A nyelőcső szűkülete (szűkület, szűkület), tünetek, okok, kezelés

A nyelőcső szűkülete lehet veleszületett vagy szerzett az eredet természetéből adódóan. 4 fok van:

Az első fok, a legkeskenyebb helyen a nyelőcső átmérője 9-11 mm;

A második fokozat, a szűk keresztmetszet átmérője - 6-8 mm;

Harmadik fokozat, átmérője 3-5 mm;

A nyelőcső szűkületének negyedik, legsúlyosabb foka, a lumen átmérője 1-2 mm.

Minél keskenyebb a rés, annál nehezebben eszik az ember. A "szűkület" kifejezés a nyelőcső szerves vagy funkcionális szűkületére utal.

Az organikus szűkület az izomzatban, a hámszövetekben és a nyálkahártyákban bekövetkezett változásokat (daganatok, hegek, divertikulák), a funkcionális szűkület pedig a nyelőcsövet körülvevő izomgörcsöket foglalja magában.

Tartalom

1 Nyelőcső készülék
2 A szűkület megnyilvánulása
3 A szűkület okai
4 Kezelési módszerek
5 Diéta

1 Nyelőcső készülék

A nyelőcső anatómiai felépítését a funkciója határozza meg – ez egy köztes szakasz a táplálékcsomónak a szájüregből a gyomorba történő szállításához. A nyelőcső olyan szerv, amely a következő szövetekből áll:

Izomszövet. A nyelőcső proximális részében az aorta ívéhez csíkozott, a distalis részében sima. Az izomszövetnek két rétege van, a külső réteg hosszanti, a belső réteg kör alakú. A külső réteg a nyelőcső tágulását, a belső pedig a nyelőcső szűkítését biztosítja. Ily módon a perisztaltika biztosítja a táplálék csomó előrehaladását.

Kötőszövet, nyálkahártya, nyálkahártya alatti. A nyálkahártya teljes felületén kibéleli a nyelőcsövet, az étel közvetlenül a nyálkahártyába csúszik. A nyálkahártya alatti nyirok- és vérerek, váladékmirigyek és idegvégződések találhatók. Az idegszövetet vagus idegek képviselik.

Ajánljukismerkedés

A bélrák jelei
Dgr mi ez
A perisztaltika az

Ennek a jól szervezett anatómiai struktúrának minden egyes összetevője bizonyos körülmények között nehézségeket okozhat a táplálék csomó előrehaladása szempontjából. Különösen gyakran a nyelőcső hajlásai és természetes anatómiai szűkületei esetén merülnek fel problémák. Hogyan van elrendezve az etetőcső?

Körülbelül 25 cm hosszú, a garattól kezdődik és a gyomorral végződik.

2 záróizom (izomgyűrű) van, melyek az idegvégződések munkája miatt szűkíthetők. A sphincterek a nyelőcső elején és végén helyezkednek el. A felső záróizmot kör alakú izmok, az alsót hosszanti izmok alkotják.

Nyugodt állapotban a felület domborművel rendelkezik. Amikor egy terjedelmes ételdarabot lenyelnek, az ellapul az előrehaladás érdekében.

A gyors és fájdalommentes nyelést a nyelőcső összes rendszerének tökéletesen összehangolt munkája biztosítja. Ha ez a koordináció zavart szenved, a teljes nyelés nehéz vagy lehetetlen.

2 A szűkület megnyilvánulása

Az októl függetlenül a nyelőcsőszűkület ugyanazokhoz a panaszokhoz vezet a betegeknél. Hogyan nyilvánul meg a szűkület?

Dysphagia. A nyelési funkció zavara a nyelőcső szűkületének mértékétől függően többé-kevésbé intenzíven jelentkezik. 3-4 fokon kizárólag félfolyékony és folyékony ételeket fogyaszthat a beteg, 1-2 fokon puha vagy félszilárd étel is lehetséges. Még az 1. fokú szűkítés sem teszi lehetővé a nagy darab kemény, szilárd vagy száraz élelmiszer teljes elfogyasztását.

Odynophagia. A nyelési fájdalom a szegycsont mögötti területen lokalizálódik, de a fájdalom kisugározhat a garatba, az alsó állkapocsba, a mellkas bal vagy jobb részébe, a bal vagy a jobb lapocka alá. A fájdalomcsillapítók ilyen terjedéseérzések a vagus idegek közelsége miatt.

Böfögés, hányinger és hányás étkezés után. A nyelőcső szűkülete lehetetlenné teszi a táplálékcsomó biztonságos szállítását a garatból a gyomorba. Anélkül, hogy a gyomorba kerülne, a táplálék az izmok reflexösszehúzódása miatt felfelé mozog. Ennek eredményeként hányinger jelentkezik, súlyosabb szakaszokban pedig az elfogyasztott étel teljes mennyiségének kihányása. A daganatok vagy a nyálkahártya mechanikai károsodása vérzéshez vezet, ezért a hányás vért tartalmazhat.

Mindezek a tünetek nem járulnak hozzá az áldozat jó étvágyához. A nyelőcső szűkület, melynek tünetei a táplálékfelvétel korlátozásához vezetnek, a legtöbb esetben fogyással jár. Még ha a beteg lenyeli is az ételt, a fájdalom, a böfögés és a hányás ellenére a tápanyagok egy része nem szívódik fel, mert nem maradnak vissza a szervezetben. A diéta betartása és a nyelőcső szűkület megfelelő kezelése segít a helyzet javításában.

Így nyilvánul meg a nyelőcső bármely szűkülete. A magánpanaszok a jogsértés okától függően változnak.

3 A szűkület okai

A veleszületett szűkületet az intrauterin fejlődés patológiái okozzák. A szerzett szűkületet a következő okok okozzák:

Lágy szövetek kémiai vagy termikus égése. Ha csak a nyálkahártya felső rétegeit égetik el, a gyógyulás hegek és hegek nélkül lehetséges. Ha a nyálkahártya alatti vagy akár az izomszövet rétegei megsérülnek a magas hőmérséklet és az agresszív folyadékok következtében, a gyógyulás hegesedéssel folytatódik. Vegyi égési sérülések az öngyilkossági kísérletek során keletkeznek, például ecetsavval, benzinnel, klóros vízzel mérgezve. Minden öngyilkos embernek el kell gondolkodnia azon, hogy a nyelőcső égése leggyakrabban nem halálhoz vezet, hanem hosszú távúgyötrelem és képtelenség normálisan enni.

A cicatricial stenosis egy másik okból következik be - a nyelőcső vágása vagy átszúrása éles, éles, éles tárgyak lenyelése során. A mellkasi és a nyaki sérülések a nyelőcső cicatricial szűkületét okozhatják. Ez a probléma inkább a gyerekeket érinti, mint a felnőtteket. A tűkkel, üveggel, körmökkel, csontokkal és kemény szélű játékokkal való érintkezés a felületi vagy mély szövetek károsodását eredményezi. Minél erősebb a sérülés, annál nagyobb a heg.

A kémiailag agresszív folyadék egyik változata a gyomornedv. A szűkület peptikus formája a nyálkahártya gyulladásában fejeződik ki, a gyomortartalomnak a nyelőcsőbe és a garatba való rendszeres visszafolyása következtében. Ilyen képet ad az alsó záróizom gyengesége és a gyomorizmok görcsössége komplexben. A gyomor-nyelőcső megbetegedése és a nyelőcső ulcerosa a nyálkahártya sejtszintű patológiás elváltozásaihoz vezet, és megsokszorozza a nyelőcsőrák kockázatát.

Jóindulatú daganatok. A nyelőcső szűkülésének mértékét a neoplazma mérete határozza meg. A daganatot jóindulatúnak nevezzük, ha nyelőcsőszövetből áll, degeneráció nélkül.

Más típusú szövetből álló rosszindulatú daganatok. A nyelőcsőrák leggyakrabban traumatikus tényező, gyomornedv vagy kémiailag agresszív gőzök vagy folyadékok részvételével alakul ki.

Fekélyek, duzzanatok és divertikulák. A diverticulum a fal kiemelkedése a nyelőcső lumenébe, lekerekített alakja.

A nyelőcső izomgörcse. Okozhatja fertőzés, idegrendszeri és agyi betegségek, égési sérülés vagy nyálkahártya-sérülés. Görcs esetén a nyelés bonyolult vagy teljesen lehetetlen.

A szűkületet a kóros állapot kialakulásának előfeltételeitől függően különböző eszközökkel lehet megszüntetni. Népi jogorvoslati szűkítésa nyelőcsövet nem kezelik; minél hamarabb fordul a beteg szakképzett orvosi ellátáshoz, annál kedvezőbb lesz a prognózis. Különösen veszélyes a nyelőcsőrák népi gyógymódokkal történő kezelése. Az értékes idő elvesztése a beteg életébe kerülhet.

4 Kezelési módszerek

Ha nyelés közben fájdalmat és kényelmetlenséget érez, gasztroenterológus vizsgálatot kell végeznie. Milyen eljárásokat ír elő az orvos a betegség okának kiderítésére?

általános vér-, vizeletvizsgálat;
biokémiai vérvizsgálat;
széklet elemzése rejtett vérre;
transzoesophagealis ultrahang vizsgálat;
röntgen vagy számítógépes tomográfia;
a nyelőcső perisztaltikája és a kontraktilis izomaktivitás koordinációjának manometriája;
esophagogastroduodenoscopia;
a gyomornedv savasságának vizsgálata.

Ezen vizsgálatok után tisztázódnak a nyelőcsőszűkület okai. A kezelés lehet operatív vagy konzervatív. A jóindulatú daganatokat gasztroszkóppal távolítják el. A kivont anyagot szövettani vizsgálatra küldik a laboratóriumba, hogy pontosan meghatározzák a sejtösszetételt. Rosszindulatú daganatok észlelésekor a teljes nyelőcsövet eltávolítják, és a bél egy részét átültetik a helyére. Ha a műtét lehetetlen vagy kiegészítő intézkedésként a metasztázisok leküzdésére, kemoterápiát és sugárterápiát írnak elő. Cicatricial stenosis esetén a nyelőcső lumenét ballonos tágítással vagy izgalmi módszerrel, a falak műtéti kitágításával oesophagoscope vezérlése mellett helyreállítják. Izomgörcs esetén elegendő lehet a nyugtatók alkalmazása, gyomornedv reflux és bélbetegségek esetén a savasság normalizálása és az alsó záróizom helyreállítása szükséges. Gyógyszerek és módszerek kiválasztásaa kezelés teljes mértékben a szűkülethez vezető rendellenességtől függ.

5 Diéta

A nyelőcső bármely szűkülete diétát igényel. Az ételnek töredékesnek kell lennie, az adagoknak kicsiknek kell lenniük, és az étkezéseknek gyakorinak kell lenniük. Ki van zárva minden, ami megnehezítheti a nyelést és fulladást okozhat. Az étel hőmérséklete mérsékelten meleg, állaga lágy, félig folyékony vagy folyékony. Minden korlátozás ellenére a táplálkozásnak teljesnek kell lennie, és szükség esetén vitaminokkal és ásványi anyagokkal kell kiegészítenie.