Beton számítása szalagalapzaton

Előző

Bármely ház építése az alapozás elrendezésével kezdődik. Ez az épületrész a legfontosabb, mert ezen oszlik el a ház teljes súlyának terhelése. A tervezés során a fő feladat az alapozás típusának és szerkezeti méreteinek meghatározása.

Tartalom

Főbb pontok
Talajtípus meghatározása
A ház szalagalapjának kiszámítása. Az épület súlya
A talp alatti talajra nehezedő nyomás kiszámítása
Szalagos alapozó. A talp szélességének kiszámítása
A szalagalap anyagának kiszámítása
A szalagalap kiszámítása: videó

Főbb pontok

Az egyedi építéshez a leggyakoribb alaptípusok a következők:

Az oszlopos alap egy süllyesztett monolit vagy tégla pillér, amely a teherhordó falak alatt helyezkedik el azok metszéspontjában. Az ilyen alapozás előnye a viszonylag alacsony költség, a vízszigetelés opcionális felszerelése, a nagy megbízhatóság. A kialakítás hátránya annak a ténynek nevezhető, hogy csak fából készült könnyű házakra alkalmazható. Nem használható erős tégla- vagy salaktömb épületekhez. Az oszlopalapozási eszköz betonból vagy téglából készül. A pillérek között általában 0,15-0,20 m-rel mélyített könnyű falat építenek, amelyet "fektetésnek" neveznek.
A monolitikus alapozás a legdrágább és legerősebb alapozási forma. Ez egy monolit vasbeton födém, amely az épület teljes területén helyezkedik el. Ez a legideálisabb lehetőség eltolódó, erősen tömörített és mozgékony talajokon történő építkezéshez. Ilyen alapra bármilyen típusú ház építhető: tégla, fa vagy salaktömb. A földmunka és az anyagbeszerzés magas költségei miatt azonban célszerűcsak kis épületekhez használható, ahol padlóként működik.
Szalagos alapozó. Ez a legelterjedtebb alapozási típus az egyedi építkezéseknél. Ez egy betoncsík az épület teljes kerületén és a teherhordó belső falak alatt. Készülékéhez betonöntvényt vagy kész betonblokkokat használnak. Ezt a kialakítást bármilyen típusú szerkezethez használják. Az első típusokkal ellentétben a szalagalapozás lehetővé teszi pince építését.

Az alapozó berendezése nagyon nehéz feladat, speciális ismeretek nélkül szinte lehetetlen megcsinálni. A ház szalagalapjának kiszámításáról és a gyártáshoz szükséges anyagokról - tovább.

Talajtípus meghatározása

A ház szalagalapjának kiszámításakor az első dolog a talajelemzés elvégzése. Ettől függ az alapozás mélységének nagysága. Egészen egyszerűen meg lehet csinálni. 2-3 méterenként több mély gödröt kell készíteni, amelyek falszakaszán keresztül megítélhető a talaj állapota és megjelenése. Egyes területeken a talaj összetétele több méter távolságban eltérő lehet.

A talaj típusától és a tervezési jeltől a talajvíz előfordulásának távolságától függően a fagyás időszakában az 1 és 2 szintes épületek alapozási mélysége kiszámítható.

Sziklás és félig sziklás kőzeteknél az alapozás mélysége bármilyen lehet, függetlenül a tervezési jel és a talajvíz közötti távolságtól.
Nagyrétegű talajok, kavicsos homok, nagy és közepes alapok esetén a beépítési mélység tetszőleges, de legalább 0,5 m lehet, függetlenül a talajvíz távolságától.
Puffadt agyagos talajok, homok és vályogok esetében az alapozási árok mélysége legalább legyen0,7 m.

A ház szalagalapjának kiszámítása. Az épület súlya

A szerkezet súlya a szalagalap kiszámításának egyik fő értéke.

A szerkezet súlyának meghatározásához nem csak a falakat és a tetőelemeket veszik figyelembe, hanem az ablakokat, a legmasszívabb bútorokat, ajtókat, álmennyezeti szerkezeteket, gipszkarton válaszfalak fémszerkezeteit, magát a gipszkartont, a homlokzat külső elemeit is. (szigetelés, bevonat). Természetesen nem szükséges a ház súlyát egy kilogrammra tekinteni, egyszerűen jobb, ha egy alapot készítünk margóval.

A falak építésének kiszámítása a telepítés során felhasznált anyag tömege alapján történik. Az alapvető rajztudás itt nélkülözhetetlen. A házról vázlatot kell készíteni, a lehető legközelebb a valódihoz. A külső falak és belső válaszfalak térfogatát területük és vastagságuk alapján számítják ki. A terület kiszámításakor ki kell vonni az ablak- és ajtónyílásokat. Ezután megszorozzuk a kapott értéket a fal vagy válaszfal vastagságával, és megkapjuk a térfogatát. Az anyag sűrűségének (fajlagos tömegének) ismeretében, amely az SNiP II-3-79 referenciatáblázataiból származhat, kiszámíthatja a fő szerkezet súlyát.

Ha építőelemeket, valamint szabványos szerkezeti elemeket (födémek, gerendák) használ, kiszámolhatja a számukat és megszorozhatja a szabványos súllyal.

A tető tömegét a szarufarendszer és a tetőfedő anyag összegeként számítják ki. Ha tetőfedő anyag esetén többé-kevésbé egyértelmű, hogy a szarufák rendszerét köbméterre kell fordítani. Ezután a fa sűrűsége alapján kiszámítják a súlyát.

Különös figyelmet kell fordítani a hótakaró tömegének kiszámítására. Mivel még átlagos tetőfelület mellett is jelentős lesz a hó mennyiségeterhelés az alapzaton.

A hótakaró becsült súlya két mutatótól függ:

Normatív csapadék (kg/m2), melynek értéke a zónatérképen a hótakaró becsült tömegével megtalálható.

A korrekciós tényező, amely a dőlésszögtől és a tető típusától függ (egy-, két-lejtős). Legfeljebb 25°-os szögértéknél a korrekciós tényező egyenlő 1-gyel, 60°-os és afeletti értéknél - 0. Ha a tető szöge megegyezik egy közbenső értékkel, akkor a rendszer extrapolálja.

Például egy ferdetetős garázst fog építeni, amelynek szöge 30°. A tetőterület 36 m2, az építkezést Belgorod régióban tervezik. Ebben a régióban a normatív hóterhelés 120 kg/m2. A dőlésszög alapján kiszámítjuk a korrekciós tényezőt:

µ = 1-1/(60-25) *(?-25),

ahol:

? - a tető dőlésszöge.

A leírt esetben az együttható egyenlő lesz:

µ = 1-(1/(60-25) *(30-25)) = 0,857

Ennek megfelelően a normatív hóterheléssel és a tetőfelülettel megszorozva megkapjuk a hótakaró tömegét.

120*0,857*36=3702,24 kg vagy 3,7 tonna

Ezt az értéket az épület tömege mellett figyelembe veszik az alap és a talaj terhelésének kiszámításakor.

A ház hasznos terhelésének kiszámítása (ezek mind a benne lévő elemek: bútorok, lépcsőházak építése stb.) Részleggel történik. Általában ez az érték az egész ház 180 kg/m2.

A talp alatti talajra nehezedő nyomás kiszámítása

Miután kiszámította az épület tömegét, figyelembe véve a szerkezeti elemeket, a hótakaró súlyát és a hasznos terhelést, kiszámíthatja azt a nyomást, amelyet a talaj érez az alap talpa alatt. Ehhez az épület teljes súlyael kell osztani a talp területével, és megkapjuk az épület nyomását az alappal a talajra P (tonna/m2).

Szalagos alapozó. A talp szélességének kiszámítása

Mindegyik talajtípus zsugorodás nélkül ellenáll bizonyos nyomásnak. Ezt a mutatót becsült talajellenállásnak R (tonna/m2) nevezzük. Ahhoz, hogy az alapítvány hosszú ideig és problémamentesen működjön, egyértelműen teljesülnie kell a feltételnek: P < R, vagyis az épület talajra gyakorolt nyomása kisebb legyen, mint a talajellenállás. Ha ez a feltétel teljesül, akkor azt lehet állítani, hogy a számítás helyesen történt. A talajellenállás mutatói a hatósági dokumentációban találhatók. A leggyakrabban előforduló talajok esetében ennek a mutatónak az értékei a következők:

Vályog - 10-30 tonna/m2.
Homokkő - 30-20 tonna/m2.
Nagy homok - 50-60 t/m2.
Kavics - 35-50 tonna/m2.
Kavics - 40-60 tonna/m2.

Általános szabály, hogy az épület alapozásának kiszámításakor a P értéke 15-20% -kal kevesebb, mint az R érték.

Ha a talajra nehezedő nyomás meghaladja a számított ellenállást, az alapozási projektet át kell dolgozni az alapterület bővítésének irányába. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy az alapozás súlya megnő, ha a támasztófelület nő.

A szalagalap anyagának kiszámítása

A szalagalap konfigurációjának kiszámítása után ki kell számítani az elkészítéséhez szükséges anyag mennyiségét.

Monolit szalagalap öntéséhez használja:

400-as betonminőség.
Armatúra bérlés.
Fa zsaluzathoz.

A beton kiszámítása a szalagalapzathoz és alkatrészeihez meglehetősen egyszerű: elég kiszámítani az alap térfogatát (hossz x magasság x szélesség), és ismerni az összetevők (cement, homok, zúzott kő) arányát egy bizonyos márkában betonból. A 400-as márka esetében a következő arányok használatosak: 1/3,7/1,9.1 m3 beton esetén a cementfogyasztás körülbelül 300 kg.

A zsaluzatok számát a használt táblától függően számítják ki. Egyszerűen el kell osztani az alap magasságát a tábla szélességével, kerületének hosszát pedig a tábla hosszával. Ezután szorozza meg a két talált értéket, és kapja meg a táblák számát. A fűrészárut azonban köbméterben kell figyelembe venni. Ezért a táblák mérete alapján ki kell számítani térfogatukat. Körülbelül egy köbméterben 20 db hatméteres, 40 mm vastag és 150 mm széles tábla található

Az alapozás megerősítésére merevítő rudakat használnak. Kis épületeknél hullámos talajon elegendő a 8 mm-es vasalás, magánházaknál általában 10-12 mm-es, ritkábban 14 mm-es vasalás.

A fő terhelést a hosszanti rudak veszik fel, míg a keresztrudak csak a keret felépítésére szolgálnak. A hosszanti rudak közötti távolság nem haladhatja meg a 30 cm-t A korrózió elleni védelem érdekében a vasalást a beton belsejében kell elhelyezni legalább 10 cm mélységig.

Tegyük fel, hogy az alap szélessége = 0,5 m, a kerület hossza 100 m, a magassága 0,6 m. Ezután 6 sor vasalást kell lefektetni (két hosszanti sor, egyenként három rúd). Ezt a számot megszorozzuk 100-zal, és 600 métert vagy 100 rúd 10 mm-es vasalást kapunk.

Keresztsorokhoz ?8 mm-es körhengerelt acél használható, 50 cm-es lépéssel kerül beépítésre. vagyis a fent említett alapozáshoz szükséges: 100/0,5X0,6X2 = 60 méter kör vagy 10 hatméteres rúd. A szalagalapozás költsége az anyag ára és mennyisége alapján kerül kiszámításra. A munkaerőköltségek becsléséhez egyszerűen megduplázhatja az anyagköltséget.

A szalagalap kiszámítása: videó

Következő