A virágok magvait télen is el lehet ültetni

Előző

Sok kertész az ősz végét a szezon végével társítja. Bár ez az időszak (és még december eleje is a meleg régiókban) optimális az egynyári és évelő virágok ültetésére, amelyek a következő évben virágoznak.

A magvak talajba vetésének technológiája télen

Lényege, hogy a már fagyott talajba akkor vetik el a magokat, amikor a külső hőmérséklet 0 °C-ra csökken.

Ebben az esetben nem tudnak azonnal kicsírázni. A teljes téli időszakban természetes rétegződés megy végbe, ami hozzájárul ahhoz, hogy tavasszal egészséges és erős növények jelenjenek meg.

A lényeg az, hogy ne rohanjunk a magok elültetésével, hanem várjuk meg a tartós fagyokat: a melegebb idő a magvak idő előtti csírázását okozhatja.

Ezzel a vetésmóddal 1-2 héttel korábban kaphat virágzó növényeket.

A téli vetés előnyei:

  • A tavaszi ültetéskor nem mindig lehet kiválasztani az optimális időt: ebben az időszakban az időjárás meglehetősen változékony. Az ősszel elvetett magok szükség esetén maguk is kicsíráznak.
  • A természetes szelekció zajlik. A palánták keményedése úgy történik, hogy a legerősebb és legerősebb példányok megmaradnak. A gyengék egyszerűen nem élnek itt túl.
  • Az ősszel ültetett virágok gyorsan erős, mély gyökérrendszert alkotnak, amely felszívja a nedvességet a talaj mély rétegeiből, ezáltal megakadályozza, hogy elhaljanak.
  • A kényelem az is, hogy ősszel sokkal kevesebb munka van a kertben, mint tavasszal. Ez azt jelenti, hogy közel kerülhet az ültetéshez.
  • Az ősszel ültetett virágok kevésbé hajlamosak a különféle betegségekre, és kevésbé károsítják őket a kártevők.
  • A magvakkal kevesebb gond: nem kell beáztatni és hűtőben tartani, ez természetesen megtörténik.
  • Nem kell vacakolnipalántákkal
  • Az őszi vetés hátrányai:

  • lehet
    Nem minden mag alkalmas ültetésre, csak a hidegtűrő növények, amelyek normál esetben elviselik a tavaszi fagyokat.
  • Az elvetett magok számát 35-40%-kal kell növelni. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a rossz magok egyáltalán nem csíráznak, és a gyenge palánták elpusztulnak.
  • A hely megfelelő kiválasztása erre a célra a nedvesség stagnálása nélkül kötelező. A túl hosszú vizesedés tönkreteheti a téli termést.
  • Egyes kedvezőtlen természeti körülmények között (fagyokkal váltakozó felmelegedés) előfordulhat, hogy a megjelent hajtások nem maradnak életben.
  • Többféleképpen lehet egynyári virágot ültetni ősszel:

    • Vetés közvetlenül a virágágyásba (állandó helyre)

    Ez a módszer ideális azoknak a növényeknek, amelyek rosszul tolerálják az átültetést és csapgyökérrendszerrel rendelkeznek. Ilyenek például az escholtsia, delphinium, gyűszűvirág, mák.

    • Palánták vetése (faiskolában)

    Kora tavasszal a bevetett parcella fölé üvegházat telepítenek. Az ezzel a módszerrel termesztett palánták koraiak és jó minőségűek.

    • Vetés külön edényekbe vagy tartályokba

    Azokon a területeken használják, ahol szorosan előfordul a talajvíz.

    A magvak őszi vetésének szabályai

    A talaj előkészítése szeptemberben az alábbiak szerint történik:

  • Lapát bajonettjére ásják, a földcsomókat gondosan feltörik.
  • Az ágyások jól öntözöttek.
  • Az ágyás teljesen gazos.
  • Komposzt, tőzeg, humusz vagy kész ásványi műtrágya-komplexek használhatók a szükséges fejtrágya hozzáadásához.
  • Tiszta barázdákat alakítanak ki a jövőbeni növények számára.
  • Novemberben - december elején (az időjárástól függően) a magvakat a kialakult barázdákba ültetik:kisebbek - 1,5 cm mélységig, nagyok - 4-6 cm.

    Az ültetés megkezdése előtti jelnek tekinthető a talaj felső rétegeinek fagyása.

    A magokat a lehető legvastagabbra vessük el, a tetejüket komposzt vagy humusz és homok keverékével fedjük be. A palánták tavaszi kelése után a növények normál növekedéséhez és fejlődéséhez ritkítani kell őket.

    Hogyan végezzük a vetőmag téli vetését?

    Azok számára, akik télen hozzáférnek a telkükhöz, ez a módszer megfelelő. Először is szabványos talaj-előkészítésre van szükség augusztusban - szeptember elején: ásás, műtrágya. Az egyetlen különbség az őszi vetéshez képest, hogy nem készítünk barázdákat a magoknak.

    Decemberben - január közepén (ha van legalább 20 cm vastag hótakaró) a virágnövények magjait közvetlenül a letaposott hórétegre vetik. A tetejére humuszt vagy homokkal kevert komposztot szórnak. Ezután a növényeket enyhén hóval borítják, hogy a magokat ne érjék a madarak, és ne pusztítsák el őket a súlyos fagyok.

    Ezt a két módszert használhatjuk vetőmagok vetésére a faiskolában (palántáknál) és közvetlenül a virágágyásban. Sőt, jobb faiskolába ültetni, mert tavasszal az erős palántákat bárhová átültethetjük.

    Egynyári virágok ültetése ládákba és cserepekbe télre

    Különösen értékes a ritka fajták és fajok számára, amikor kis mennyiségű mag van. Ez a módszer időigényesebb, és nem alkalmas azok számára, akik csak alkalmanként (ősszel és télen) látogatják a helyszínt.

    Kissé eltér az első két vetési lehetőségtől, ebben az esetben a virágmagok külön tartályban csíráznak. Erre a célra sekély edények vagy ládák alkalmasak legfeljebb 10 cm mély vízelvezető lyukakkal.

    Megfelelő talajkeveréket készítünk: homok, tőzeg és kerti talaj. A tartályokat ilyen keverékkel töltik meg (előre öntött2 cm vastagságú vízelvezetés), jól öntözött, kihordott és kiásott a kertben.

    Kívánatos, hogy a tetejét polietilén fóliával fedje le a leszállásig. Amikor itt az idő, eltávolítjuk a fóliát, és elvetjük a magokat, amelyeket körülbelül 2 cm vastag talajréteggel borítunk. Ha túl kicsik, a kényelem kedvéért elültetheti őket, miután az aljzatot először homokkal borította. A növényeket komposzttal vagy lehullott levelekkel szórjuk meg a talaj tetején.

    Tavasszal a kifejlett palántákat jól ritkítjuk, tavasz végén pedig a megszilárdult növényeket állandó helyre ültetjük át.

    Milyen egynyári növényeket lehet így nevelni?

    Ültetés előtt meg kell érteni, hogy mely virágok magjai ültethetők télen.

    Minden virágnövény megfelel bizonyos követelményeknek:

    • ellenáll a hidegnek;
    • nem tolerál semmilyen transzplantációt;
    • magjaik nem tárolhatók hosszú ideig;
    • rövid tenyészidőszaka van;
    • magjaik további rétegződést igényelnek.

    Téli vetésre a következők alkalmasak:

  • Egynyári virágnövények kis magvakkal (20x30 cm-es séma szerint ültetve):
    • len (mag és nagyvirágú);
    • csillagfürt;
    • nasturtium (göndör, frottír);
    • ördögszem;
    • kosmeia (figyelembe kell venni, hogy kedvezőtlen körülmények között a virágzás későn fordulhat elő).
  • Egynyári virágnövények közepes méretű magvakkal (25x25 cm-es vagy 25x20 cm-es séma szerint vetve):
    • Eschsoltia (kaliforniai);
    • matiola;
    • delphinium (egynyári);
    • kerti rezeda;
    • kínai szegfű, hibrid).
  • Egynyári virágnövények apró magvakkal (15x20 cm-es séma szerint vetve):
    • komló;
    • clarkia;
    • mák;
    • lány krizantém.
  • Mások gyakrantélre vetve, egynyári virágok:
    • őszirózsa és krizantém (egyéves) - 20x30 cm-es séma szerint; sajátosság: a téli növényeket gyakran érinti a fuzáriumos hervadás;
    • alyssum - a séma szerint 15x15 cm; jellemző: túl sűrű ültetés – fokozott a lisztharmat kockázata;
    • körömvirág - a séma szerint 25x10 cm, 30x30 cm (fajtától függően); jellemző: az ajánlott vetésmélység legalább 1 cm;
    • adonis (ősz és nyár) - a séma szerint 25x20 cm; jellemző: a magvak nagyon fényérzékenyek, rétegződés szükséges;
    • gailardia - a séma szerint 30x30 cm; jellemző: a kultúra tömeges önvetést ad;
    • iberis - a séma szerint 30x15 cm; jellemző: érzékeny a keresztes virágú bolhák fertőzésére;
    • godetsia - a séma szerint 15x15 cm;
    • szájak - a séma szerint 20x30 cm; jellemző: csoportos ültetés javasolt;
    • körömvirág, búzavirág, illatos dohány, nigella és mások.

    Egyes egynyári növények megfelelő körülmények között önvetéssel szaporodnak. De emlékeznie kell arra, hogy ebben az esetben a növények egy kicsit később virágoznak.

    Évelő virágok őszi ültetése

    A többéves fejlődési ciklusú virágnövényeket is jó tél előtt elvetni - egyre erősebb hajtásokat adnak.

    Sok évelő növény csak 2-3 évvel az ültetés után kezd virágozni. Ha alapvetően azonnal virágzást szeretne elérni, jobb, ha speciális fajtákat választ, amelyek a következő évben virágoznak.

    Az évelő virágok vetésének technológiája nem jelent különösebb nehézséget, és nem különbözik az egynyári virágoktól. A lényeg csak az, hogy a tavaszi hóolvadás után azonnal célszerű fóliával lefedni a veteményeket. Az első lépések megjelenése után el kell távolítani.

    Sűrű ültetés esetén extra növények (3-4 valódi levelük van)külön ültetik.

    Milyen virágokat ültethetünk el magokkal télen:

    • télálló ciklámen;
    • aquilegia;
    • kankalin;
    • delphinium (évelő);
    • levendula;
    • harang;
    • szegfű;
    • csillagfürt (évelő);
    • aubrieta;
    • gailardia;
    • Doronicum;
    • kamilla;
    • kakukkszegfű;
    • cickafark;
    • Százszorszép;
    • brácsa;
    • ne feledkezz meg rólam;
    • otthont ad;
    • floxok;
    • ligetszépe;
    • rudbeckia;
    • mályva;
    • csorbóka;
    • fürdőző;
    • bunda;
    • echinacea;
    • keleti mák;
    • sisakvirág;
    • heichera;
    • pogány;
    • gypsophila;
    • dicenter;
    • gyűszűvirág.

    Évelő növényeket szerezni az őszi magvak elültetésével még könnyebb, mint az egynyáriakat. Hasonlóságuk sokkal nagyobb. Ezzel időt és erőfeszítést takaríthat meg (ha saját palántákat termesztene) és pénzt (a kész palánták vásárlásához képest).

    A vetésnél figyelembe kell venni a termőhely elhelyezkedését: erős lejtő esetén tavasszal az olvadékvíz elmoshatja a magokat.

    Videó a virágmagok téli vetéséről

    A téli virágok ültetésének folyamatáról további részletek találhatók ebben a videóban:

    Következő

    Olvassa el továbbá: