Birtokenyésztés Fehéroroszországban otthon

Előző

Mint tudják, korábban Fehéroroszországban szinte minden falu udvarán volt egy kis juhcsorda. Egyszerűen fogalmazva, ezek az állatok teljesen táplálták a vidéket. Az ukrán csernobili atomerőműben történt tragikus események után azonban fel kellett hagyni a juhtenyésztéssel. A helyzet az, hogy a bundájuk sugárzást halmoz fel. De az a szóbeszéd járja, hogy Fehéroroszországban újraélesztik a juhtenyésztést. Olvassa el a cikkben, hogy ez igaz-e, és mi volt az oka egy ilyen döntésnek.

Tartalom

1 Hogy vannak a pásztorok?

1.1 Mit hallottak a juhtenyésztésről 2012-ben?
1.2 Milyen problémák vártak a pásztorokra 2013-ban?
1.3 2014 az ébredés kezdete

2 Milyen juhfajták tenyészthetők Fehéroroszországban?

3 videó "Juhtenyésztés Fehéroroszországban"

Hogy vannak a pásztorok?

Mint a tömegmédiából ismert, Fehéroroszország vezetése a közelmúltban hivatalos döntést hozott a juhtenyésztés újraélesztéséről az országban. De milyen volt a mai napig, és mi változott a döntés óta? Értsünk meg mindent részletesen. Tehát ennek az iparágnak az újjáéledését az országban először 2012-ben említették. Azután jelent meg, hogy Olekszandr Lukasenka, az ország elnöke bejelentette a fehéroroszországi mezőgazdaság újjáéledését.

Mit hallottak a juhtenyésztésről 2012-ben?

Ugyanakkor az újságírók interjút készítettek a Mogiljovi régióban nemrég megjelent, juhtenyésztésre szakosodott mezőgazdasági vállalkozással. Természetesen a sajtó egyik első kérdése az volt: "Megéri a bőr a fáradságot?". Mint kiderült, a gazdák visszajelzései szerint a fehéroroszországi juhtenyésztés valóban meglehetősen jövedelmező üzletté válhat. Hiszen hatalmas területek üresek az országban, amelyek nem alkalmasak mezőgazdasági növények telepítésére.

És azok a gyomok, amelyek ott vannaknő, a szarvasmarhát nem lehet etetni. De a juhok nem válogatósak az élelem tekintetében, és szeretni fogják az ilyen legelőket. A gazdálkodók panaszkodnak a tudósok véleményére is, akik azt állítják, hogy jövedelmező a juhtenyésztés stabil módon. Érvként a tényeket adják, hogy ha istállóban tartasz otthon birkát, akkor nem szabadulsz meg a problémáktól. Hiszen egyrészt az ülő állatok sokkal gyakrabban betegszenek meg, másrészt a jelenlegi szabályozás szerint egész évben istállóban tartásuk egyáltalán nem kifizetődő, és nem kifizetődő az üzlet.

A gazdák a személyzettel kapcsolatos problémákról is beszéltek. Hiszen lehetetlen olyan szakképzett juhtenyésztésben találni, aki vállalná, hogy minimálbérért dolgozzon az országban. De megnyugtató a gondolat, hogy külföldről mindig készek segíteni. A gazda szerint tehát már a magyar befektetők is érdeklődnek a mogiljovi agrárvállalkozás iránt, akik vállalják, hogy több mint 10 millió eurót fektetnek be a projektbe. Igen, a kilátások megnyugtatóak.

Ezenkívül a gazdák azt remélik, hogy az otthoni juhtartás meglehetősen jövedelmező üzletté válik. Hiszen a gyapjút, húst, tenyészállatokat el lehet adni a piacon. Ám az országban egyelőre nem mennek jól a kereslet, és nem fogynak jól a juhtermékek. De megfelelő befektetéssel, amiről már szó volt, a termék külföldre kerül, és ott talán egy-két éven belül megjelenik a hazai kereslet. Egyelőre a gazdaság azt tervezi, hogy optimális feltételeket teremt a juhtartáshoz, és a következő évben tízszeresére növeli az állományt.

Milyen problémák vártak a pásztorokra 2013-ban?

Mit hozott 2013 a fehéroroszországi juhtenyésztésben? Próbáljunk választ találni abból az interjúból, amelyet Myloslawa Kostyukovics-szal és Petr Ryzhkovval készítettek a közeli Zavadychy farmon.Grodno A gazdák a városból költöztek ide, és elmondásuk szerint teljesen elégedettek voltak. Mindkét gazda komolyan érdeklődik a juhtenyésztés iránt, de azt mondják, hogy az ország jelenlegi helyzete mellett ez meglehetősen nehéz foglalkozás.

A szomszédjuknak, az SVC "Obukhove"-nak köszönhetően túlélik. Az SPK az első napoktól kezdve segíti őket elérhető áron szénával és szilázssal, valamint egyéb, a mezőgazdaságban szükséges dolgokkal. Most a juhok harmadik generációja nevelkedik a farmon. Nagyon problémás volt az indulás, mert még tenyésztésre szánt egyedeket sem lehetett hol vásárolni. A gazdák elmondása szerint Fehéroroszországban mindössze 2 olyan gazdaság van, amely hű a régi hagyományokhoz, és soha nem hagyta abba a juhtenyésztést.

Ezek a "Konyukha" SPC a Lyakhovytskyi kerületben és a Vitebsk regionális törzsszövetség. Az elsőben a juhokat két fajta, nevezetesen Texel és Prekos keresztezéseként tenyésztik. A másodikban tiszta kárpáti fajta tenyésztésével foglalkoznak. Ezeken a gazdaságokon kívül Fehéroroszországban sehol sem lehet tenyésztésre szánt juhokat szerezni, külföldön kell egyedeket vásárolni, például Oroszországban, Ukrajnában, Írországban, Skóciában, Ausztráliában. De az árak az egekbe fognak szökni.

Aztán van egy nagyon sürgető probléma a gyapjú és a hús értékesítésével. A helyzet az, hogy az országban nincs olyan vállalkozás, amely együttműködne a kisvállalkozási szektorral. Például itt senki nem vállalkozik 200-300 kg gyapjú feldolgozására. A beszélgetés csak akkor kezdődik, ha a számok meghaladják az 5000 kg-ot. És legalább vedd el azt a 300 kg-ot és dobd ki. A hússal még rosszabb a helyzet.

És úgy tűnik, hogy "hurrá"-val el kell repülnie, de nem volt ott. Ennek az alapanyagnak nincs értékesítési piaca Fehéroroszországban. A hazai bárányokat kis tételben nem kifizetődő a bazárba szállítani és eladni, a nagyokhoz pedig hűtőszekrények kellenek, amelyek megvásárlására még nincs pénze a gazdaságnak. Más vállalkozások még húst sem vásárolhatnakamiatt, hogy vételárat nem állapítottak meg érte. A gazdaság számára veszteséges áron kell értékesítenünk, és reménykednünk, hogy a jövőben javul a helyzet.

A gazdálkodók általában elégedettek nehéz munkájukkal. De nagyon reméljük az állam segítségét az értékesítési rendszer felállításában, mert akkor sokkal könnyebb lenne és gyorsabban mennének a dolgok. Várják a reakciót az ország elnökének, A. Lukasenkonak a fehéroroszországi juhtenyésztés felélesztéséről szóló nyilatkozatára is. És amíg a dolgok nem rendeződnek, úgy döntöttek, hogy nem adhatják fel. Ami a gyapjúfeldolgozást illeti, abból kezdik el a takarógyártást, a húsnál pedig, amíg nem jön valami jobb, a kereskedőkkel foglalkoznak. Bár a viszonteladók csekély árat adnak, az alapanyag nem vész el, és a munka megtérül.

2014 az újjászületés kezdete

2014 második felében elfogadták a fehéroroszországi juhtenyésztés fejlesztésére vonatkozó köztársasági programot. Sok magasan kvalifikált szakember vesz részt benne, akiknek fő feladata az ipar újjáélesztése és továbbfejlesztése. Továbbá a programot részletesebben ismertetjük egy, a szakértők részvételével, nevezetesen Yurii Herman szavaival.

Tehát mi okozza az ipar hirtelen fellendülését? Mint a szakértő kifejti, a lényeg az, hogy Fehéroroszország ma tisztességes mennyiségű gyapjút és egyéb nyersanyagokat vásárol külföldről, és devizában fizet. És ha lesznek olyan gazdaságok, amelyek képesek lesznek ellátni az országot juhtermékekkel, az segíti az államot, hogy tisztességes összeget spóroljon, még akkor is, ha az átlagos felvásárlási ár magas.

Ennek érdekében a tervek szerint 2015 végére saját tenyésztőbázist hoznak létre, amely a jövőben javítóállattal látja el a gazdaságokat. Ezzel párhuzamosan létrejön isanyagi és technikai bázis a nagy hozamú állatok neveléséhez, a gyapjúfeldolgozáshoz és a szakképzett személyzet képzéséhez. A munka középpontjában mindenekelőtt az ország hazai piacának kielégítése áll majd.

Még a mezőgazdasági tudományok kandidátusának szavaiból is világossá vált, hogy a közönséges juhfajták nem alkalmasak fehéroroszországi tenyésztésre. E tekintetben fokozatosan tenyésztik az ország éghajlati viszonyaihoz alkalmazkodó finom gyapjú juhfajtát. Aztán, mint kiderült, a program gyors elindításához nagyszámú állatot kell külföldön vásárolni. Évente 15-17 telivér vásárlását tervezik. Ez elég nagy szám, és csak Oroszország, Új-Zéland és Ausztrália tud ilyen mennyiséget biztosítani.

Az még nem dőlt el, hogy kivel folytatják az együttműködést. A szakértő szerint Minszk, Brest és Grodno régiók, valamint Gomel régió egy része a legalkalmasabb az induláshoz. Ezenkívül a program már tartalmazza a Ljahovicki járás legnagyobb állami gazdaságát, a "Zherebkovychy" (korábban "Knyukhy") SPC-t. A tervek szerint innen indul a program.

Amint látjuk, a fehéroroszországi juhtenyésztés újjáélesztésére irányuló állami program még csak most kezdődött, és még túl korai eredményekről beszélni. A munka, mint kiderült, meglehetősen nehéz, de ha minden sikerül, a juhtenyésztés hamarosan nyereséges és ígéretes üzletté válik Fehéroroszországban. És ha lehet saját juhfajtát tenyészteni, akkor azoknak nem lesz ára az ország háztartásában, és aki nem túl lusta, az fogja tenyészteni ezeket az állatokat. De csak az idő fogja eldönteni, hogy mi lesz.

Milyen juhfajtákat lehet tenyészteni Fehéroroszországban?

Mint már korábban említettük, az országban a legelterjedtebbek a Texel és a Prekos húsgyapjú fajták voltak. Otthon is tenyésztették FehéroroszországbanRomanov juhfajta. Az ország számos kisgazdaságában a nyugaton népszerű háromfajta keresztezést folytatják. Az ilyen egyének szívósabbak és szerényebbek. Továbbá, mint fentebb említettük, az állami program céljaira 2015-től évente rengeteg juhot vásárolnak külföldön, de még senki nem részletezte, hogy melyik fajtát.

Ezután ezeknek az egyedeknek a segítségével tenyésztik ki a leginkább alkalmazkodó és nagyon produktív vékony gyapjú juhfajtát. Tehát a rendelkezésre álló információk alapján jelenleg ez az összes információ arról, hogy mely juhfajták alkalmasak tenyésztésre Fehéroroszországban.

Videó "Juhtenyésztés Fehéroroszországban"

Videónkban a "Hét" program cselekményének megtekintését ajánljuk, amelyben az újságírók ismét részletesebben mesélnek, és megtudják a gazdáktól, hogyan állnak a dolgok a fehéroroszországi juhászokkal.

Következő