Tüdőtágulat tünetei, okai, kezelése, prognózisa

Előző

Csak az Egyesült Államokban több mint 4 millió embernél diagnosztizáltak tüdőtágulást, ez a szám a lakosság körülbelül 1,7%-a. 2013-ban ebben az országban 8284 ember halt meg ebben a betegségben. És ez a statisztika csak az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozik.

Fontos tények a tüdőtágulásról

Íme néhány kulcsfontosságú pont az emfizémával kapcsolatban:

  • A legtöbb esetben a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), és így a tüdőtágulás is a dohányzás következtében alakul ki.
  • Az emfizéma csak ritkán társul az alfa-1-antitripszin hiányának nevezett veleszületett állapothoz.
  • A légszomj és a köhögés az emfizéma fő tünetei.
  • Az orvosok a COPD-t és az emfizémát általában a tüdő létfontosságú kapacitásának mérésére szolgáló tüdőfunkciós tesztnek nevezett diagnosztikai eljárás után diagnosztizálják.
  • A spirometriát a diagnosztikában használják a mély lélegzetvétel után egy másodperccel kilélegzett levegő mennyiségének mérésére.
  • A kezelés nem képes megállítani vagy visszafordítani a tüdőkárosodást, de enyhítheti a tüneteket és megelőzheti az exacerbációkat.
  • A gyógyszerek és a szupportív terápiák jelentik a tüdőtágulat kezelésének alappilléreit.
  • Az emfizémát inhalációs hörgőtágítókkal, kortikoszteroidokkal és fertőzés esetén antibiotikumokkal kezelik.
  • A támogató terápia magában foglalja az oxigénterápiát, az étrendi változtatásokat, a dohányzás abbahagyásához nyújtott segítséget és egyéb oktatási beavatkozásokat.
  • A sebészeti beavatkozás, beleértve a tüdőtranszplantációt is, általában a tüdőtágulat súlyos eseteiben javallt.
  • A tüdőtágulásban és a COPD-ben szenvedőknek évente ajánlott beadatni az influenza elleni oltást, és 5 évente javasolt a tüdőgyulladás elleni oltás.

Mi az emfizéma?

A tüdőtágulat egy olyan betegség, amely a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) összetevője. A betegséget az alveolusok (a tüdőszövetet alkotó kis buborékok) túlzott megnyúlása és deformációja jellemzi, aminek következtében a vér oxigénellátása és a szén-dioxid eltávolítása megsérül.

A tüdő hörgőinek végén lévő alveolusok falaik megsemmisülése miatt megnövekednek. A nagyobb, sérült alveolusok megjelenése a gázcsere (oxigén beáramlása a vérbe és a szén-dioxid eltávolítása) felületének csökkenéséhez vezet.

A tüdőkárosodás visszafordíthatatlan folyamat, amely a tüdőfunkció romlásához és légszomjhoz vezet. A tüdő károsodásának számos formája lehet - az alveolusok teljesen elpusztulhatnak, túlzottan szűkülhetnek vagy megnyúlhatnak.

A tüdőtágulat okai

A dohányzás tüdőtáguláshoz vezet

Az emphysema és a COPD leggyakoribb ismert oka vagy kockázati tényezője a dohányzás. Az emphysema és a COPD eseteinek körülbelül 90%-a a dohányzáshoz kapcsolódik. A COPD azonban csak genetikailag hajlamos dohányosoknál alakul ki, és nem mindig vezet ehhez a betegséghez.

Más belélegzett toxinok szintén emfizéma és COPD kialakulásához vezetnek, beleértve a foglalkozási tevékenységekkel kapcsolatosakat is. Az országokban a főzésből (beltérben) és a fűtésből származó füst szintén jelentős oka a tüdőtágulásnak.

Bár a dohányzás a tüdőtágulás legjelentősebb oka, a következő kockázati tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni:

  • alacsony testsúly
  • gyermekek légúti megbetegedései
  • passzív dohányzás
  • Légszennyeződés
  • munkahelyi por belélegzése,például ásványi por, pamutpor stb.
  • vegyi anyagok, például szén, gabona, izocianátok, kadmium stb. belélegzése

A génjei a COPD egy ritka formáját is okozhatják – a tüdőtágulatot az alfa-1-antitripszin hiánya okozhatja. A fehérje azért szükséges, hogy megvédje a tüdőt az alveoláris szövet neutrofil elasztáz általi elpusztításától. Az alfa-1-antitripszin hiánya veleszületett állapot, vagyis az emberek vele születnek.

A genetikai betegség a nemdohányzókat érinti, ami megmagyarázza a nemdohányzó COPD korai megjelenését. A dohányzás azonban felgyorsítja a betegség kialakulását genetikailag hajlamos egyénekben.

A tüdőtágulat tünetei

Két tünet a tüdőtágulat fő jele, amelyek már a betegség korai szakaszában is jelen vannak:

  • Légzési nehézség (dyspnoe)
  • Köhögés

Légszomj esetén úgy érezheti, hogy nem tud teljes levegőt venni, és ha igen, akkor nem kap elegendő oxigént. Ez a tünet csak fizikai megterheléskor jelentkezhet, de a betegség előrehaladtával pihenés közben is előfordulhat - hosszú évek alatt alakul ki a tüdőtágulat és a COPD.

Az emfizéma egyéb tüneteit is tapasztalhatja, különösen a tüdőbetegség későbbi szakaszaiban:

  • gyakori tüdőfertőzések
  • nagy mennyiségű nyálka (köpet) termelése
  • zihálás
  • csökkent étvágy
  • fogyás
  • fáradtság
  • az ajkak vagy a körömágy cianózisa (cianózis, amelyet a vér elégtelen oxigéntartalma okoz)
  • szorongás, depresszió
  • alvási problémák
  • reggeli fejfájás éjszakai légzési nehézséget jelez (éjszakai hypercapnia vagy hipoxémia)

A tüdőtágulat számos tünete ésA COPD más betegségekre is utalhat. Ezért nagyon fontos, hogy elmenjen a kórházba és kivizsgálják a helyes diagnózist. Tudjon meg többet a tüdőtágulat tüneteiről és jeleiről - A tüdőtágulat tünetei és jelei, szövődmények.

A tüdőtágulat diagnózisa

A tüdőtágulat és a COPD kimutatására az orvosok a páciens fizikális vizsgálatát, speciális diagnosztikai eljárásokat alkalmazzák, és figyelembe veszik a családi kórtörténetet (kérdéseket tesznek fel a problémával kapcsolatban). Segít megkülönböztetni más betegségektől, például az asztmától és a szívelégtelenségtől.

Ha az emfizéma okát ritka alfa-1-antitripszin-hiánynak tekintik - a beteg nem dohányzik, vagy közeli hozzátartozója is szenved ebben a betegségben -, akkor ezt a laboratóriumi elemzés kimutatja.

A tüdőfunkció tanulmányozása

A tüdőfunkció diagnosztikai tesztjei az emfizéma diagnózisának megerősítésére szolgálnak. Mérik a tüdő gázcsere-kapacitását, beleértve a spirometriát is.

A tüdőfunkciós vizsgálatot a következőkre használják:

  • A légáramlási sebesség korlátozásának megerősítése.
  • A korlátozások súlyosságának és visszafordíthatóságának meghatározása (a gyógyszeres kezelés hatására).
  • A COPD megkülönböztetése más légúti betegségektől.

A tüdőfunkciós tesztek a betegség progressziójának nyomon követésében és a kezelésre adott válasz értékelésében is segítenek.

A spirometria a légúti elzáródás mértékét értékeli, és a hörgőtágító alkalmazása utáni kényszerkilégzési térfogat csökkenésének megfelelően méri.

A vizsgálat során a betegek a lehető leggyorsabban és legerősebben fújnak a kilélegzett levegő mennyiségét és sebességét mérő eszközhöz rögzített csőbe.

Az egy másodperc alatti kényszerkilégzés mennyiségét rövidítve:FEV1. A COPD négy szakaszát az enyhétől a súlyosig a becsült érték százalékos aránya határozza meg.

Egyéb diagnosztikai eljárások

Az orvosok által a COPD és a tüdőemphysema diagnosztizálása során alkalmazott egyéb diagnosztikai eljárások a következők:

  • tüdő képalkotás mellkasröntgen vagy számítógépes tomográfia (CT) segítségével
  • artériás vérgáz elemzés az O2/CO2 gázcsere értékelésére.

A tüdőtágulat kezelése

A COPD és az emfizéma tüneteinek kontrollálásának két fő eleme van: a kezelés és a szupportív ellátás, amely magában foglalja az oxigénterápiát és a dohányzás abbahagyásához nyújtott segítséget. Ennek a krónikus betegségnek a folyamatos kezelése segít enyhíteni a tüneteket, és megelőzni az exacerbációkat/szövődményeket, amelyeket azonnal kezelnek.

Tüdőtágulat kezelésére szolgáló gyógyszerek

Az inhalációs hörgőtágítók a fő tünetcsillapító gyógyszerek, amelyeket COPD és emfizéma esetén használnak. Segítenek az embernek ellazulni, és megnyitják a tüdő légutait. Ezek közé tartoznak a következő gyógyszercsoportok:

  • Béta-agonisták, amelyek ellazítják a hörgő simaizmait és javítják a mukociliáris clearance-t.
  • Antikolinerg szerek (Antimuscarinics), amelyek ellazítják a hörgők simaizmait.

Ezek a hörgőtágítók (hörgőtágítók) egyformán hatékonyak, ha rendszeresen használják a tüdőfunkció javítására és a terhelési tolerancia növelésére. A rövid hatású hörgőtágító és a hosszú hatású hörgőtágító vagy kombinált terápia specifikus alkalmazása az egyéni tényezőktől, preferenciáktól és tünetektől függ. A broncholitikumok a következő gyógyszereket tartalmazzák:

  • Albuterol
  • Formoterol
  • Indakaterol
  • Salmeterol

Kortikoszteroid gyógyszereket is felírhatnak a COPD-ben és emfizémában szenvedő betegek számára, beleértve a flutikazont napi 500-1000 mikrogrammban és a beklometazont 400-2000 mikrogrammban naponta.

A szteroidokat aeroszol formájában inhalálják, és segíthetnek enyhíteni az asztmával és hörghuruttal kapcsolatos tüdőtágulat tüneteit.

Kortikoszteroidokat írnak fel azoknak az embereknek, akiknek a tünetei nem megfelelően kontrollálhatók, valamint azoknak, akiknek a hörgőtágítók alkalmazása ellenére rendszeres exacerbációja van.

Azoknál a COPD-s betegeknél, akik továbbra is dohányoznak, a kortikoszteroidok nem befolyásolják a betegség lefolyását, de egyeseknél enyhíthetik a tüneteket és javíthatják a rövid távú tüdőfunkciót. A kortikoszteroidok hörgőtágítókkal együtt alkalmazva is hatásosak, és csökkenthetik az exacerbációk gyakoriságát.

A kortikoszteroidokkal végzett kezelés olyan mellékhatások kialakulásához vezethet, mint a csontritkulás és a szürkehályog.

A témában: Tüdőtágulás: mi ez, hogyan kezeljük otthon.

Oxigénterápia (oxigenoterápia)

A tüdőtágulat előrehaladtával a légzésfunkciók romlanak, ami egyre inkább akadályozza a szervezet levegőből történő normális oxigénellátását. Az oxigénterápia számos eszközzel javítja a tüdő oxigénellátását, beleértve az otthoniakat is.

Az oxigén ellátása elektromosan vezérelt oxigénkoncentrátorok, folyékony oxigénes rendszerek vagy sűrített oxigénpalackok segítségével történik, attól függően, hogy mennyi időt töltenek a szabadban vagy otthon.

Az oxigénterápia 24 órán át vagy 12 órán át éjszaka adható. Meghosszabbítja a COPD-ben és tüdőtágulásban szenvedők életét.

A repülőgépeken való repülés a repülőgép utasterében lévő csökkentett nyomás miatt pótlólagos oxigénigényt teremthet.

tünetei
Az oxigénterápiát az emfizéma tüneteinek enyhítésére használják

Tüdőrehabilitáció

A tüdőrehabilitáció az emfizémás betegek gondozási programja, amely magában foglalja a dohányzás abbahagyását és az étrend kiigazítását segítő intézkedéseket, valamint a fizikai aktivitáshoz – testmozgáshoz és oktatáshoz – nyújtott segítséget.

A tüdőrehabilitáció nem állíthatja meg a betegség előrehaladását, de javíthatja a vele való együttélést, valamint javíthatja a testmozgástűrést és az életminőséget.

Megelőzés: dohányzás abbahagyása

Mivel a dohányzás a COPD és az emfizéma egyik fő oka, a dohányzás abbahagyása a betegség progressziójának lassításának egyik módja.

A témában: Édesburgonya volt dohányosoknak: küzdelem a tüdőtágulás és a tüdőrák ellen.

Oltás

Az influenza elleni éves oltás és a tüdőgyulladás elleni 5 évente egyszeri oltás lehetővé teszi a COPD-ben és a tüdőtágulatban szenvedő betegek exacerbációinak megelőzését. Ne feledje azonban, hogy a védőoltás nem bizonyított és nagyon megkérdőjelezhető módszer a betegségek megelőzésére, és bizonyos esetekben veszélyes az egészségre, sőt az életre is.

Étel

A csökkent tüdőkapacitás nagyobb energiafelhasználáshoz vezet a napi tevékenységek során, ami a tüdőtágulásban szenvedőket a fogyás és a tápanyaghiány kialakulásának kockázatának teheti ki.

Ezért a tüdőtágulásban szenvedőknek gyakran azt tanácsolják, hogy magas tápanyagtartalmú étrendet kövessenek, naponta 3-nál több étkezést, de kis adagokban, hogy csökkentsék az emésztőrendszer terhelését. Az elhízott emberek számára,akik tüdőtágulásban szenvednek, súlycsökkentés javasolt.

Sebészet

A tüdőtágulás súlyos formájában szenvedőknek műtéti beavatkozás javasolt – általában a tüdő térfogatának csökkentésére irányuló műtét, vagy extrém esetekben tüdőtranszplantáció javasolt.

A tüdőtérfogat-csökkentő műtét célja a tüdőszövet kis sérült, emphysemás területeinek eltávolítása. Úgy gondolják, hogy egy ilyen művelet segít növelni a tüdő teljesítményét és javítja a rekeszizom működését, ami viszont javítja a tüdő működését, a terheléstűrést és az életminőséget.

A tüdőtranszplantáció javítja az életminőséget, bár az élethosszt nem befolyásolja. Sikeres tüdőtranszplantáció után az embernek élethosszig tartó gyógyszerre van szüksége az immunrendszer elnyomására – ez a terápia megakadályozza a szövetek kilökődését. Az egyik vagy mindkét tüdő átültethető.

Exacerbációk kezelése

Szövődmények kialakulása esetén gyógyszeres kezelés és oxigénterápia alkalmazható. Ha a szövődményt bakteriális fertőzés okozza (köhögéskor a gennyes köpet kiürül), az orvos antibiotikum kúrát írhat fel.

A legtöbb COPD exacerbációt kortikoszteroidokkal, például prednizonnal kezelik. Egyes esetekben a tüdő gépi lélegeztetése szükséges a kórházi oxigénterápiához, és bizonyos esetekben az embernek otthoni oxigénterápiát írhatnak elő a kibocsátás után.

Az erős köhögés és fájdalom opioidokkal enyhíthető.

Előrejelzés

Az emfizémában szenvedő betegek prognózisa (várható kimenetele) az állapot súlyosságától és attól függően változik, hogy a beteg továbbra is dohányzik-e vagy sem. Annak ellenére, hogy a betegség folyamatosan fejlődik és a folyamat visszafordíthatatlan, a dohányzást abbahagyó betegek illoxigénterápiát kapnak, általában jelentősen tovább élnek.

Következő

Olvassa el továbbá: