A vastagbél adenocarcinoma, típusai, kezelése és prognózisa

Előző

Az adenokarcinóma a rosszindulatú vastagbéldaganat leggyakoribb típusa. A nyálkahártya mirigysejtjeiből neoplazma képződik, és növekedésével az izom- és savóréteget érinti. A bélnyálkahártyán keresztül benőhet a hasüregbe.

A mirigyrák kialakulásának kockázata ötven éves kor után nő. A betegség súlyossága és a prognózis függ: a daganat méretétől, a bélfal károsodásának mélységétől, a regionális metasztázisok jelenlététől, a differenciálódás mértékétől.

Osztályozás

A normál és a tumorsejtek különböznek egymástól. A rosszindulatú daganatsejt és a normál sejt közötti különbség mértéke szerint értékelik tulajdonságait és előírják a kezelést.

A biopsziák szövettani vizsgálata alapján a tumorsejtek differenciálódási foka megkülönböztethető:

Erősen differenciált adenokarcinóma. A daganatsejtek szerkezete szinte változatlan, csak a sejtmagok megnagyobbodtak. A sejtek egészségesnek tűnnek, és ellátják funkcióikat. A sikeres kimenetel jellemző az erősen differenciált mirigyrákra. Időseknél nem figyelhető meg a metasztázisok növekedése és más szervekbe való behatolása. Fiatal betegeknél a műtét után egy éven belül nagy a valószínűsége a kóros folyamat másodlagos gócainak kialakulásának és a betegség kiújulásának. A betegség diagnosztizálását nehezíti a daganat lassú fejlődése, valamint az egészséges és patológiás sejtek hasonlósága.
Mérsékelten differenciált vastagbél adenokarcinóma. A betegség súlyosabb következményekkel jár. A hámsejtek növekedése következtében bélelzáródás lép fel. Egy nagy daganat elszakíthatja a bélfalat és vérzést okozhat. A betegség lefolyását súlyosbíthatja a fistulák kialakulása és a hashártyagyulladás kialakulása. A sebészeti beavatkozás és a további kezelési módszerek jó eredményeket adnakeredmény.
Alacsony differenciált adenokarcinóma. Agresszíven halad. Kifejezett celluláris polimorfizmus figyelhető meg. A kóros sejtek gyorsan növekednek, és a betegség korai szakaszában metasztatizálnak a közeli szervekben. A metasztázisok háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint az erősen differenciált formában. A daganatnak nincsenek egyértelmű határai. A kezelés prognózisa az erősen differenciált formával ellentétben kedvezőtlen. De ha a műtétet korai szakaszban hajtják végre, és párhuzamosan komplex terápiát végeznek, akkor hosszú remisszió lehetséges.

A betegek 20% -ánál rosszul differenciált formát diagnosztizálnak.

A mirigyrák a következő típusokra oszlik:

Mucinosus (nyálkahártya) adenokarcinóma. A daganat mucinból (egy nyálkakomponens) és kis mennyiségű hámelemből áll, és világosan meghatározott határokkal rendelkezik. A mucinosus adenocarcinoma áttétet képez a regionális nyirokcsomókban. A daganatot a kiújulás nagy kockázata jellemzi, mivel nem érzékeny a sugárkezelésre.
Gyűrűs sejt adenokarcinóma. A rák agresszív formája. Az észlelés idejére a legtöbb betegnél metasztázisok vannak a májban és a nyirokcsomókban. A neoplazma a vastagbél belső rétegébe nő. A betegség gyakrabban figyelhető meg fiatal betegeknél.
Laphám-adenokarcinóma. Lapos sejtekből áll. A legtöbb esetben az anális csatorna területén képződik. Magas fokú rosszindulatú daganat jellemzi. Benő a húgycsőbe, a hólyagba, a prosztatába és a hüvelybe. Alacsony túlélési arány és magas kiújulási arány jellemzi. A betegek több mint fele a diagnózist követő három éven belül meghal. A laphámrákban az ötéves túlélési arány körülbelül 30%.
Tubuláris adenokarcinóma. Főleg abból állcsőszerű képződményekből. Kis mérete és tisztázatlan határai vannak. Tubuláris vastagbél-adenokarcinóma a mirigyrákos betegek több mint felében figyelhető meg.

Klinikai megnyilvánulások

A patológia lassan fejlődik, és nem feltűnő tünetekkel jár. Általában a daganat a vastagbél krónikus gyulladásának hátterében alakul ki, és a beteg összetéveszti a rák jeleit a betegség súlyosbodásával. Gyakrabban a betegséget a késői stádiumban észlelik, amikor az adenokarcinóma metasztázisba került.

A korai tünetek közé tartozik a szabálytalan széklet és a széklet patológiás szennyeződése. Vér- és nyálkahártya-váladék a székletürítés kezdetén a betegek körülbelül 90%-ánál figyelhető meg. Később sajgó és tompa fájdalom jelentkezik. Ahogy a daganat növekszik, a fájdalom támadások intenzívebbé válnak. A bélvérzés és a daganatos bomlástermékek mérgezése következtében vérszegénység alakul ki.

A beteg gyorsan elfárad. A motiválatlan gyengeség a rákmérgezés következtében jelentkezik. Az élelmiszer felszívódásának károsodása és az élelmiszer-enzimek bejutása normál táplálkozás mellett fogyást okoz.

A hőmérséklet ok nélkül 37 fokra emelkedik. Ez az immunrendszer harcát jelzi a kóros formációval szemben. A hőmérséklet 38 fokra emelkedik, amikor a daganat szétesik. A széklet formája megváltozik. A székrekedés hasmenéssel váltakozik, kezelés és diéta után sem múlik el. A székrekedés utáni székletnek kellemetlen szaga van. Gyakran a belek hiányos kiürülésének érzése van. A bélizmok görcsös összehúzódása következtében hamis késztetések jelentkeznek a széklet felszabadítására. A tenesmust nyálka és vér váladékozása kísérheti, és naponta körülbelül húsz alkalommal fordul elő.

Sárgaság figyelhető meg az epehólyag és a máj metasztázisával. Ha a formáció elzárja a bél lumenét,a székletürítés zavart okoz, a hasi fájdalom erősödik, hányinger és hányás jelentkezik.

A vastagbél egyik funkciója a széklettömeg felhalmozódása és visszatartása. A széklet mechanikusan és kémiailag befolyásolja a daganatot, ezért fekélyek borítják. Az ilyen állapot fertőzés kialakulásához vezethet. Ezt a sötét vér és genny szennyeződéseit tartalmazó széklet bizonyítja.

Ezen jelek bármelyike komoly ok a vizsgálatra. A vastagbél adenokarcinóma számos szakaszon megy keresztül: a nyálkahártyában képződik, a bélfalon keresztül nő, behatol a nyirokcsomókba, a májba és a tüdőbe. Minél korábban észlelik a betegséget, annál nagyobb az esély a kedvező kezelési prognózisra.

De a statisztikák szerint a betegek harmada a késői szakaszban kér segítséget.

Diagnosztika

Ha daganat gyanúja merül fel, különféle diagnosztikai módszereket alkalmaznak:

A digitális vizsgálat lehetővé teszi a vastagbél terminális részének vizsgálatát. A műszeres vizsgálat során a végbélnyílás feletti terület rosszul látható. A tapintás segít a bélfal hátsó félkörében elhelyezkedő neoplazmák kimutatásában.

A rektoromanoszkópia segít megvizsgálni a végbélnyílástól harminc centiméterre lévő területet.

A kolonoszkópia egy informatívabb módszer, amely lehetővé teszi a teljes vastagbél megjelenítését. Az endoszkópos vizsgálat során anyag vehető a daganat citológiai diagnosztikájához.

Az irigoszkópia a diagnózis tisztázására és a daganat helyének meghatározására szolgáló röntgen módszer.

A mágneses rezonancia képalkotás biztonságos, nem invazív módszer a rák diagnosztizálására. A módszer alkalmazható bélvérzés, vastagbél divertikulózis esetén, amikor az endoszkópos vizsgálat ellenjavallt.

A biopszia segít a differenciálódás meghatározásábanadenokarcinómákat, és megjósolják a betegség további lefolyását.

Előrejelzés

A mirigyes vastagbélrák prognózisa a fejlődési szakasztól és a differenciálódás mértékétől függ.

A daganat kimutatása a kialakulásának korai szakaszában lehetővé teszi a radikális kezelést.

A vastagbél rendkívül differenciált adenokarcinóma első szakaszában a túlélés a betegek több mint 90% -ánál figyelhető meg, a második szakaszban 80% -ra csökken. A nyirokcsomók károsodása esetén az ötéves túlélés a betegek kevesebb mint felénél figyelhető meg. Csökkennek a betegek gyógyulási esélyei azoknál a betegeknél, akiknél a mirigyrák alacsonyan differenciált formája van, amikor a metasztázisok korai stádiumban képződnek. Ha számos másodlagos gócot észlelnek a májban, a túlélés 6 és 12 hónap között változik. Rossz prognózis tüdőmetasztázisban szenvedő betegeknél.

Az idősek műtéti halálozási aránya magas. Fiatal betegeknél a regionális nyirokcsomókat gyakrabban érintik az áttétek, mint az időseknél.

Kezelés

Komplex kezelést alkalmaznak, beleértve az adenokarcinóma és a metasztázis zóna radikális eltávolítását; kemoterápia; sugárkezelés.

Az érintett terület reszekciója után a bélszakaszok között ízület képződik. Ha a radikális műtét lehetetlen, kolosztómiát (mesterséges végbélnyílás) alkalmaznak.

Komplex kezeléssel a prognózis kedvezőbb.

A kemosugárzást, mint független kezelést, nem reszekálható adenokarcinómák esetén alkalmazzák a mérgezés megnyilvánulásainak csökkentése és a beteg állapotának átmeneti javítása érdekében.

Megelőzés

Az adenokarcinóma kialakulásának kockázati tényezői a következők:

Kolorektális polipok.
A vastagbél gyulladásos betegségei.
Növényi rost hiánya.
Krónikus székrekedés.
Nyári kor.

A polipok időben történő eltávolítása és a gyulladásos folyamatok kezelése jelentősen csökkenti a daganatok kockázatát.

A zsíros és fűszeres ételek étrendjének csökkentése, a növényi eredetű termékek bevitele hozzájárul a széklet normalizálásához.

Az adenokarcinóma gyakoribb az időseknél. A csúcs előfordulási gyakorisága hatvan éves betegeknél figyelhető meg. Ezért a szakértők a megelőzés érdekében azt javasolják, hogy a betegség legcsekélyebb megnyilvánulása nélkül is vizsgáltassák meg koloproktológussal.

Azoknak, akiknek rokonai rokonaikban szenvednek családi adenomatosus polyposisban, húsz éves koruk után rendszeres vizsgálaton és szűrővizsgálaton kell részt venniük. Kis daganat esetén a prognózis a legtöbb esetben kedvező.

A mirigyrákot a műtét utáni gyakori kiújulás jellemzi. A vastagbél többi részének digitális és endoszkópos vizsgálata segít a daganatok időben történő felismerésében és a kezelési módszer kiválasztásában.

Következő