Agyi erek angiográfiája, indikációk, módszerek és eredmények

Előző

Tartalom

  • Mi az agyi angiográfia?
  • Milyen típusú agyi erek angiográfiája létezik?
  • Az agyi erek angiográfiájának indikációi
  • Felkészülés az angiográfiára
  • Az agyi erek klasszikus angiográfiája
  • Agyi erek CT angiográfiája
  • Az agyi erek MR angiográfiája
  • Lehetséges szövődmények agyi angiográfia után

1986 óta új korszak kezdődött az orvosi diagnosztikában, amely a röntgensugárzás felfedezéséhez kapcsolódik. Ettől a naptól kezdve az orvosoknak sikerült "bekukucskálniuk" egy élő szervezetbe, ami lehetővé tette a különféle kóros állapotok hatékony diagnosztikáját.

Az elmúlt évszázad során az orvostudomány aktívan halad előre, és ezzel együtt a röntgendiagnosztika is. Napról napra új diagnosztikai módszerek jelennek meg, amelyek pontosságukban és a betegek biztonságosságában különböznek egymástól.

A modern orvoslásban nagy jelentőséget tulajdonítanak az olyan diagnosztikai módszernek, mint az agyi erek angiográfiája. Hiszen a koponya rendszeres röntgenfelvételén sem az agy artériái, sem vénái nem láthatók. Ebből a célból angiográfiát fejlesztettek ki, amely az "arany standard" az érrendszer patológiájának megállapítására.

Mi az agyi angiográfia?

Az agyi angiográfia a fej röntgenvizsgálatán alapul, miután az agyi ereket speciális rengrenokontraszt anyagokkal kontrasztosítják. A technika lehetővé teszi az agyi vérkeringés minden fázisának (artériás, kapilláris és vénás) következetes megjelenítését, az agyi erek kóros elváltozásainak és lokalizációjának megtekintését, ami fontos az agydaganatok diagnózisának felállításában.

Az angiográfiát az erek szúrásával vagy katéterezésével, kontrasztanyag befecskendezésével ésképek további kivitelezése.

Az agyat 2 fő medencéből látják el vérrel - nyaki verőér (carotis artéria) és vertebrobasilaris (vertebralis artéria). Ennek megfelelően a kontraszt lehet a nyaki artéria vagy a vertebralis artéria. A gyakorlatban a kontrasztot leggyakrabban a nyaki artériába fecskendezik.

Radiopaque szerként jódtartalmú gyógyszereket használnak: urographin, verografin, hipak, cardiotrast, triiodotrast, triombrast. Mindezek az anyagok vízben oldódnak, és parenterálisan adják be. Alkalmazásuk fő szövődményei a jóddal szembeni allergiás reakciók és a nefrotoxicitás, amelyeket csökkent vesefunkciójú betegeknél figyelembe kell venni.

Az agyi artériák angiográfiájának helyszínei

Milyen típusú agyi erek angiográfiája létezik?

A végrehajtás módjától függően az agyi erek angiográfiájának többféle típusát különböztetjük meg:

  • A kontrasztanyag beadási módjától függően:
    • szúrás - az anyagot közvetlenül az edénybe fecskendezik egy szúró tűn keresztül;
    • katéterezés - a kontraszt befecskendezése egy katéteren keresztül, amelyet a szükséges érrendszerbe vittek.
  • Az érkontraszt helyétől függően:
    • általános angiográfia - a kontrasztot katéteren keresztül fecskendezik be a hasi vagy mellkasi aortába;
    • szelektív - amikor az anyagot szúrással vagy katéterezéssel közvetlenül az agyi erekbe fecskendezik;
    • szuperszelektív - amikor a kontrasztot katéter segítségével visszük a 2-4 rendű fő agyi artériák ágaiba.
  • Az erek vizualizálásának módszerétől függően az angiográfia lehet:
    • klasszikus (röntgenképsorozat végrehajtása az agyi erek kontrasztja után a fent leírt módszerek egyikével);
    • CT angiográfia(képsorozat készítése számítógépes tomográfián kontraszt után az érágy tomográfiás képének utólagos 3D-s modellezésével);
    • MR-angiográfia, vagy nem kontrasztos angiográfia (erek vizsgálatára mágneses rezonancia képalkotás alkalmazása, amely nem igényel előzetes erek kontrasztot, bár a módszer diagnosztikus kapacitásának növelésére használható).

    Az agyi vaszkuláris angiográfia minden változatának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Csak szakember választhatja ki a szükséges vizsgálati lehetőséget, miután egy adott betegnél egyértelmű indikációkat alakított ki az angiográfiára.

    Az agyi erek angiográfiájának indikációi

    Az angiográfiát az agyi erek patológiájának és néhány más agyszöveti betegség diagnosztizálására használják:

    • agyi érelmeszesedés és az ér lumenének szűkülete ateroszklerotikus plakkok miatt (stenosis);
    • agyi artériák trombózisa vagy embóliája;
    • vaszkuláris aneurizmák és egyéb (szerzett vagy veleszületett) fejlődési rendellenességek az agyban;
    • krónikus fejfájás esetén, amikor nem lehet nem invazív diagnosztikai módszerekkel megállapítani annak okát;
    • krónikus szédülés;
    • központi eredetű hányinger, különösen, ha fejfájást és szédülést kísér;
    • epilepsziás rohamok;
    • gyakori eszméletvesztés;
    • agydaganat gyanúja;
    • krónikus intracranialis hipertónia;
    • állandó zaj és csengés a fejben;
    • mikrostroke vagy agyi stroke után;
    • az agy vénás sinus trombózisa;
    • intracranialis hematómák, vérzések;
    • agyi elégtelenség diagnózisa;
    • fokális neurológiai tünetek megjelenésével.

    Az agyi erek angiográfiája elérhetőnagyon értékes módszer nemcsak a diagnózis tisztázására, hanem a jövőbeni műtét tervezésére is. Például a daganat és vaszkularizációjának 3D-s modelljének elkészítésével az idegsebész pontosan meg tudja ismételni a műtét minden szakaszát, ami jelentősen csökkenti a szövődmények kockázatát maga a műtét során.

    angiográfiája

    Aneurizma az agyi erek CT-angiográfiája során

    Felkészülés az angiográfiára

    Az angiográfia előtt jódérzékenységi vizsgálat kötelező. Ebből a célból 2 ml kontrasztanyagot lassan intravénásan fecskendeznek be, majd több órán keresztül figyelik a beteg állapotát. Ha köhögés, légszomj, bőrkiütés, bőrpír, viszketés, duzzanat, hányinger, fejfájás és egyéb nem fiziológiás reakciók jelentkeznek, a jódos kontrasztanyagokkal végzett vizsgálatot megszakítják. Helyette MR-angiográfia alkalmazható, melyben kontraszt beadása nem szükséges.

    Mivel az angiográfia invazív diagnosztikai módszer, amelyben az érrendszer integritását megsértik, a vizsgálat előtt számos szükséges laboratóriumi és műszeres diagnosztikai módszert írnak elő:

    • vér- és vizeletvizsgálatok;
    • a veseműködés vizsgálata;
    • EKG;
    • fluorográfia;
    • terapeuta és aneszteziológus konzultációja;
    • véralvadási

    Rhesus és vércsoport meghatározása szükséges abban az esetben, ha a beavatkozást vérzés bonyolítja és vérkomponensek transzfúziója válik szükségessé.

    Általános szabály, hogy a páciensnek nem kell megszakítania az állandó gyógyszeres kezelést az angiográfia előtt, ez alól kivételt képeznek a vérhígító gyógyszerek (vérzés megelőzése).

    A vizsgálat előtt 8-10 órával tilos ételt fogyasztani, 4 órával az angiográfia előtt nem lehet vizet inni. Maga a kutatás előtta pácienst megkérjük, hogy távolítson el minden olyan fémtárgyat, amely tükröződhet a képen és torzíthatja a képet. Ha egy személy nagyon aggódik a közelgő manipuláció miatt, premedikációként nyugtatót lehet beadni.

    Az agyi erek klasszikus angiográfiája

    Ez az agyi artériák angiográfiájának legelső változata, amelyet a CT és MRI bevezetése előtt hosszú ideig alkalmaztak a klinikai gyakorlatban. Manapság ezt a technikát egyre kevésbé használják, mivel rendelkezésre állnak informatívabb és biztonságosabb angiográfiai technikák.

    A kutatás a következő. Helyi érzéstelenítésben a külső nyaki artéria szúrását speciális tűvel végzik, amelyen keresztül a szükséges kontrasztanyagot (10-12 ml) fecskendezik be. A kontraszt testhőmérsékletre van előmelegítve.

    Ezt követően egy sor közönséges röntgenfelvételt végeznek 2 vetítésben, 1-2 másodperces időközönként. Ez lehetővé teszi a véráramlás artériás, kapilláris és vénás fázisának következetes felmérését, valamint a probléma típusának és lokalizációjának megtekintését, ha van ilyen.

    Az eljárás ellenjavallata a jódallergia, a gyermekek életkora, a mentális zavarok, az agyi erek súlyos érelmeszesedése, kóma, magas vérnyomás, terhesség, végstádiumú veseelégtelenség.

    Femoralis artéria katéterezés szelektív angiográfiához

    Agyi erek CT angiográfiája

    A CT angiográfia az egyik modern módszer az agy érrendszerének vizsgálatára. Az eljárás lényege a következő. A kontrasztanyagot intravénásan fecskendezik be (a felső végtag könyök vénáiba). Ezt követően magát a számítógépes tomográfiát végzik el, amely az agy röntgenfelvételeinek rétegenkénti végrehajtásából áll, amelyek azutánszámítógépes programokat háromdimenziós képekké rekonstruálják jól látható erekkel.

    A CT angiográfia fő előnyei:

    • nem áll fenn a sebészeti beavatkozás veszélye, mint a hagyományos angiográfia (artéria punkció) esetén;
    • jelentősen csökkentette a test röntgenterhelését;
    • informativitása sokszorosan felülmúlja a klasszikus angiográfiát.

    Még informatívabb módszer a CT angiográfia, amely a számítógépes tomográf legújabb generációját - a spirál CT-t - használja.

    A CT angiográfia ellenjavallatai:

    • allergia a jódra;
    • a veseelégtelenség terminális stádiuma;
    • dekompenzált cukorbetegség;
    • terhesség és szoptatás;
    • súlyos fokú elhízás (a páciens nem fér be a számítógépes tomográfba, általában ez a határ a legtöbb gépnél 180-200 kg, de vannak speciális tomográfok az elhízott emberek számára, 400 kg-os korláttal);
    • a pajzsmirigy patológiája;
    • súlyos általános állapot és kóma.

    A CT-angiográfia előkészítése nem különbözik a fent leírt eljárástól. Maga a kutatás járóbeteg-körülmények között zajlik. A pácienst a számítógépes tomográfiás asztalra helyezik, és egy véna katéter és egy speciális adagolókészülék (pumpa) segítségével a könyökvénába körülbelül 100 ml kontrasztanyagot fecskendeznek be a teljes eljárás során. Aztán csinálnak egy sor képet.

    Videó a CT-angiográfia lehetőségeiről:

    Az orvostudomány legújabb vívmányai, a CT angiográfia

    Nézze meg ezt a videót a YouTube-on

    Az agyi erek MR angiográfiája

    Ez az agy ereinek megjelenítésére szolgáló módszer egy mágneses rezonancia képalkotó gép segítségével, ahol röntgensugárzás helyett mágneses mezőt használnak. Így MR angiográfiávalaz emberi testet nem éri röntgen terhelés, ami kétségtelenül előnye ennek a technikának.

    Az MR angiográfia kontraszttal vagy anélkül is elvégezhető (a céloktól függően). Ez az angiográfiai módszer alternatíva olyan betegeknél, akiknél kontraindikált kontrasztanyag.

    Ellenjavallatok az MR angiográfiához:

    • beültetett mesterséges pacemaker;
    • fémtartalmú implantátumok a testben (fémlemezek, műízületek, elektronikus fülimplantátum, vérzéscsillapító fémkapcsok a testben);
    • klausztrofóbia;
    • mentális zavarok;
    • súlyos elhízás;
    • a beteg súlyos általános állapota;
    • terhesség (nincs adat a mágneses tér magzati károsodásáról vagy annak hiányáról).

    A technika hátránya, hogy a megvalósítás relatív időtartama 20-40 percet igényel a páciens MRI-készülékben való tartózkodásától.

    Videó az MR-angiográfia indikációiról és lehetőségeiről:

    Az agyi erek MRI-je

    Nézze meg ezt a videót a YouTube-on

    Lehetséges szövődmények agyi angiográfia után

    A kontrasztanyag extravazációja

    Ez a jódtartalmú kontrasztanyag bevezetése a vénás ér körüli lágy szövetekbe. Ez akkor fordulhat elő, ha nem megfelelő vénapunkciós technikát alkalmaznak (a véna falának átszúrása), vagy ha a véna fala nem tartja fenn azt a nyomást, amely alatt a kontrasztanyagot speciális pumpával fecskendezik be. A 10 ml-ig terjedő kontrasztanyag általában nem okoz súlyos szövődményeket, de ha ez a mennyiség nagyobb, akkor lehetséges a zsírszövet és a bőr gyulladása az extravazáció helyén egészen a nekrózisig.

    Allergia a jódra

    Ez az angiográfia legsúlyosabb szövődménye. De a közelmúltban a modern és biztonságos radiopaque anyagok használatával kapcsolatbanaz ilyen esetek száma jelentősen csökkent.

    A jódallergia általában hirtelen jelentkezik (azonnali vagy anafilaxiás típusú allergiás reakció). Hirtelen viszketés, bőrpír és duzzanat jelentkezik a kontraszt beadási helyén, majd légszomj, általános gyengeség, vérnyomásesés, ami anafilaxiás sokk kialakulásához vezet.

    Ezért minden helyiséget, ahol kontrasztot adnak be, sürgősségi orvosi ellátással kell ellátni, és ezt az eljárást csak orvos felügyelete mellett szabad elvégezni.

    A jódtartalmú kontrasztanyagok bevezetésének gyakori szövődménye az allergiás reakció

    Akut veseelégtelenség

    Az a tény, hogy a radiopaque anyag elsősorban a vesén keresztül ürül ki a szervezetből. Veseműködési zavar (krónikus veseelégtelenség) esetén nagy mennyiségű kontraszt adása a vese kérgi anyagának ischaemiájához és a veseműködési zavar gyors progressziójához vezet, egészen akut elégtelenségig és dialízis szükségességéig. Ezért a kontrasztos angiográfia előtt fel kell mérni a kiválasztó rendszer funkcionális állapotát.

    Minden hátránya ellenére az agyi erek angiográfiája továbbra is az "arany standard" a vaszkuláris ágy patológiájának diagnosztizálására.

    Következő

    Olvassa el továbbá: