Gáztűzhely önjavítása, használati és biztonsági követelmények

Előző

Tartalom:

  • A háztartási gáztűzhelyekre vonatkozó követelmények
  • A gáztűzhelyek felszerelésének jellemzői
  • A gáz fajtái
  • Biztonsági szabályok a gázzal végzett munka során

Kezdjük talán a szabványokkal; és itt nem minden olyan egyszerű, mint amilyennek látszik! Volt GOST 10798 – 85, ami elvesztette érvényét, Fehéroroszországban többször meghosszabbították, az Orosz Föderációban pedig 1994-ben egy másik, már nemzetközi szabvány, a GOST R 50696 lépett életbe, de már nem érvényes. ma, de felváltotta a saját, 2006-os verziója. Ha úgy gondolja, hogy ilyen könnyű volt megtalálni a Háztartási gáztűzhelyek... dokumentum érvényes változatát, próbálja meg saját maga! Kaiser gáztűzhely javítás alatt áll, Electrolux gáztűzhelyek javításra szorulnak, dokumentációt kell követni. Ráadásul ma a gázipari dolgozó kézikönyvét lapozgatjuk, őszintén reméljük, hogy találunk ott valami érdekeset. Nem titok, hogy a berendezés kialakítása nem olyan bonyolult, de rengeteg követelmény van vele szemben. Ez az, ami felkeltheti az érdeklődést, ha a gáztűzhely független javítását tervezik.

A háztartási gáztűzhelyekre vonatkozó követelmények

A 2006-os szabvány követelményei nem vonatkoznak azokra a sütővel felszerelt tűzhelyekre, amelyekben gázzal egyidejűleg elektromos fűtőtestet is használnak. A gáztűzhelysütő javítása viszont egyelőre nem érdekel bennünket.

Olvassuk el a szabványt... Elég érdekesen néz ki a legelején lévő táblázat, ahol a Wobbe-szám minimális és maximális értékei vannak megadva 15 °C hőmérsékleten és 101 kPa nyomáson. A besorolás szerint a kék tüzelőanyag típusokat három családba osztják, meglehetősen szerényen nevezve: (Lásd még: Gáztűzhely saját kezűleg végzett javítás)

  • Az első (mesterséges gáz).
  • A második (földgáz).
  • A harmadik (cseppfolyósított gáz).

    • A fűtőértékük nem azonos. Nyilvánvaló, hogy a cseppfolyósított gázban magasabb. A második család három típust foglal magábangáz: H, L, E (a Wobbe-szám növekedésével kapcsolatban), a harmadikban csak két képviselő. A felszerelés kategóriájától függően (az elsőtől a harmadikig) a beállítási módok is eltérőek. Tudnia kell, hogy az első kategória első családjába tartozó gáztűzhelyeket nem használják az Orosz Föderáció területén. Ezen túlmenően egyes berendezések osztályait nem lehet újjáépíteni. Ezek mind azok, amelyeknek nincs + ikonja a rövidítésben. Például I2H, I2L, I2E. Ami a második család többi eszközét illeti, ezek a következőképpen vannak konfigurálva (az első kategória példáján):

  • I2H+ - a hangolás fojtószelep alátét beszerelésével vagy fúvóka cseréjével történik. A készülék gőznyomásra készült. A nyomásszabályozó nem működik mindkét tartományban.
  • I2L+ - a hangolás ugyanúgy történik. A különbség az, hogy L típusú gázt használnak.
  • I2E+ - nem igényelnek beavatkozást a munkájukba. Két nyomáson működhet.

    • A harmadik családban csak a pluszjellel jelölt készülékek levegőellátása szabályozható. Nyomásszabályozót egyáltalán nem szabad bennük használni. Ezenkívül a P a propánt, a B/P pedig a bután-propánt jelenti. Ez a gáztűzhely ilyen osztálya, amivel sok embernek rendelkeznie kell a lakásban. Nem teljesen világos, hogy a szolgáltatások hogyan fognak áttérni a természetes kék üzemanyag ellátására? A felszerelés kategóriájának második vagy harmadiknak kell lennie, különben gáztűzhelyet kell vásárolnia.

    A berendezés második kategóriája vegyes típusú működést tesz lehetővé. Ezért a rövidítésük a római kettőből (II) és egy indexsorból áll, ahol a gázfajták egyenként vannak felsorolva. A használat és a konfiguráció hasonló az első kategóriához. Csak a készülék kettő az egyben kombináció. Tegyük ehhez hozzá, hogy az első család gáztűzhelyei fix nyomáson működnek, dehogyigazítás alatt állnak Végül a harmadik kategória berendezései három család gázaival is működhetnek. Melyek szerepelnek az indexekben. A konfigurációs módszereket már leírtuk.

    A fenti besorolás fényében világossá válik, hogy miért változik gyakran a fúvóka új nyomásra való váltáskor. A fojtószelep alátétek nem annyira népszerűek a hazai és az importált gyártók körében. Úgy gondoljuk, hogy ennek köze van a régi befecskendezők újakra való cseréjének egyszerűségéhez. Vettem két készletet – és élvezem az életet bármilyen típusú üzemanyaggal. Ami az új típusú gázra való átállást tervező épületek lakóit illeti, pontosan ismerniük kell berendezéseik kategóriáját és családját, hogy ne történhessen incidens.

    gáztűzhely

    A gáztűzhelyek felszerelésének jellemzői

    Az egyik nyomáspárról a másikra való átváltáshoz az első kategóriában a fúvókákat vagy a fojtószelep alátéteket, vagy a levegőellátás csappantyújának beállítását módosítják. Valójában a fehéroroszoknál látjuk ezeket a módszereket. Gyakran szükséges a Small Fire csavar beszerelése vagy cseréje. Ebben az értelemben az Ardo gáztűzhelyek javítása gyakorlatilag megismétli az Ariston gáztűzhelyek javítását. A 3P családban tilos más típusú gázra váltani. Az üzemi nyomás megváltoztatásához megengedett a fúvóka cseréje, a levegőellátás vagy a reduktor beállítása.

    A második kategóriában minden sokkal érdekesebb. Az első család gázáról a másodikra ​​való váltáskor a következő manipulációkat hajtjuk végre: (Lásd még: Gáztűzhely készülék)

  • Injektorok vagy fojtószelepek cseréje.
  • Az első család gázfogyasztásának beállítása. A második család esetében éppen ellenkezőleg, a szabályozó eszközöket eltávolítják.
  • A gyújtóégő cseréje.
  • A levegőellátás beállítása.

    • A szabvány meglehetősen ügyetlenül beszél a nyomásszabályozó jelenlétéről, amelyet bizonyos esetekben el kell távolítani:

  • Ezekbe nem szabad nyomásszabályozót tenniolyan esetekben, amikor a hangolás a bemeneti adatfolyam megváltoztatása nélkül történik.
  • Ez alól kivételt képeznek a 2P, 2L+, 2E+ családba tartozó eszközök.
  • Minden más esetben megengedett a gáznyomás-szabályozó jelenléte.

    • A második kategóriába tartozó gáztűzhelyekben a második és harmadik család közötti átmenet (és fordítva) a következő:

  • A fúvóka vagy a fojtószelep cseréje.
  • Kivétel a második család nyomásszabályozója alól a fent jelzett esetekben.
  • A harmadik családnál az alacsony költségű előbeállító elemeket eltávolítják.
  • A levegőellátás beállítása.

    • A gáztűzhelyek harmadik kategóriája ugyanazokkal a módszerekkel van konfigurálva. Amikor a harmadik családon belül egyik gázról a másikra váltunk, a folyamat a levegőellátás beállításából áll.

    A gáz fajtái

    Hazánkban négyféle gázt használnak:

    • A földgázt azért nevezik így, mert speciális lelőhelyekből nyerik ki. Főleg metánból áll.
    • A kapcsolódó gáz az olajtermelés mellékterméke. Etánt, propánt és butánt tartalmaz.
    • A cseppfolyósított gázt a kísérőből nyerik. Ethan nincs benne.
    • Kondenzátum gázok.

    Már említettük, hogy a gáz összetétele a lerakódástól függ. A vonatkozó adatok megtalálhatók az interneten. A hazánkban előállított földgázban a metán aránya 40-99,2% között mozog. Nyilvánvaló, hogy az utolsó esetben (Tyumen régióban) a fűtőérték minimális lesz.

    Biztonsági szabályok a gázzal végzett munka során

    Íme két dolog, amit mindenkinek tudnia kell, aki nekilátott a gáztűzhely javításának:

  • A gáznak magának nincs szaga. A metán íztelen és színtelen. Más szennyeződések, amelyekről az alábbiakban beszélünk, ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkeznek. A szivárgás lokalizálására kifejezetten a gázhoz illatosítót adnaklehetővé teszi, hogy gyúlékony keveréket érezzen a robbanásveszélyes keverék 20% -os koncentrációjában.
  • A gáz égéstermékei szintén íztelenek és szagtalanok. Érezzük a kísérő szennyeződések oxidációjának eredményét.

    • Földgáz esetében a robbanásveszélyes koncentráció 5% a levegőben. Vagyis az illatanyag tudatja velünk, hogy szivárgás történt, ha az üzemanyag fajlagos aránya 1%. A cseppfolyós gáz esetében ez a szám feleannyi (0,5%). A helyzet azonosításakor nem lehet be- és kikapcsolni elektromos készülékeket, lámpákat, illetve tüzet gyújtani. Áramtalanítsa a konyhát (a helyiséget, ahol a gáztűzhely található), majd szellőztesse ki, de semmi esetre se kapcsolja be a páraelszívót.

    Érdekes módon maga a metán nem mérgező. A lelőhelyről levett szennyeződések elpusztulnak. Ráadásul a biztonság romlása miatt egyesek néha hasznosak, mások jelenlétét pedig az extrakciós és tisztítási folyamat tökéletlensége okozza:

  • A szén-monoxid tökéletesen növeli az alacsony kalóriatartalmú gáz fajlagos égési hőjét. Ez egy rendkívül veszélyes komponens, ha koncentrációja a levegőben 0,5%, az emberek percek alatt meghalnak. Ugyanez a gáz szabadul fel a szénhidrogének (beleértve a metánt is) oxigén hiányában történő elégetésekor. Ezért lehetetlen a kazán kipufogócsövét a szellőzőnyílásba felcsavarni. A tűzhellyel általában minden más, nem hiányzik a levegő.
  • A kénhidrogén csípős szagú, de a megengedett koncentrációja olyan kicsi, hogy a szaglásunk itt tehetetlen. Az égéstermékek és maga ez a gáz nemcsak az emberre veszélyes, hanem a kipufogócsövekben is rengeteg kárt okoz. A kéményépítés sajátosságairól már nem egyszer beszéltünk.
  • A hidrogén-cianid 26°C hőmérsékleten elpárolog, így a gáz gyakori kísérője. Az MPC is nagyon kicsi rajta. Ez a termék egyértelműen káros.
  • A szén-dioxid nem ég, csak égcsökkenti az üzemanyag fűtőértékét. 5%-os koncentrációban az anyag nyálkahártya-irritációt okoz. Magasabb koncentrációban mérgezés lehetséges. A szén-dioxid illata és íze savanyú. Ennek az az oka, hogy vízzel keverve gyenge savat képez, amit mindannyian ismerünk a frissítő italokból.
  • A földgázban is találhatunk oxigént. Két okból igyekeznek korlátozni a tartalmát. Ez a fűtőérték csökkenése és robbanásveszély magas koncentrációnál.

    • A háztartási gáztűzhelyek javítása a szivárgás kockázatával jár. A mesterembernek nemcsak a hézagok beszappanozását kell tudnia, hanem azt is, hogyan észlelheti a rendszer nyomásmentességét, és mit kell tennie ebben az esetben.

    Következő

    Olvassa el továbbá: