Méhek teleltetése a vadonban, az istállóban és egyéb helyiségekben

Előző

Tartalom

  • A méhek hibernálásának fő módszerei
  • Méhkaptárak tárolása télen zárt térben
  • Méhek teleltetése egy fából készült fészerben
  • Házak tárolása a föld alatt
  • Méhcsaládok teleltetése a pincében
  • A méhkasok tárolása télen üvegházban
  • Méhcsaládok magas hőmérsékletű teleltetése
  • A méhcsaládok méhsejttelelése
  • A méhek telelése a vadonban
  • Fészekgyűjtés a méhek által télen: alapvető módszerek

A méhek hibernálása meglehetősen hosszú időszak, amikor a rovarok téli anabiózisba, azaz hibernációba esnek. Mély ősztől kora tavaszig tart, és számos körülménytől és tényezőtől függ. A tapasztalt méhészek előre felkészülnek erre a folyamatra, előkészítik a méhtakarmány-készleteket, a helyiségeket.

A méhek hibernálásának fő módszerei

  • A ház közelében lévő szigetelt szobában. Lehet fürdőház, üvegház, üres fészer, föld alatt a ház alatt, pince.
  • Egy speciálisan épített téli házban.
  • A méhek telelése a vadonban. Ehhez a kaptárakat szigetelik, hóval borítják és védik a széltől.

A méhésznek minden esetben előre téli takarmányt kell készítenie, kiválasztani a legerősebb kaptárokat, fiatal királynőket. Meg kell vizsgálni a házakat, hogy nincsenek-e rothadás, nedvesség és betegségek, hogy biztonságosan túléljék a telet jelentős veszteségek nélkül. A méhek teleltetése magában foglalja a szükséges páratartalom, állandó hőmérséklet és szellőzés fenntartását. Mindezt előre kell látni és meg kell tenni a hideg idő beállta előtt.

Méhkaptárak tárolása télen zárt térben

A legtöbb méhész ősszel szívesebben költözteti kaptárait speciálisan előkészített helyiségekbe. Ez lehet speciálisan épített telelőház, vagy mohaház, ahogy sokan hívják. Rönkből, deszkából, téglából és egyéb anyagokból készül. Szigetelésrehasználjon homokot, agyagot, mohát, szalmát, deszkát. A szellőzőcsövek biztosítják a friss levegő beáramlását, a meleg padló és a falak fenntartják a szükséges hőmérsékletet.

Ha még nincs kész a telelő méhek számára kialakított helyiség, akkor a kaptárakat fészerben, pincében, pincében, üvegházban vagy öltözőben tárolhatja. Ezen módszerek mindegyike magában foglalja a méhkaptárak mozgatásának előkészítését, a falak, padlók szigetelését és a szellőzőnyílások jelenlétét.

Méhek teleltetése egy fából készült fészerben

teleltetése

Méhek teleltetése istállóban

Sok méhész egy üres, tágas istállóba költözteti házát télire. A házak tárolása az istálló teteje alatt annak előzetes előkészítését és a falak szigetelését foglalja magában. A padlót általában homokkal, régi száraz levelekkel, ágakkal és szalmával borítják. A falat, amely közelében a házak találhatók, a hó és a szél deszkákkal és régi paladarabokkal borítja.

A kaptárak közvetlenül a földre vagy régi deszkára helyezhetők, egy sorban. Ha nagy repedések vannak a falakon, azokat le kell tömíteni, hogy ne kerülhessen be erős fény és mezei egerek. Ősszel ellenőrizni kell, hogy ne helyezzék el egérfészkeit a padlón vagy a sarkokban. A nyárokat sűrű hálóval kell lezárni, fenyőtobozokkal bedughatod. A lényeg az, hogy belül száraz, csendes és sötét legyen. A házakat felülről szalmakötegekkel, lucfenyőágakkal borítják, alul pedig levelek vagy tűk borítják a szigetelést.

Házak tárolása a föld alatt

Ha a ház nagy, fa, van száraz, szigetelt pince, oda lehet hozni a méhkasokat télire. Ez munkaigényes munka, kényelmetlen a nehéz házakat leengedni, de van lehetőség tavaszig egészségesen, erősen tartani a méhcsaládokat. Csak egy nagy fedeles nyílást kell készíteni, vagy ideiglenesen fel kell emelni a hidakat, hogy kényelmesebb legyen a kaptárak lehajtása.

A ház alatt szellőzőnyílásokat vagy ablakokat kell készíteni, hálóval, rácsokkal le kell zárni, hogy a friss levegő keringhessen benne. A padlót száraz deszka borítja, a helyiség is szárítva. Az orosz kályhát célszerű télen fűteni, hogy ne legyen hideg bent. A házakról szokás a burkolatokat levenni, egymás mellé tenni, a tetejét sűrű hálókkal meghúzni.

A lényeg az, hogy ne maradjanak egérfészek, azokat előre meg kell semmisíteni. Ellenőrizni kell, hogy a talaj mindig száraz maradjon, a nedvesség miatt a méhek megbetegedhetnek és elpusztulhatnak. Nem tehetsz házat sárgarépás, burgonyás vagy más zöldséges dobozok mellé, káros a méhekre.

Méhcsaládok teleltetése a pincében

Méhek telelése a pincében

Egyes méhészek télen a házukat a ház alatti pincékben tárolják. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, ha nincs más megfelelő helyiség. Előzetesen megszórják a padlót kiszáradt folyami homokkal, a mennyezetet és a falakat meszelik, a szellőzést pedig ellenőrzik. Ősszel szükséges a pince fertőtlenítése, szárítása, szellőztetése. Az erős szagú anyagokat, például benzint, lakkot, festéket eltávolítják, és a zöldségeket nem lehet a méhekkel együtt tárolni.

Minden kaptárnak legalább egy köbméternyi helynek kell lennie. A házak egy sorban, a kijárat felé néznek. A pince látogatása gyakran nem ajánlott, a villanyt felkapcsolni sem ajánlott. Vörös lámpával kell jönnie, hogy ne zavarja a rovarokat. A polcoknak, ha vannak, száraznak, rothadásmentesnek kell lenniük.

A méhkasok tárolása télen üvegházban

A méhek üvegházban történő telelése havas, nem túl fagyos télen lehetséges, amikor elegendő hó esik. Erősnek kell lennie, polikarbonátból. Ennek a módszernek a hátránya a tavaszi éles hőmérséklet-ingadozás, belül a fűtés. Ennek elkerülése érdekében ősszel kívülről le kell zárni az üvegházattetőfedő anyag darabjai.

Belül jobb a falakat vastag hungarocell réteggel szigetelni, ami lehetővé teszi a napsugarak behatolásának elkerülését is. Jobb, ha szerelőhabbal rögzítjük az illesztéseknél. Ha ezek a fontos követelmények teljesülnek, a családok erősek, egészségesek maradnak, és alacsonyak lesznek a takarmányköltségek.

Méhek telelése üvegházban

A méhcsaládok magas hőmérsékletű teleltetése

A magas hőmérsékletű hibernáció a rovarok beltéri tartalma, legalább 15 fokos hőmérsékleten. Ez a módszer több mint száz éve ismert, A.D. Komisar könyvében leírta. Ezzel a módszerrel nagyon kevés takarmányt fogyasztanak, a méhek nem gyengülnek télen, és keveset pusztulnak el. A fészkekben való összeszerelés nem melegben történik, a rovaroknak nem kell egymást felmelegíteniük, kevésbé kopnak.

A kaptárnak erős üvegfalakkal kell rendelkeznie, légtelenítő csővel. Használhat vastag fóliát az üveg helyett, szorosabbra húzva. A kaptár alján hidegebbnek kell lennie, hogy a méhek leereszkedjenek a kaptár aljára, lehűljenek és télen ne repüljenek ki.

A méhcsaládok méhsejttelelése

Lehetséges a méhsejt nélküli teleltetés, de jobb, ha nem minden kaptárral kísérletezünk így, többen is végezhetünk kísérletet. Ebben az esetben az összes méhsejtet eltávolítják a házból, és nem hagynak méztartalékot. A kaptárba édes cukorszirupos etető kerül, sokan kétliteres üvegedényt használnak. Használhat kristályos mézet.

Az eltávolított fésűket megtisztítják, fertőtlenítik és tavaszig kellemes helyen tárolják. A méhek az etetőből származó sziruppal táplálkoznak, normálisan érzik magukat ilyen körülmények között. A legfontosabb a jó szellőzés biztosítása, néha hagyjuk őket inni úgy, hogy vízbe áztatott vattakorongokat teszünk bele.

A méhek telelése a vadonban

Méhészek, hagyják a kaptárakat egész télreaz utcán a "méhek szabadon teleltetése" kifejezést használják ennek a módszernek a nevére. Egyes tapasztalatlan méhészek úgy vélik, hogy jobb a házakat bevinni, míg mások szabad telelést gyakorolnak, és ebben megtalálják az előnyeiket. A lényeg az, hogy minden rést bezárjunk, a kaptárakat hóval lefedjük, és ősszel szigeteljük. A méhek szabad telelése bármely kaptárban szigetelés nélkül lehetetlen.

Először is, a méhészeknek ellenőrizniük kell, hogy a házakat minden oldalról fák, kerítések és épületek védik-e a széltől. Ha nincs védelem, a falakat tetőfedő anyaggal szigetelik, a közelben pala kerül. A házak falai és alja, teteje is szigetelt toli, zsákvászon, hab darabokkal. A leveleket pajzsok borítják.

A méhek telelése a legjobb a hó alatt, ha kevés, akkor a házakat a közepéig lapáttal borítják. Sok méhész ismeri a mondást: „A hó alatti kaptár olyan, mint a bunda”, ez igaz. A vadon telelő méhek erősebbek, egészségesebbek, és korábban kezdenek kenőpénzért repülni. A lényeg az, hogy a hó ne érintse meg a ház falait, ne essen az ablakba, különben megnő a páratartalom. Emlékeztetni kell arra, hogy a vadon élő méhek télen 4-5 kilogrammal több táplálékot esznek meg, mint a telelőházban.

Fészekgyűjtés a méhek által télen: alapvető módszerek

A méhek helyes hibernálásának nagyon fontos feltétele a fészek összeállítása, ez általában még szeptember vége előtt megtörténik. A fészek összeszerelése nem 1 nap alatt történik meg, a kaptárakat többször is át kell nézni. A vadonban ez természetes folyamat, de a méhészetben a méhészek maguk döntik el, mennyi takarmányt hagynak télre.

Minden fészek számára meg kell hagyni a szükséges számú keretet. Amennyit belőlük a méhek nem vesznek be, annyit eltávolítanak a fészekből, és csak a megtöltöttek maradnak. A mézet le kell zárni. A fészek összeszerelését a hideg idő beállta előtt kell elvégezni, ez fontos feltétela méhcsaládok téli megőrzése.

Íme a fészekképzés főbb módszerei:

  • kétoldalas összecsukható;
  • egyoldalas összeszerelés;
  • szakállal, amikor az élelmiszerkészlet nem elegendő.

Az összegyűjtött fészket jól szigetelni kell, lehetőleg mohával. Csak ebben az esetben biztosítható a kaptárak jó telelése és a méhek számának megőrzése.

  • Egyedülálló faj: földi méhek.
Következő

Olvassa el továbbá: