A garázs alapozásának építési technológiája

Előző

Bármely épület vagy építmény építése az alapozás elrendezésével kezdődik, és ez alól a garázs építése sem kivétel. Az egész épület élettartama és stabilitása az összeszerelt alap minőségétől függ.

Tartalom

  • A garázsépítés általános alaptípusai
  • Előkészítő munkák
  • Csináld magad betonblokk alapozó eszköz
  • A monolit szalagalapozás eszköze
  • Garázs úszóalapjának beépítése
  • A garázsalap zúzott kőből történő építésének technológiája
  • A garázs alapjának építése: videó

A garázsépítés általános alaptípusai

Jó néhány fajta alap létezik, amelyeket garázs építésére használnak. Az egyik vagy másik kialakítás kiválasztása számos tényezőtől függ, amelyek közül a legfontosabbak:

  • A talaj típusa, amelyre a szerkezet épül.
  • Az épület méretei, tömege és az az anyag típusa, amelyből építik.
  • Építőanyagok elérhetősége és ára.

A garázs építésének leggyakoribb alaptípusai:

  • Oszlop alap. Leginkább könnyű előregyártott garázsszerkezetekhez, például fémhez és szendvicspanelekből készült. Az oszlopos alapok alkalmasak a fagyáskor tágulásra hajlamos talajok felborítására. A talajjal való kisebb érintkezési terület miatt az alapra nehezedő nyomás csökken.
  • Szalagos alapozó. Középfüstös és agyagos talajokon kapitális épületekhez használják. A szalagalapzat az épület teljes kerületén süllyesztett betonszerkezet. Az ilyen szerkezetek nagy terhelést képesek elviselni, ami lehetővé teszi akár kétszintes garázsok építését is. A szalagalapok előregyártottak, kész alapokból készülnekbetontömbök vagy monolit, betonból öntött zsaluzatban. Vannak szalagtörmelék alapok is. Ez a típus tökéletes a saját kezű készítéshez, mivel nem igényel speciális felszerelést a művek előállításához. Ez egy betonnal kevert törmelékkő.
  • Lebegő alapozó. Ez a fajta alap szinte bármilyen talajra alkalmas, és egyfajta szendvics, amely az egész épület területén található. Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen típusú alapozó eszköz a legdrágább, a felhasznált anyag nagy mennyisége és a munkaerőköltségek miatt. Ezért nem túl népszerű.

    • Előkészítő munkák

    alapozásának

    Az építkezés kezdetén ki kell választani a legmegfelelőbb hely alapját. Ha lehetséges, érdemesebb sík helyet választani, hogy kényelmes legyen autóval behajtani. A ferdén elhelyezkedő oldalon több anyagot kell költenie az alapozás öntésekor.

    A telek kiválasztása után elkészítik a szerkezet részletes sémáját, és meghatározzák a súlyát. Az építmény tömegének meghatározására és az alapozás paramétereinek kiszámítására vonatkozó információk az építési forrásokban találhatók. Az építési terv elkészítésekor szükséges a talaj részletes elemzése. Természetesen problémás lesz saját kezűleg elvégezni némi tapasztalat nélkül. Ha nem lehetséges szakemberek bevonása, akkor elfogadhatja a garázs alapjának átlagos paramétereit: mélység - 1 m, szélesség - 0,4 m. Az ilyen paraméterek további jellemzőkkel rendelkeznek.

    A projekttől függően a telek meg van jelölve. Ehhez nylon csipkét és fa vagy erősítő csapokat használnak. A munka megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy minden szükséges anyag rendelkezésre áll (cement, szita, szerelvények, zsaluzat, vízszigetelő anyagok stb.).

    Eszközalapozás betontömbökből saját kezűleg

    Az ilyen alapozó eszköz előnye a munkaidőnek nevezhető. Nem igényel időt és erőforrásokat a zsaluzat, a merevítőszalag, valamint a beton köbméter előkészítésére. Ugyanakkor könnyen találhat olyan használt blokkokat, amelyek a régi épületek bontásából maradtak, és az építőiparban felhasználhatók. Ez csökkenti az építési költségeket. Érdemes azonban megfontolni, hogy az alapozás nehéz elemeinek lefektetéséhez teherautó-darut kell bevonni.

    A garázs alapjának blokkszerkezetéhez kétféle blokk szükséges:

  • Párna blokkok.
  • Fali blokkok.

    • Az első trapéz alakú, kis magasságú és megnövelt alapterületű. Ez azért történik, hogy csökkentsék az épület nyomását a talajra.

    Munkarend:

  • A garázsalap építéséhez szükséges árkot a párnatömbök szélességének figyelembevételével ásják. Az árok aljára egy réteg durva szemcséjű homokot fektetnek, amelyet később tömörítenek.
  • A homokra párnablokkokat szerelnek fel, amelyek közötti hézagokat habarccsal töltik ki.
  • A párna lerakása után a felületére megerősítő övet fektetnek (általában 3-4 rúd O8-10 mm-es vasalás), felszerelik a zsaluzatot, és egy legalább 20-30 mm vastag betonréteget öntenek. A blokkok felületének kiegyenlítéséhez és egy rendszerbe történő csatlakoztatásához szükséges. Miután a beton lehűlt, egy vízszigetelő réteget helyeznek a felületére.
  • Most már FBS falalapozó blokkokat rakhat le. Ennek érdekében ki kell húzni a referenciapontot a fűzésből. Ékekkel lehet szintet tenni a blokk szintjén.
  • A teljes kerület körüli lerakás után ismét megerősítő szalagot készítenek vasalásból, betonréteget öntenek és vízszigetelést helyeznek el.
  • A munkálatok végeztével az alapozás vízszigetelése történik a szerintmasztix vagy olvasztott gyanta segítségével, majd az árok oldalai és az alapozás közötti üreget homokkal borítják.

    • A monolit szalagalapozás eszköze

    Ha nincs probléma az idővel, a monolitikus alapozás lesz a legmegfelelőbb lehetőség. Saját kezűleg is megépíthető, speciális berendezések használata nélkül. Erősségét tekintve nem rosszabb, mint a betontömbökből készült alap, sőt néha felülmúlja azt. A saját kezű öntés egyetlen hátránya, hogy nagy mennyiségű betonoldatot kell készíteni, amelyet betonkeverő nélkül fizikailag nehéz megtenni.

    Munkarend:

  • A garázs alapozásának építési munkái a blokkszereléshez hasonlóan haladnak, vagyis egy árok ásásával. Szélességének nagyobbnak kell lennie, mint a jövőbeni lábazat szélessége.
  • Az árok kiásása után durva szemcséjű homokot és zúzott követ helyeznek az aljára. A keveréket alaposan tömörítjük.
  • Ezután a zsaluzatot telepítik. A folyamat látszólagos egyszerűsége ellenére speciális ismereteket és tapasztalatokat igényel. Az alapítvány működési tulajdonságai és élettartama a zsaluzat elrendezéséhez szükséges anyagok helyes összeszerelésétől és konfigurációjától függ. Ezért a betonszerkezetek öntésében, a zsaluzat felszerelésében, valamint a gyártásban szerzett tapasztalat hiányában jobb, ha szakemberekre bízza. Alternatív megoldásként vásárolhat egy kész szerkezetet.
  • Az alapzsaluzat felszerelése után fel kell szerelni a megerősítést. A beton meglehetősen törékeny anyag, és fém megerősítés nélkül egyszerűen megreped és összeomlik. Vannak bizonyos szabályok az alapozás öntéséhez szükséges megerősítés felszerelésére.
  • A megerősítéshez speciális szerkezeti minőségű acélból készült szerelvényeket használnak. Általában az armatúra átmérője 10-12 mm.
  • A megerősítő tartókat az alapozás teljes kerülete mentén szerelik fel, és azoka szám a méretétől függ. A betonacélok távolsága legfeljebb 30 cm lehet, legalább 5 cm mélységig be kell ágyazni a betonba.
  • Az erősítés megkötésére 6-8 mm átmérőjű kört használnak, mely 0,5 méteres lépésekben kerül beépítésre. Az erősítés beszerelésekor hegesztő- vagy rozsdamentes acél kötőhuzalt használnak.
  • A vasalás felszerelése után megkezdődik a betonozás. A beton cement-homok keverékből és vízből készül. A szitálás töltőanyagként használható. 1 vödör cementre 2 vödör homokot helyezünk.
  • A betont egyenletesen kell önteni a teljes kerület mentén. Az alapból egyszerre több mint 40-50 cm-t önthetünk le, várni kell egy napot az előző réteg megkötésére.
  • Öntés után az alapítvány felületét oldattal kiegyenlítjük, majd száradás után vízszigeteléssel fedjük le. Ezenkívül az alapozás oldalsó felületeit vízszigetelő anyagokkal, például bitumenes masztixekkel kezelik, majd az alapozás és az árok közötti távolságot homokkal borítják.

    • Garázs úszóalapjának beépítése

    Ez az alap ideális megoldás kis garázsokhoz, valamint hullámos talajokhoz. Ez a fajta alap bizonyos értelemben tortára hasonlít, mivel több rétegből áll. Az ilyen típusú alap telepítési folyamata több fő szakaszra osztható:

  • Először is, egy gödröt ásnak a leendő épület teljes területén. Mélysége a garázs méretétől és a talaj típusától függ.
  • Ezután egy réteg durva szemcséjű homokot öntünk a gödör aljára, amelyet óvatosan tömörítünk.
  • Felületére geotextíliát raknak, amelyre betonlapokat fektetnek.
  • Aztán a tetejéta födémek felületét vasalásból készült megerősített hálóval fektetik le, majd betont öntenek.

    • Kis és könnyű épületeknél az ilyen kialakítás egyszerűsíthető. Ebben az esetben a betonacél keretet közvetlenül a homokpárnára szerelik fel, majd betont öntenek.

    A garázsalap zúzott kőből történő építésének technológiája

    Ez az egyik legolcsóbb lehetőség az alapozás öntésére, mivel nem jár megerősítéssel, és csökkenti a betonfogyasztást.

    Egy ilyen alapozáshoz egy árkot ásnak, amelynek aljára homok és zúzottkő réteget öntenek. Az utóbbi döngölése után kőrétegeket helyeznek az árokba, amelyet betonnal öntenek.

    A betonalap szerelése nem igényel speciális felszerelést, ezért ez az egyik legjobb lehetőség, ha saját maga tervezi a munkát. A garázs alapozásának ára ezzel a technológiával sokkal alacsonyabb lesz.

    A garázs alapjának építése: videó

    Következő

    Olvassa el továbbá: