör háromfázisú motor egyfázisú hálózathoz történő csatlakoztatásához

A háromfázisú motor 220 V-os feszültséghez való csatlakoztatásának folyamata rendkívül egyszerű. Normál esetben minden ág egy szinuszhullámot hordoz, és a különbség közöttük 120 fok. Ez az úgynevezett fáziseltolódás, amely egyenletesen biztosítja az elektromágneses mező zökkenőmentes forgását az állórészben. Az egyes hullámok amplitúdója 220 V. Ez lehetővé teszi a háromfázisú motor normál konnektorhoz való csatlakoztatását. Az egész trükk az, hogy három szinuszhullámot kapunk egyből. És a köztük lévő fáziseltolódásnak 120 fokkal kell egyenlőnek lennie, ha lehetséges.

A gyakorlatban ez csak speciális eszközök segítségével valósítható meg. Úgynevezett fázisváltók. Nem a hullámvezetők nagyfrekvenciás útjaiban használtakat, hanem a passzív, kevésbé aktív elemeken alapuló speciális szűrőket. De mindezen problémák szerelmesei inkább hagyományos kondenzátort használnak. Kiderül, hogy ha a motor tekercseit egy háromszög köti össze, egyetlen gyűrűvé egyesítve, akkor 45 és 90 fokos fáziseltolást kaphat, ami elég a tengely bizonytalan működéséhez: (lásd még: Egyfázisú motor csatlakoztatása)

A 3 fázisú motor egyfázisú hálózathoz való csatlakoztatásának sémája

  • Továbbaz egyik tekercs az aljzat fázissal van ellátva. Ehhez a vezetéket a végéhez rögzítik.
  • A második tekercset egy kondenzátoron keresztül táplálják. Ugyanakkor 90 fokos fáziseltolódást kapunk az elsőhöz képest.
  • Ugyanakkor a már alkalmazott feszültségek miatt a harmadikon enyhén szinuszos rezgés jön létre további 90 fokos eltolással.

    • Ennek eredményeként kiderül, hogy a harmadik tekercs fázisban 180 fokkal elmarad az elsőtől. De amint azt a gyakorlat mutatja, ez elég a normális működéshez. Persze a motor néha "kiragad", nagyon felmelegszik, kicsit esik a teljesítmény, sántít a hatásfok. De elviselik ezt, ha lehetetlen egy aszinkron motort háromfázisú hálózathoz csatlakoztatni.

    Pusztán technikai szempontból hozzátehetjük, hogy a vezetékek helyes elrendezésének diagramja általában a készülék testén van feltüntetve. Leggyakrabban a burkolat belsejében, amely elrejti a betétet, vagy valahol a közelben az adattáblán. A séma alapján megértheti, hogyan csatlakoztathat egy villanymotort 6 vezetékkel (egy pár minden tekercshez). Ha a hálózat háromfázisú (ezt gyakran 380 V-nak nevezik), a tekercsek csillaggal vannak összekötve. Ugyanakkor az összes tekercs számára egy közös pont jön létre, ahol a nulla be van kötve (feltételes áramkör elektromos nulla). A többi végét fázisban szállítják. Pontosan három a tekercsek számában.

    A háromfázisú 220 V-os motor csatlakoztatására szolgáló háromszög kezelése már világos. Minden esetre itt egy kép, ahol:

    • A tekercsek elektromos csatlakozásának sémája.
    • Működő kondenzátor, amely a fázisok helyes elosztását szolgálja.
    • Az indítókondenzátor megkönnyíti a tengely forgását a kezdeti fordulatoknál. Később egy gombbal leválasztják az áramkörről, és egy sönt ellenálláson keresztül kisütik (biztonság és készenlétiúj indítási ciklusra).

    háromfázisú

    Alkalmazás háromszöggel háromfázisú 220 V-os motor csatlakoztatásához

    Képünkön az A tekercs 220 V feszültség alatt van a konnektorból. Ugyanez vonatkozik a C-re is, de 90 fokos fáziseltolással. A tekercs végein lévő potenciálkülönbség miatt további 90 fokkal eltolódott feszültség van. Mint fentebb említettük, jelentősen eltér a szinuszhullámtól. Nem mutattuk be az indítókondenzátort, valamint a sönt ellenállást. Mert úgy gondoljuk, hogy elhelyezkedésük már a fentiekből is nyilvánvaló. Egy hasonló technika lehetővé teszi a normál működés elérését a motorból. A kulccsal az indítási kondenzátort hozzáadjuk az indítás idejére, majd leválasztjuk a fázisról, és a sönton keresztül kisütjük.

    Itt az ideje kijelenteni, hogy a rajzon 100 µF-nak jelölt kapacitást valójában az alábbiak alapján választottuk ki:

  • Tengely forgási frekvenciája.
  • Motor teljesítmény.
  • A rotorra eső terhelések.

    • Kísérletileg szükséges a kondenzátor kiválasztása. Úgy, hogy (rajzunk szerint) a tekercseken a feszültség azonos legyen. Emlékeztetjük, hogy a teszter az aktuális értéket mutatja. Vagyis a feszültségfázisok eltérőek lesznek, és a tekercs hullámalakja nem lesz teljesen szinuszos. Bárhogy is legyen, az effektív érték azt mutatja, hogy ezek a karok ugyanazt az erőt szállítják. Ez biztosítja a teljes berendezés többé-kevésbé stabil működését. A motor kevésbé melegszik, a motor hatásfoka optimalizált. Szigorúan véve minden tekercs induktív ellenállás, amely a feszültség és az áram közötti fáziseltolódást is befolyásolja. Ezért nagyon fontos a megfelelő kapacitásérték kiválasztása. Szinte ideális feltételeket lehet elérni a motor működéséhez. (Lásd még: 380–220 V-os villanymotor csatlakoztatása kondenzátorral)

    Hogyan lehet bepörgetni a motortellentétes irány

    Fáziseloszlási grafikon

    Három fázisra kapcsolva a tengely forgásirányának változását egy másik jelkapcsolás biztosítja. Ehhez speciális kontaktorokat használnak. És csak három van belőlük. Minden fázishoz egy. Esetünkben csak egy áramkört kell kapcsolni. És (a guru szerint) tetszőleges két vezetéket elég kicserélni. Legyen szó tápegységről vagy kondenzátor csatlakoztatásának helyéről. Nincs más dolgunk, mint tesztelni ezt a szabályt, mielőtt útmutatóul adnánk olvasóinknak. Az eredményekkel mindenki megismerkedhet a második ábrán, amely sematikusan mutatja a fázisok eloszlását ebben az esetben.

    A diagramok elkészítésekor arra fókuszáltunk, hogy a C tekercs sorba van kötve a kondenzátorral, ami pozitív fázisnövekedést ad a feszültségnek. A vektordiagram szerint az egyensúly megőrzése érdekében a tekercsnek negatív előjelűnek kell lennie a főfeszültséghez képest. Másrészt a kondenzátor és a B tekercs pozitívan csatlakozik. Ugyanakkor az egyik ágban a feszültség pozitív növekedést kap (a kondenzátornál), az áram pedig a másikban. Ez hasonló a párhuzamos oszcilláló áramkörhöz, ahol az ágakban az áramok szinte ellentétes irányban haladnak. Emiatt elfogadtuk a szinusz antifázis változásának törvényét az S tekercshez képest.

    A grafikonokon látható, hogy a séma szerinti maximumok az óramutató járásával ellentétes irányban követik a tekercseket. Korábbi áttekintésünkben ugyanebben az összefüggésben mutattuk meg, hogy a forgás másik irányba megy. Így kiderül, hogy ha a tápegység polaritása megváltozik, akkor a tengely az ellenkező irányba megy. Ezúttal nem rajzoljuk meg a mágneses terek eloszlását, mert szükségtelennek tartjuk.

    Pontosabban, a hasonló dolgok lehetővé teszik speciális számítógépes programok kiszámítását. És ezt a magyarázatot szó szerint az ujjainkon adtuk. BAN BENennek eredményeként kiderült, hogy a szakembereknek általában igazuk van: ha megváltoztatja a tápegység polaritását, akkor a tengely mozgásának iránya az ellenkezőjére változik. Valószínűleg egy hasonló állítás érvényes egy másik tekercs ágába kondenzátor beépítésére is. Mindazok számára, akik szomjaznak a részletesebb grafikonokra, javasoljuk a speciális szoftvercsomagok, például az Electronic Workbench tanulmányozását. Az alkalmazásban tetszőleges számú vezérlőpontot illeszthet be, és figyelheti bennük az áramok és feszültségek változásának törvényeit. A fejtörők még a jelek spektrumát is megtekinthetik majd.

    Ugyanakkor csak a tekercsek induktivitását kell helyesen beállítani. Természetesen hozza a befolyását, terhelését, ami megakadályozza az indítást. Elég nehéz ezt figyelembe venni az ilyen programokban. Éppen ezért a szakemberek azt javasolják, hogy ne erre összpontosítsanak, hanem (empirikus) kutatással válasszák ki a kondenzátorok névleges értékét. Így a háromfázisú motor pontos bekötési rajza nem csak a kialakításától, hanem a rendeltetésétől is függ. Tegyük fel, hogy az eszterga egyértelműen különbözik a hleborushkától a rendelkezésre álló terhelések tekintetében.

    Indító kondenzátor háromfázisú motorhoz

    Nagyon gyakran a háromfázisú motor egyfázisú hálózathoz történő csatlakoztatását indító kondenzátor részvételével kell elvégezni. Ez különösen vonatkozik az erős modellekre, valamint az induláskor jelentős terhelés alatt álló motorokra. Ebben az esetben a saját reaktív ellenállás növekszik, amelyet kondenzátorok segítségével kell kompenzálni. A legegyszerűbb kísérleti úton újra felvenni őket. Össze kell szerelni egy állványt, amelyen külön konténerek "forró" be- és kikapcsolása lehetséges.

    Nem kell kézzel beindítani a motort, amint azt tapasztalt mesterek bizonyítják. Csak keresse meg az akkumulátor értékét, amelynél a tengelyerőteljesen forog, és ahogy forog, elkezdi egyesével leválasztani a kondenzátorokat az áramkörről. Amíg egy ilyen készlet nem marad, amely alatt a motor nem forog. Az összes kiválasztott elem képezi a kiindulási kapacitást. És a választott helyességét tesztelő segítségével kell ellenőrizni: a fáziseltolásos tekercsek karjaiban lévő feszültségnek (esetünkben C és B) azonosnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy megközelítőleg azonos teljesítményt biztosítanak.

    Háromfázisú motor indítókondenzátorral

    Ami a becsléseket és becsléseket illeti, az akkumulátor kapacitása a teljesítmény és a fordulatszám növekedésével növekszik. És ha már a terhelésről beszélünk, akkor az nagyban befolyásolja a rajtot. Amikor a tengely megpördül, a legtöbb esetben a tehetetlenség miatt kisebb akadályok is legyőzhetők. Minél masszívabb a tengely, annál nagyobb az esélye, hogy a motor nem is "észreveszi" a problémát.

    Kérjük, vegye figyelembe, hogy az indukciós motort általában megszakítón keresztül csatlakoztatják. Vagyis egy olyan eszköz, amely leállítja a forgást, ha az áram túllép egy bizonyos értéket. Ez nemcsak a helyi hálózat dugóit védi meg a kiégéstől, hanem a motor tekercseit is megmenti, ha a tengely blokkolja. Ebben az esetben az áram erősen megnő, és a készülék leáll. Az automatikus védelem a szükséges névleges kapacitás kiválasztásakor sem használ. Szemtanúk azt állítják, hogy ha egy 3-fázisú motort túl gyenge kondenzátorokon keresztül egyfázisú hálózathoz csatlakoztatnak, a terhelés meredeken növekszik. Erős motor esetén ez nagyon fontos, mert normál üzemmódban is 3-4-szeresével haladja meg a fogyasztás a névlegeset.

    És néhány szó arról, hogyan kell előre megbecsülni az indítóáramot. Tegyük fel, hogy csatlakoztatnunk kell egy 220-as aszinkron motort, amelynek teljesítménye 4 kW. De ez három fázisra vonatkozik. Normál huzalozás esetén mindegyiken áram folyik átkülön. Együtt leszünk. Ezért biztonságosan elosztjuk a teljesítményt a hálózati feszültséggel, és 18 A-t kapunk. Nyilvánvaló, hogy terhelés nélkül nem valószínű, hogy ekkora áramot fogyasztanak el, de a motor teljes tekercs melletti stabil működéséhez egy védőmegszakító hihetetlen erőre van szükség. Ami egy egyszerű próbaüzemet illeti, egy 16 amperes készülék megteszi. És még arra is van esély, hogy a kezdés túlzások nélkül telik el.

    Reméljük, hogy az olvasók most már tudják, hogyan lehet háromfázisú motort csatlakoztatni egy 220 V-os otthoni hálózathoz. Hozzá kell tenni, hogy a szabványos lakások teljesítménye nem haladja meg az 5 kW-ot a fogyasztó számára kimenő teljesítmény tekintetében. Ez azt jelenti, hogy veszélyes egyszerűen bekapcsolni a fent leírt házmotort. Vegye figyelembe, hogy még a bolgárok is ritkán erősebbek 2 kW-nál. Ugyanakkor motorjuk egyfázisú 220 V-os hálózatban való működésre van optimalizálva. Egyszerűen fogalmazva, a túl erős eszközök nem csak a fény villogását okozzák, hanem nagy valószínűséggel más rendkívüli helyzeteket is előidéznek. A legjobb esetben kiüti a forgalmi dugókat, legrosszabb esetben a vezetékek meggyulladnak.

    Ezen a ponton elköszönünk, és szeretnénk megjegyezni, hogy az elmélet ismerete néha nagyon hasznos a gyakorló szakemberek számára. Különösen, ha olyan erős technikáról van szó, amely jelentős károkat okozhat.

    Következő

    Olvassa el továbbá: