Hogyan kell helyesen öntözni a szőlőt ősszel és télen

Előző

A szőlőtermesztés időigényes folyamat, amely bizonyos készségeket és ismereteket igényel. A szőlő megfelelő ültetése, időben történő etetése, metszése és öntözése a legfontosabb feltételek, amelyeket ennek a kultúrának biztosítani kell a teljes növekedéshez és terméshez.

Tartalom

  • A szőlőültetvények öntözésének fajtái
  • Csepegtető öntözés
  • Öntözés függőleges csövön keresztül
  • Hogyan kell helyesen öntözni a szőlőbokrokat?

    • A szőlőültetvények öntözésének fajtái

    kell
    A szőlő nedvességigénye nagyon magas. A bokrok növekedése, a petefészkek kialakulása, valamint a jövőbeni bogyótermés minősége a növény időben történő öntözésétől függ. Ezért nagyon fontos tudni, hogyan kell helyesen öntözni a szőlőt.

    Jelenleg számos modern módszer létezik e kultúra öntözésére: felszíni vagy földalatti öntözés. Az egyik vagy másik módszer megválasztása a szőlőültetvény helyétől és méretétől függ. A felületi öntözés a bokrok csepegtető öntözését jelenti, a bokrok alatti horonyba vagy a bokor melletti lyukakban. Ez biztosítja a talaj nedvesítését körülbelül fél méter mélységig.

    Csepegtető öntözés

    A csepegtető öntözés megszervezéséhez vízellátáshoz csepegtetőkre, csapra és csőre lesz szüksége. A vizet speciális ömlesztett tartályokban melegítik. Különféle takarmányozási és szőlőműtrágyákat is tenyésztenek. Az ilyen öntözéshez használt csövet kétféleképpen lehet elhelyezni: a talajra vagy a rács aljára.

    A csepegtető öntözés nem csak a kerti területeken, hanem az ipari szőlőtermesztésben is az egyik leghatékonyabb módszer. Ez nem egy terjedelmes és nagyon könnyen használható kialakítás. Nagyon gyakran használják őszi öntözésre télen.

    Lehetséges a növények öntözése a bokrok alatt hornyokon vagy gödrökön keresztülideiglenes és helyhez kötött. A vizet kézzel készített hornyokba vagy hornyokba öntik. Ez a módszer meglehetősen egyszerű, de sok munkát igényel. Ezenkívül az ilyen öntözőrendszer vízfogyasztása sokkal nagyobb, mint a csepegtető öntözőrendszerrel.

    A felületi öntözőrendszer előnyei:

    • A föld termékeny rétegének egyenletes nedvesítése, amely biztosítja a növények gyökérrendszerének teljes kifejlődését, különösen az év nyári időszakában.
    • A felszíni öntözés biztosítja a fiatal bokrok gyors fejlődését, és elősegíti az aktív termést. Ennek eredményeként növeli a szőlőültetvény hozamát és jövedelmezőségét, ami nagyon fontos azoknak a szőlőtermesztőknek, akik ezt a növényt nagy mennyiségben termesztik eladásra.
    • A szállított nedvesség és a fejtrágya mennyiségének szabályozása, mivel minden szőlőfajtának megvannak a saját igényei ezekre a mutatókra.

    Az előnyök mellett a felszíni öntözőrendszernek van néhány hátránya is: nagy vízfogyasztás a gödrös és hornyos öntözés során, valamint a növények fagyállóságának csökkenése. A csepegtető öntözés kompaktsága és könnyű kezelhetősége ellenére sem olcsó.

    A túlzott felületi nedvesség miatt megnő a bogyók repedésének és a kórokozó mikroorganizmusok megjelenésének veszélye a növények szárköréhez közeli területen, ami nagy terhelést jelent a növények immunrendszerére.

    Az ilyen öntözés egyik fő hátránya a talaj felszíni rétegének elkerülhetetlen szikesedése. A probléma kijavítása sok időt vesz igénybe, és egy erős gyökerű növény átültetése egy másik helyre problémás lesz. A föld alatti öntözés magában foglalja a talaj nedvesítését bármilyen olyan módszerrel, amely során vizet juttatnak a talaj mély rétegeibe.

    Öntözés függőleges csövön keresztül

    Ez a legnépszerűbböntözés vízszintes csővel és függőleges kúttal.

    A csövön keresztül történő öntözés nagyon hatékony. A sorok közé fektetve 60-80 cm mélységig vízszintes helyzetben. A bokrok egyenletes nedvesítése érdekében lyukakat készítenek a csőben egymástól 60-90 cm távolságra. Annak érdekében, hogy a lyukak ne tömődjenek el, vékony, könnyen áteresztő anyaggal vannak becsomagolva. A szőlőültetvény öntözése a következőképpen történik: a felmelegített vizet térfogatmérő edénybe öntjük, műtrágyákkal összekeverjük és csövön keresztül öntjük.

    A föld alatti öntözés függőleges aknákon keresztül történik a növény szárai körül. Csövek helyett lyukakkal ellátott műanyag tartályokat vehet igénybe. A szerkezetet a főszártól 0,9-1 m távolságra kell felszerelni. A csövek fektetési mélysége 0,5-0,7 m.

    Mélyítés előtt lyukakat készítenek a csőben, hogy a víz akadálytalanul beszivároghasson. Az eltömődés elkerülése érdekében a csövet oldalról és alulról zúzott kő borítja. A vizet egy tömlőn vagy annak felső végén vezetik a csőbe.

    A szőlő földalatti öntözésének számos előnye van:

    • A növény gyökereihez vizet juttatnak, ami megakadályozza annak elpárolgását. Ezért ez a módszer gazdaságosnak tekinthető.
    • A szőlőültetvény fagyállósága megnő. Az ilyen növények ellenállnak a tavaszi fagyoknak. A talaj mély nedvesítésének köszönhetően a szőlőbokrok tavasszal jóval később ébrednek fel.
    • Csökken a rothadás és a szőlőbetegségeket okozó káros mikroorganizmusok kockázata a szárkör környékén.
    • A talaj felszíni rétege mindig száraz marad. Ez megakadályozza a gyomok megjelenését és szükségtelenné teszi a gyomtalanítást.

    Az előnyök mellett a szőlő földalatti öntözésének vannak hátrányai is - az öntözés minőségének ellenőrzésének hiánya, a munka fáradságossága és a végrehajtás lehetőségének hiánya.a gyökerek hurutja.

    Melyik szőlő öntözését tartják a legjobbnak? Erre a kérdésre még a legbuzgóbb borásznak is nehéz válaszolni. Először is, az egyik öntözési mód kiválasztását az éghajlati viszonyok befolyásolják. Így az északi régiók szőlőtermesztésére csak a föld alatti öntözési mód alkalmas.

    A kertészek, akik több mint egy tucat éve termesztik ezt a növényt, javasolják a fenti öntözési módszerek váltakozását. A szőlőt ősszel öntözik, hogy egyenletesen nedvesítsék a föld felső rétegét. Ez a technika szükséges ahhoz, hogy megvédje a talajt a téli időszakban a repedéstől, a fagyástól és a bokrok gyökérrendszerének megsemmisülésétől. Ebben az esetben a szőlőt télen öntözzük.

    Hogyan kell helyesen öntözni a szőlőbokrokat?

    A kezdő szőlősgazdák nagy hibát követnek el, ha gyakori és kis adagokban öntözik a szőlőt, hideg folyóvizet használva erre a célra. Ezenkívül kevesen tudják, hogy ennek a kultúrának a virágzási időszak alatti öntözése ellenjavallt.

    A növekedés és fejlődés minden szakaszában ennek a növénynek nedvességre van szüksége:

    • A vízzel feltöltött őszi öntözés nedvességgel táplálja a talajt, ami biztosítja a növények teljes fejlődését a következő évre. Az ilyen öntözést felületesen, a bokrok téli lefedése előtt végezzük.
    • A téli őszi öntözést nem hajtják végre, ha az évszak csapadékosnak bizonyult, és a talaj emiatt kellően nedves.
    • A vízzel feltöltött öntözést tavasszal, a vegetatív rügyek kialakulásának kezdete előtt végezzük, és csak akkor, ha a tél hótalan volt. A szőlő meleg vízzel való öntözése korábbi bimbózást idéz elő. Ezért, hogy megvédjük a bokrokat a fagytól, folyó vízzel öntözzük. Ez késlelteti a növények növekedési időszakának kezdetét.
    • Szőlő öntözésekizárólag felületi módszerrel történik. Ha az ültetést ősszel végzik, minden lyukba egy vödör vizet öntünk. Miután a nedvesség teljesen felszívódik, a palántát kiültetik. Megszórjuk földdel, enyhén tapossuk, és felöntjük még két vödör vízzel.
    • Ha tavasszal ültetést tervezünk, az öntözés ugyanazon elv szerint történik, mint ősszel, csak meleg vízzel.
    • A fiatal bokrok vegetatív öntözését a teljes fejlődésük biztosítása érdekében végzik. Ebben az esetben a felületi öntözés 0,3 m mélységű hornyokon vagy lyukakon keresztül releváns.

    Ez az öntözőrendszer a szőlőültetvény gondozásának kötelező feltételei közé tartozik. A növényzet további öntözésének szükségességét a növények megjelenése, pontosabban a lomha, lelógó levelek határozhatják meg. A fiatal növényeket hetente legfeljebb egyszer öntözik, két vödör vizet költve egy növényre. Másfél hónap elteltével az öntözést csökkentik, és havonta kétszer hajtják végre. Nyár végén a szőlő öntözését teljesen leállítják, hogy biztosítsák a szőlő jó érését.

    Ez a kultúra a leginkább nedvességigényes a vegetatív rügyek fejlődése során, a virágzási időszak vége után és a bogyók öntésének szakaszában.

    Következő

    Olvassa el továbbá: