A hasnyálmirigy betegségei, okaik, megelőzés és diagnózis

Előző

A hasnyálmirigy-betegségek az emésztési elégtelenséggel járnak, és súlyos problémákat okozhatnak a gyomor-bélrendszerben és a szervezet más mirigyeiben.

A hasnyálmirigy, mint az emberi emésztőrendszer része, más szervekhez hasonlóan különféle betegségeknek lehet kitéve. Ezt a szervet a modern gasztroenterológia igazi "sarokkövének" nevezhetjük.

A hasnyálmirigy-betegségek nem túl nagy számban fordulnak elő, de mindegyik jelentős zavarokhoz vezethet más emésztőszervek és az emberi endokrin rendszer munkájában. Ilyen betegségek a következők:

akut és krónikus hasnyálmirigy-gyulladás;
cisztás fibrózis;
rosszindulatú és jóindulatú daganatok;
ciszták;
kövek;
cukorbetegség.

A patológiák fő tünetei feltételesen két csoportra oszthatók: fájdalom szindróma és exokrin elégtelenség szindróma. A felsorolt kóros állapotok bármelyikének gyanúja esetén a beteg átfogó vizsgálatát kell végezni, amely lehetővé teszi a betegség okainak és jellegének azonosítását, valamint a megfelelő kezelés előírását.

Provokatív tényezők

A hasnyálmirigy-patológiák okait gyakran az emésztőrendszer egyéb betegségeiben kell keresni. A fájdalom szindróma a legtöbb esetben azt jelzi, hogy a hasnyálmirigy bizonyos része nem képes teljesen megbirkózni a rá háruló funkcionális terheléssel. Ennek hatására egyfajta láncreakció indul be: a szervezetben a szükséges mennyiségben leáll az inzulin termelése, megemelkedik a vércukorszint, ami újabb rendellenességek kialakulását idézi elő.

A hasnyálmirigy számos létfontosságú enzimet termel az emberi szervezet számára, amelyek a gyomornedv összetételében szerepelnek, és részt vesznek a fehérjék, zsírok és szénhidrátok lebontásában. Hiány eseténlegalább egy enzimes táplálék egyszerűen nem emésztődik meg normálisan, kóros folyamatok kezdenek kialakulni magában a mirigyben és az emésztőrendszer más szerveiben is.

A fő okokat, amelyek a hasnyálmirigy diffúz vagy reaktív elváltozásait idézhetik elő, a szakértők a következők szerint azonosítják:

nem megfelelő étrend;

túlsúly a szokásos étrendben a zsíros ételek, fűszeres, édes és egyéb "káros" termékek;

alkohollal való visszaélés;

dohányzó;

akut vagy krónikus kolecisztitisz jelenléte;

bél dysbiosis;

a gyomor különböző patológiái;

epekőbetegség stb.

Hasnyálmirigy-gyulladás

A hasnyálmirigy betegségeinek mérlegelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a hasnyálmirigy-gyulladást - a szerv gyulladását, amely lehet akut vagy krónikus. Az akut gyulladásos folyamat mindig hirtelen kezdődik. Általában a betegség okai a duodenum, az epehólyag patológiájában, a túlzott alkoholfogyasztásban stb.

A betegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy szekréciója megzavarodik. Mint ismeretes, enzimjei nagyon aktívak, és ha nem lehet átjutni a csatornákon a nyombélbe, megkezdődik a mirigysejtek "önemésztésének" folyamata, ami gyulladásos folyamathoz vezet. A diffúz szervi elváltozások az akut hasnyálmirigy-gyulladás gyakori kísérői. Ugyanakkor a betegség erős, akut fájdalmakkal, nagyon nehezen megszüntethető rohamokkal, valamint egyéb szomatikus tünetekkel nyilvánul meg.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladást hosszabb és törölt lefolyás jellemzi. A betegség előrehaladtával a hasnyálmirigy-szövet térfogata csökken, helyette kötőszövet jelenik meg. A krónikus gyulladás súlyosbodása gyakran előfordul az étrend megzavarása esetén, miközben a tünetek jellemzőek az akutrahasnyálmirigy-gyulladás.

Cisztás fibrózis

A cisztás fibrózis nem gyakori a modern klinikai gyakorlatban. Ez egy autoszomális recesszív típusú öröklődésű genetikai betegség, amely a külső szekréció mirigyeinek károsodásával fordul elő, ezzel a patológiával is a légzésfunkció szenved.

A hasnyálmirigyen a betegség a következőképpen jelenik meg: a váladék megvastagodásától a magzat méhen belüli fejlődése során a szerv csatornáinak elzáródása következik be. Ugyanakkor az acini normális mennyiségben termelnek hasnyálmirigy enzimeket, de nincs lehetőségük bejutni a duodenumba. Ezeknek a rendkívül aktív enzimeknek a felhalmozódása hozzájárul a hasnyálmirigy szöveteinek autolíziséhez.

Emiatt a fehérje-szénhidrát anyagcsere folyamatai, a zsírfelszívódás megzavarodnak, hiányoznak a zsírban oldódó vitaminok. A betegség kezelése feltétlenül szükséges, különben a gyermek késéssel fejlődik. Bizonyos esetekben azonban a betegség előrehaladása nagyon lassú, miközben a szerv hosszú évekig megőrzi a normális működési képességét.

Rák és hormonálisan aktív daganatok

A rákos daganat a hasnyálmirigy bármely részén kialakulhat, és az adott területtől és károsodás mértékétől függően meglehetősen változatos klinikai képet mutathat. Halálos betegség lévén a hasnyálmirigyrákot korai stádiumban kell diagnosztizálni, csak ekkor van igazán nagy esélye a teljes gyógyulásra.

A hasnyálmirigyrák a legveszélyesebb betegség, amely megfelelő kezelés hiányában halálhoz vezethet. A terápiás étrend betartása ilyenkor háttérbe szorul, és a rákos daganat műtéti eltávolításának lehetősége válik elsődleges fontosságúvá.

A hormonálisan aktív daganatok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak. Speciális sejtekből alakulnak ki, amelyek nagyon nagy mennyiségben szintetizálják a hasnyálmirigyhormonokat. Az ilyen típusú patológiák diagnosztizálása hormonális vérvizsgálat segítségével történik.

Cisztás formációk

Hasnyálmirigy cisztáról beszélünk, amikor egy szerves kapszulát észlelnek, amelyben folyadék halmozódott fel. A ciszták magában a mirigyben vagy a szomszédos szövetekben lokalizálódnak. Eredetük szerint a cisztás formációk veleszületettek és szerzettek. Az utóbbiak viszont retencióra, proliferációra, degenerációra és parazitara oszlanak.

A betegnél "hasnyálmirigy-ciszta" is diagnosztizálható. Az ilyen neoplazma általában a hasnyálmirigy-gyulladás vagy szervi nekrózis akut formájának következménye. Az ilyen ciszta üregében a folyadéktartalom mellett nekrotikus szövetek is találhatók.

Kövek a hasnyálmirigyben

A kövek képződése a hasnyálmirigyben meglehetősen ritka. A fogkő általában a csatornákban lokalizálódik, és a szerv parenchymájában is előfordulhat sók lerakódása. A kövek önálló betegségként és szövődményként is megjelenhetnek a hasnyálmirigy károsodásával járó, korábban tapasztalt betegségek után.

Ha a betonok kémiai összetételéről beszélünk, akkor általában foszfor- és kalcium-karbonátokból állnak. Ritkábban keletkeznek kövek alumínium-, kálium- és magnéziumsókból. A kövek egyszeresek vagy többszörösek, és az esetek túlnyomó többségében a hasnyálmirigy fejében találhatók.

Cukorbetegség

A cukorbetegség továbbra is gyógyíthatatlan betegség, amelyet a vér glükózszintjének emelkedése jellemez. A hasnyálmirigy működésének különböző rendellenességei esetén az első vagy a második típusú cukorbetegség előfordulhat.

Nál nélaz első típusú betegségben a hasnyálmirigy inzulin szintéziséért felelős sejtjeit az emberi immunrendszer elpusztítja. A 2-es típusú cukorbetegségre jellemző, hogy a betegben inzulinrezisztencia alakul ki, aminek következtében a vércukorszint is megemelkedik.

A cukorbetegséget először több mint háromezer évvel ezelőtt fedezték fel. A "cukorbetegség" név egy latin szót tartalmaz, amely "méz" vagy "édes" jelentésű. Mivel a cukorbetegségben a megnövekedett cukorszint nemcsak a vérben, hanem a vizeletben is megfigyelhető, a 17. században a betegséget a nép körében "pisilő gonosznak" nevezték.

Diagnosztika

Az orvos meghatározhatja a hasnyálmirigy adott betegségének jelenlétét, miután laboratóriumi és műszeres módszerekkel elvégzi a beteg átfogó vizsgálatát. Először a vizelet és a vér általános klinikai vizsgálatait írják elő, amelyek felfedik a gyulladásos folyamat markereit, a hasnyálmirigy enzimek (amiláz) jelenlétét, ami a szerv pusztulását jelzi.

A hasnyálmirigy enzimek aktivitásának felmérésére biokémiai vérvizsgálatot végeznek. A koprogram a szerv állapotának meghatározására szolgál. A hasnyálmirigy diszfunkciójának elsődleges jele gyakran olyan jelenség, mint a steatorrhoea – zsíros ételmaradékok jelenléte a székletben. Ezenkívül a székletben szénhidrát-töredékek (amilorrhoea) és izomrostok (creatorrhoea) is kimutathatók. A vér glükózszintjének vizsgálata lehetővé teszi a károsodott szénhidrát-anyagcsere jeleinek kimutatását.

A szerv szövettani és anatómiai jellemzőinek értékeléséhez műszeres vizsgálatok elvégzése szükséges, amelyek magukban foglalják az ULTRAHANG és a hasnyálmirigy számítógépes tomográfiáját. Az ultrahangvizsgálat jelenleg a legkedvezőbb árú és fájdalommentes.Segítségével az orvos meghatározza a szerv méretét, echogenitását, csatornájának átmérőjét, és észleli a kóros neoplazmák jelenlétét. Az elasztográfia a szövetek rugalmasságának felméréséhez szükséges ultrahangvizsgálatok egyik fajtája.

A számítógépes tomográfia az egyik drágább kutatási módszer, amely lehetővé teszi a szervezet szerkezeti változásainak kimutatását. Szükség esetén kontrasztanyag felhasználásával számítógépes diagnosztika végezhető - ez lehetővé teszi a csatornák állapotának részletesebb felmérését. A ductalis rendszer vizsgálata endoszkópos módszerrel, az úgynevezett cholangiopancreatographiával is elvégezhető.

Érdemes megjegyezni, hogy a fenti módszerek nem mindig elegendőek a helyes diagnózis felállításához. Annak ellenére, hogy a hasnyálmirigy számos patológiáját meglehetősen kiterjedt klinikai kép jellemzi, a diagnózis nehézségei nem zárhatók ki. Igen, nehézségek adódhatnak a szerv morfológiájának értékelése során. Ultrahang és CT használatakor a szakemberek csak a kóros elváltozások néhány közvetett jelére tudnak összpontosítani, anélkül, hogy azokat részletesen megjelenítenék. Éppen ezért meglehetősen nehéz felmérni a kóros folyamat aktivitását.

Közvetett jelek ebben az esetben a hasnyálmirigy enzimek aktivitása a beteg vérében, valamint a kémiai összetétel eltérései a széklet elemzése során. De ha az enzimaktivitás szintje jelentősen megnő az akut hasnyálmirigy-gyulladással, akkor a betegség krónikus formájával az ilyen növekedések rövid távúak lehetnek, míg a kóros folyamat meglehetősen aktív. Különleges nehézségek merülnek fel a gyermekek hasnyálmirigyének vizsgálatakor.

Ezek a nehézségek arra kényszerítik a gasztroenterológusokat, hogy új kutatási módszereket dolgozzanak ki, amelyek közül az egyik az elasztáz-1 meghatározása a széklettömegben. A módszer lehetővé teszimegbízhatóan felméri a szerv exokrin funkcióját, észleli az exokrin elégtelenség jeleit, és megbízhatóan kimutatja nemcsak az olyan gyakori betegségeket, mint a hasnyálmirigy-gyulladás, hanem a ritkább betegségeket is, például a cisztás fibrózist.

Megelőző intézkedések

Ami a hasnyálmirigy-betegségek megelőzését illeti, mindenekelőtt meg kell jegyezni az egészséges életmód fontosságát. Különös figyelmet kell fordítani az étrendre: ajánlott kis adagokban enni, az étrendnek elsősorban fehérjetartalmú élelmiszerekből kell állnia. A vaj korlátozott mennyiségben használható. A szakértők azt is tanácsolják, hogy pároljon vagy főzzön ételeket.

Az alkohol, a dohányzás és a zsíros ételek különösen negatívan befolyásolják a hasnyálmirigy munkáját. A patológiák kialakulásának elkerülése érdekében mindezt el kell hagyni, vagy legalább a legkárosabb termékek fogyasztását a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. Szintén tanácsos kerülni a rágcsálnivalókat és a szárított húst.

Az emésztőrendszer egyéb betegségeinek jelenlétében intézkedéseket kell tenni a kezelésükre. A gasztroenterológus rendszeres látogatása megelőző vizsgálatok céljából szintén segít a kóros elváltozások időben történő felismerésében. Az időben történő orvosi segítség elkerüli a súlyos szövődményeket és a létfontosságú szerv visszafordíthatatlan változásait.

Következő