Enterocolitis felnőtteknél (akut, krónikus): mi ez, tünetek, kezelés

Előző

Nem mindenki tudja, mi az enterocolitis, ennek a betegségnek a tünetei és kezelése. Az emberi bél körülbelül 4 méter hosszú. Elválasztja a vékony- és vastagbelet. A vékonybél közvetlenül a gyomor mögött kezdődik. Kezdeti részlege a duodenum. Átjut a hudába, majd az ileumba. A tápanyagok, a víz és az elektrolitok a vékonybélben szívódnak fel. A vastagbél is több részből áll: vakbélből, vastagbélből és végbélből. A vastagbél fő feladata a víz felszívása és a széklettömeg képződése. A bél utolsó része a végbélnyílás. Különféle kedvezőtlen tényezők hatására a bélnyálkahártya begyullad, ami megnehezíti a tápanyagok felszívódásának folyamatát. Az enteritist gyakran vastagbélgyulladással kombinálják. Ebben az esetben enterocolitis alakul ki. Mi ennek a betegségnek az etiológiája, klinikája és kezelése?

Tartalom

  • 1 A betegség jellemzői
  • 2 Az akut gyulladás okai
  • 3 A krónikus gyulladás okai
  • 4 Az akut enterocolitis tünetei
  • 5 A krónikus enterocolitis tünetei
  • 6 Enterocolitis gyermekeknél
  • 7 Diagnosztikai intézkedések
  • 8 Kezelési taktika
  • 9 Megelőző intézkedések

1 A betegség jellemzői

A vastagbélgyulladás a vastagbél nyálkahártyájának gyulladása, az enteritis pedig a vékonybél gyulladásos betegsége. Ez a betegség nagyon gyakori. Évente több millió új enterocolitises esetet diagnosztizálnak. A legtöbb esetben a betegség évekig tart. A gyulladás a nyálkahártya sorvadásához vezet. Ez utóbbi elvékonyodik, ami megzavarja az emésztési folyamatot. Az enterocolitis felnőtteknél és gyermekeknél fordul elő. Ennek a patológiának 2 klinikai változata van: akut és krónikus. Az akut enterocolitist gyakran a gyomor gyulladásával kombinálják. Őfertőző és nem fertőző tényezők is okozhatják.

Javasoljuk, hogy ismerkedjen meg vele

  • Uzd OCHP - mi ez?
  • A szigmabél gyulladásának tünetei
  • A vékonybél betegségei: tünetek, diagnózis, kezelés

Az akut bélgyulladás megfelelő kezelés hiányában krónikus formává válhat. Ebben az esetben a tünetek időszakosan jelentkeznek. Felnőtteknél és gyermekeknél az enterocolitis a fő októl függően a következő típusokra oszlik:

  • Parazita
  • Mérgező.
  • Tápláló.
  • Mechanikai.
  • Fertőző.

    • Az enterocolitis elsődleges és másodlagos formái vannak. Az elsődleges önálló betegségként fejlődik ki. A leggyakoribb okok: helytelen táplálkozás, mérgezés, ételmérgezés. A másodlagos enterocolitis a gyomor-bél traktus egyéb patológiáinak (hasnyálmirigy-gyulladás, kolecisztitisz) hátterében alakul ki.

    2 Az akut gyulladás okai

    Az akut enterocolitist csak a belek felszíni rétegeinek károsodása jellemzi. A fő etiológiai tényezők a következők:

    • akut mérgezés etil-alkohollal;
    • alkohol-helyettesítők által okozott mérgezés;
    • szalmonellózis;
    • vérhas;
    • Ételmérgezés;
    • mérgező vegyi anyagokkal való mérgezés;
    • mérgezés különböző mérgező növényekkel, gombákkal;
    • mérgező gyógyszerek hatása a belekre;
    • enterovírus fertőzés.

    felnőtteknél

    Az akut bélgyulladás gyorsan kialakul. Hirtelen és hevesen kezdődik. Az akut bélfertőzés típusától függően halad. A betegség kórokozói különféle mikroorganizmusok (rotavírusok, enterovírusok, szalmonella, Escherichia coli, Shigella) lehetnek. Egyes esetekben a bélgyulladást allergiás reakció okozza.

    3 A krónikus gyulladás okai

    A krónikus enterocolitis gyakrabban fordul elő, mint az akut. Ez a bélpatológia a kezeletlen akut enterocolitis következménye. A krónikus bélgyulladás leggyakoribb okai a következők:

    • helminthiasis jelenléte (opisthorchiasis, ascariasis);
    • protozoák (amőbiasis, trichomoniasis);
    • helytelen táplálkozás;
    • alkohollal való visszaélés;
    • gyakori székrekedés;
    • a gyomor-bél traktus egyéb betegségeinek jelenléte;
    • autoimmun rendellenességek;
    • irritábilis bél szindróma;
    • gastritis jelenléte.

    A krónikus enterocolitist leggyakrabban felnőtteknél figyelik meg, de mindez gyermekkorban kezdődik. A fő kockázati tényező a rossz táplálkozás. Akik bizonyos órákban nem étkeznek szigorúan, visszaélnek a fűszeres ételekkel, füstölt ételekkel, kávéval, szénsavas italokkal, szárított húst fogyasztanak, nagy a kockázata az enterocolitis kialakulásának.A parazitás krónikus enterocolitis nem elegendő hőfogyasztás esetén alakul ki. - kezelt élelmiszerek. Opisthorchosis fordulhat elő stroganin vagy félig nyers hal fogyasztásakor. Az amebiasis fertőzés vízzel, piszkos kézzel lehetséges. Az iatrogén dysbacteriosis fontos a betegség kialakulásában. Ritkán a bélgyulladás oka veleszületett rendellenesség.

    4 Az akut enterocolitis tünetei

    Akut enterocolitis jelenlétében a tünetek kifejezettek. A betegség fő tünetei a következők:

    • puffadás (felfúvódás);
    • fájdalom az alsó hasban;
    • székletzavar;
    • hányinger;
    • hányás;
    • a testhőmérséklet emelkedése;
    • morgás és túlcsordulás a gyomorban;
    • izom- és ízületi fájdalom;
    • általános gyengeség;
    • fejfájás;
    • patológiás szennyeződések jelenléte a székletben.

    Növekedésa hőmérséklet a szervezet mérgezése miatt alakul ki. Például akut vérhas esetén a láz elérheti a 40-41 °C-ot. A hasmenés az akut bélgyulladás tipikus tünete. A széklet jellege a betegség kiváltó okától függ. Dizentéria esetén a széklet gyakorisága elérheti a napi 20-30-at. A székletben nyálka- vagy vérszennyeződés található. A pácienst tenezmus, görcsszerű fájdalmak gyötörhetik az alhasi. A szalmonellózis hátterében lévő enterocolitis esetén a széklet zöld árnyalatú lehet. Mocsári mocsárra hasonlít.

    5 A krónikus enterocolitis tünetei

    A krónikus gyulladás jelei kevésbé kifejezettek. A remisszió szakaszában ezek teljesen hiányozhatnak. A betegeket mérsékelten kifejezett fájdalom-szindróma zavarhatja. Az exacerbáció során a következő tünetek jelentkezhetnek:

    • puffadás;
    • dyspeptikus rendellenességek;
    • a testtömeg csökkenése;
    • fájdalom szindróma;
    • székletzavarok, például hasmenés vagy székrekedés;
    • csökkent figyelem;
    • gyors fáradtság;
    • gyengeség.

    A leggyakoribb tünet a fájdalom. A legtöbb esetben a köldök közelében érezhető. Ha a vékonybél jobban érintett, akkor a fájdalmak tompák, fájnak. A vastagbél gyulladásával járó fájdalom kifejezettebb. Több órával étkezés után, fizikai aktivitás után jelentkezhet. A krónikus gyulladást instabil széklet jellemzi. Ugyanakkor a székrekedést hasmenés váltja fel. Ha a belek fekélyes elváltozásait észlelik, leggyakrabban hasmenés fordul elő. Az ilyen betegek kimerültnek tűnnek. A testtömeg csökkenhet.

    6 Enterocolitis gyermekeknél

    A vékony- és vastagbélgyulladás már gyermekkorban is lehetséges. A kisgyermekek gyakran szenvednek ettől a betegségtől. A betegség fekélyes-nekrotikus formáját alakíthatják ki. Bármilyen fertőzés, amibehatolt a baba gyomor-bélrendszerébe, gyulladást okozhat. A gyermekek immunitása még nem alakult ki teljesen. A csecsemők bélmikroflórájának állapota eltér a felnőttekétől. A kisgyermekek enterocolitisének fő okai a következők:

    • a gyermekgondozási szabályok be nem tartása;
    • vérhas;
    • rotavírus fertőzés;
    • enterovírus fertőzés;
    • az influenza bélrendszeri formája.

    Hozzájáruló tényezők a baba koraszülöttsége és hypotrophiája. Leggyakrabban a következő tünetek figyelhetők meg: egyszeri vagy többszöri hányás, hasi fájdalom, laza széklet, étvágytalanság, tapintásra fellépő hasi érzékenység, nyomáscsökkenés. Az enterocolitis fekélyes formája leggyakrabban 3 év alatti gyermekeknél fordul elő. A betegség első jeleinél gyermekorvoshoz vagy gyermekgasztroenterológushoz kell fordulni.

    7 Diagnosztikai intézkedések

    Az enterocolitis kezelését csak a beteg személy vizsgálata és diagnózisa után végezzük. Számos betegség van hasonló klinikai képpel. A diagnosztika magában foglalja:

    • a páciens főbb panaszainak azonosítása felméréssel;
    • a has felületes és mély tapintása;
    • általános és biokémiai vérvizsgálat;
    • vizeletvizsgálat;
    • endoszkópos vizsgálat (FGDS);
    • kolonoszkópia;
    • rektomanoszkópia;
    • a testhőmérséklet, vérnyomás, pulzus meghatározása;
    • a tüdő és a szív auszkultációja;
    • társprogram tartása;
    • a széklet bakteriológiai elemzése;
    • székletvizsgálat bélférgek tojásaira;
    • röntgenvizsgálat;
    • A hasi szervek ultrahangja.

    A vastagbél nyálkahártyájának állapotváltozása kolonoszkópia során észlelhető. Előfordulhat a nyálkahártya bőrpírja, duzzanata, eróziók jelenléte illfekélyek, sorvadás jelei. A rosszindulatú patológia kizárása érdekében szöveti fragmentumot lehet venni szövettani vizsgálatra. A vastagbél hátsó szakaszainak állapotának felmérésére rektoromanoszkópiát végeznek. Kontraszt radiográfiát szerveznek a bélelzáródás kizárására és a bélredők felmérésére.

    A vékonybél nyálkahártyájának vizsgálata nehézkes. Csak a kezdeti szakasz (duodenum) állapota értékelhető az FGDS-sel. A vérszegénységet és a diszproteinémiát gyakran észlelik az enterocolitis vérvizsgálata során. Az ürülék vizsgálata során a fehérjék, zsírok és szénhidrátok emésztésének zavara látható. Az ürülékben félig emésztett táplálékrészecskék, zsírzárványok, nyálka, vér található.

    8 Kezelési taktika

    Enterocolitis esetén a kezelés annak formájától és a betegség fő okától függ. A krónikus enterocolitis kezelését szövődmények hiányában otthon végezzük, de orvosi konzultáció után. Akut fertőző gyulladás esetén antibiotikumokat írnak fel. Ezt megelőzően meg kell határozni a fertőzés fő kórokozóját. A választott gyógyszerek a védett penicillinek és cefalosporinok. Ételmérgezés vagy toxikus fertőzés esetén gyomormosásra lehet szükség. Súlyos esetekben, súlyos kiszáradás esetén a hasmenés hátterében, infúziós terápiát végeznek.

    Ha a beteg személyt hányás zavarja, hányáscsillapítókat ("Metoclopramid") írnak fel. A fájdalom szindróma megszüntetésére görcsoldókat használnak. Ha hasmenés nem társul akut bélfertőzéssel, olyan gyógyszerek alkalmazhatók, mint a "Loperamid" vagy az "Imodium". Akut fertőzések (dizentéria, szalmonellózis) esetén nem ajánlottak, mivel ez megnehezíti a belek természetes öntisztulási folyamatát. Vegyi anyagokkal való mérgezés esetén a kezelés lehetmagában foglalja az enteroszorbensek szedését.

    Az enterocolitist a parazita fertőzések hátterében gyógyszeres kezeléssel kezelik. Amikor amőbiázist észlelnek, "Metronidazol" vagy "Tinidazol" írják elő. Az ascariasis kezelését a "Vermox" gyógyszerrel végezzük. A krónikus enterocolitis kezelése szükségszerűen magában foglalja az étrend követését és a mikroflóra helyreállítását (dysbacteriosis esetén). A remisszió időszakában a 2. számú táblázatot írják elő.. Ki kell zárni a fogyasztásból a bélnyálkahártyát irritáló élelmiszereket, ugyanabban az időben kell enni, és megtagadni az alkoholt.

    Krónikus bélgyulladás esetén enzimkészítmények ("Festal", "Creon"), probiotikumok, prebiotikumok, antimikrobiális szerek ("Furazolidon", "Enterofuril") írhatók fel.

    A kamilla alapú főzet segít megszabadulni a puffadástól. Szükség esetén fizioterápiát végeznek.

    9 Megelőző intézkedések

    Az enterocolitis megelőzése érdekében a következő szabályokat kell betartani:

    • aktív és egészséges életmódot vezet;
    • csak friss és természetes termékeket használjon;
    • korlátozza a fűszeres, sült ételek használatát;
    • kövesse az étrendet;
    • lemondani az alkoholról;
    • időben kezelje a gasztrointesztinális traktus szerveinek betegségeit (kolecisztitisz, hepatitis, gastritis);
    • kizárja a káros vegyi anyagokkal való érintkezést;
    • tartsa be a személyes higiéniai szabályokat.

    Ha akut enterocolitist észlel, konzultálnia kell egy gasztroenterológussal. A kezelési rend be nem tartása különféle szövődményekhez vezethet (bélvérzés, hashártyagyulladás, bélperforáció).

    Következő

    Olvassa el továbbá: