Jóindulatú helyzeti szédülés

Tartalom

A szédülés okai
A jóindulatú helyzeti szédülés sajátosságai
Klinikai kép
A betegség diagnózisa
A jóindulatú helyzeti szédülés kezelési módszerei
Betegségmegelőzés

A jóindulatú helyzeti szédülés egy olyan állapot, amelyet a hirtelen fellépő rövid távú szédülés jellemez. Gyakran előfordul, amikor hirtelen megváltozik a fej helyzete (például amikor hirtelen függőleges helyzetbe kerül vagy hátradobja a fejét). Az esetek túlnyomó többségében a 40 év feletti nők hajlamosak erre a diagnózisra, férfiaknál sokkal ritkábban fordul elő.

Pörög a fejed? A vertigo számos formában jelentkezik, de igaz, vagy ahogy az orvosok nevezik, a jóindulatú helyzeti szédülés valójában meglehetősen ritka.

A szédülés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek szakorvoshoz fordulnak. Sőt, minden ember a saját jelentését adja ennek a szónak: valaki a szédülést hányingerrel vagy tudat előtti állapottal társítja. Ez jelentősen megnehezíti a helyes diagnózis felállítását. A vertigo kifejezés azonban a bizonytalanság érzésére, valamint a világ körüli pörgésre utal. Ez a vestibularis készülék normál működésének megsértése miatt merül fel.

A szédülés okai

A vertigo leggyakoribb oka a vertebrobasilaris elégtelenség, amely végső soron helyzeti szédülést okoz, amely hirtelen pozícióváltáskor jelentkezik. Az ok az osteochondrosis lehet, amely a nyaki gerincben alakul ki. Ritkábban észlelik a csigolyákon áthaladó artériák szabálytalan görbületét. Az ilyen változásokat tekintik a "vertebrobasilaris elégtelenség" diagnózisának fő alapjának.

Ugyanez az oka a pozíciósnakszédülés, amelyet nem kísérnek az idegrendszer egyéb diszfunkciói, a vesztibuláris apparátus elváltozása lehet.

A valódi szédülés oka a vesztibuláris apparátus problémái. Amikor a részecskék mozgása zavart okoz benne, úgy tűnik, hogy a világ körülötte valóban mozog.

Ez a fajta szédülés a leggyakoribb az orvosi gyakorlatban, bár gyakran egyszerűen nem alkalmas a diagnózisra. A jóindulatú helyzeti szédülés rendszeres megjelenéséhez speciális feltételek szükségesek. A kutatások szerint a testhelyzetváltáskor rendszeres szédülésben szenvedő betegek félkör alakú csatornájának kupoláján bazofil anyag kezdett lerakódni. Az orvosok úgy vélik, hogy a lerakódás az elliptikus zsák membránjának elfajulásával történik. Ennek eredményeként a helyzet hirtelen megváltozásával a kupola elmozdul, ami ilyen kellemetlen következményekhez vezet.

Hasonlóképpen, a jóindulatú szédülés előfordulása összefüggésbe hozható a vestibularis készülék sajátos szerkezetével, amely a fül belső csatornáiban található. Maguknak a csatornáknak táguló végei vannak, amelyeket ampulláknak neveznek. Itt vannak olyan csatornák, amelyek segítenek fenntartani az egyensúlyt, és felelősek az egész készülék normál működéséért.

A fül mélyén receptorok vannak, amelyek specifikus lencsékhez kapcsolódnak - otolitok. Az otolitok felelősek a szédülés megjelenéséért, ami azt hivatott megmutatni, hogy a térben zavart a tájékozódás. Ha külső tényezők az otolitok kilökődéséhez vezettek a belső fül falaiból, akkor ezek rendszeresen irritálják a receptorokat, ami helyzeti szédülést okoz. Ilyen esetekben csak a műtéti beavatkozás segíthet. Szerencsére megjelenik az otolith kilökődéssel járó szédülésnagyon ritka.

A jóindulatú helyzeti szédülés sajátosságai

Tekintettel arra, hogy a betegek gyakran összekeverik a "szédülés" és a "hányinger" fogalmát, az orvosoknak további diagnosztikai intézkedéseket kell végrehajtaniuk a helyes diagnózis megtalálásához. Például a jóindulatú helyzeti szédülést gyakran összetévesztik a migrénnel, amelynek aurája néhány órával a roham előtt jelenik meg. Eközben ez két teljesen különböző betegség, amelyek személyes megközelítést igényelnek. Mi különbözteti meg a helyzeti szédülést a többi hasonló tünettől?

Jóindulatú helyzeti szédülés esetén a támadások váratlanul jelentkeznek, és meglehetősen gyorsan elmúlnak. Ritkán a szédülés akár egy napig is eltarthat, de nem tovább.

A betegséget hányinger, erős izzadás kíséri. A bőr sápadtsága észrevehető.

A rohamok között a beteg teljesen egészséges embernek érzi magát. Miután a beteg átesett egy kezelési kúrán, a test egy hónapon belül helyreáll.

A szédülés típusairól, okairól és kezelési módszereiről. 1. rész

Nézze meg ezt a videót a YouTube-on

Klinikai kép

A helyzeti szédülés a fej helyzetének megváltoztatásakor nyilvánul meg: például forduláskor. Mivel a betegség általában csak az egyik féltekét (vagy egy fület) érinti, a fej elfordítása és billentése során könnyen megállapítható, melyik oldal érintett.

Jóindulatú helyzeti szédülés esetén tengeribetegség tünetei jelentkezhetnek: hányinger, hányás, "kacsa" érzés. E kellemetlen érzések elkerülése érdekében a betegnek be kell tartania az ágynyugalmat, és nyugalomban kell maradnia, amíg az összes szükséges orvosi eljárást el nem végzik.

Egy másik különbség e betegség és az agy és az idegrendszer egyéb betegségei között az, hogy a pozíciósszédülés, nincs fejfájás. A súlyos központi idegrendszeri rendellenességek minden egyéb tünete szintén hiányzik: nincs süketség vagy fülzúgás.

A betegség nem jelent komoly veszélyt az emberi egészségre: az időben történő kezelés lehetővé teszi a munkaképesség fenntartását és a normál állapotba való visszatérést két-három héten belül. A betegség kialakulásának veszélye és a súlyosabb tünetek megjelenése azonban akkor jelentkezik, ha a beteg olyan helyen tartózkodik, ahol nagy nyomásesések vannak: magasan a hegyekben vagy mélyen a víz alatt.

Ezenkívül a remisszió önmagában is bekövetkezhet, de 4-5 év elteltével a tünetek ismét érezhetők lesznek.

A betegség diagnózisa

Jelenleg egyetlen megbízható és egyszerű módja van a helyes diagnózis felállításának: a helyzeti szédülés vizsgálatának elvégzése. Ez a módszer abból áll, hogy az orvosnak figyelnie kell a beteget és gondosan figyelemmel kell kísérnie állapotát. A páciens a kanapén ül, fejét 45 fokkal elfordítja (a fordulatnak a betegség gyanúja mellett kell lennie). Aztán hirtelen hanyatt fekszik, fejét elfordítva, de kissé hátrahajtva. Ha a beteg valóban beteg ilyen típusú szédülésben, egy ilyen helyzetváltozás azonnal rövid távú rohamot okoz. Ez felfedi a betegség jelenlétét vagy hiányát. Ugyanígy az orvos köteles a beteget MRI-re vagy nyaki gerincröntgenre irányítani, hogy kizárja a téves diagnózis lehetőségét.

A jóindulatú helyzeti szédülés kezelési módszerei

Általában a betegség gyógyítása érdekében az orvos terápiát és gyógyszeres kezelést ír elő. Mindenekelőtt a betegnek erősítő gyakorlatokat kell végeznie, amelyek segítenek a vesztibuláris készülék képzésében. Ebben az esetben, ha a gyakorlatok nem segítenek, és a gyógyszeres kezelés nem hoz semmilyen hatást, talánműtétet kell előírni, amelynek során az otolitok normális elhelyezkedése helyreáll. A műtétet azonban csak szélsőséges esetekben alkalmazzák. A műtét utáni gyógyulási folyamat 1-3 hónapig tart.

Egy egyszerű terápiás gyakorlat a fájdalmas oldalra hajolni, majd óvatosan körben mozogni. Ez szükséges a vesztibuláris készülék munkájának normalizálásához, és nagyon egyszerű végrehajtani.

A szédülés elkerülése érdekében azonban mindenekelőtt fizikoterápiát kell igénybe vennie. Az orvosok azt javasolják, hogy hajlamos vagy fekvő helyzetben döntsék a fejet az érintett fül felé. Ebben a helyzetben kell maradnia körülbelül 15 másodpercig, majd óvatosan fel kell emelkednie ülő helyzetbe, megdöntve és a másik oldalra fordulva. Gyakorlatokat is végezhet, folyamatosan imbolyogva: ez segít a vesztibuláris apparátusnak abban, hogy gyorsabban visszatérjen a normál állapotba. A statisztikák szerint 10-ből 9 esetben az első gyakorlat után két napon belül észrevehető hatás jelentkezik.

Betegségmegelőzés

Mivel ennek a betegségnek a pontos okait nem állapították meg, a megelőzés csak általános intézkedésekből állhat. Több időt kell fordítania a fizikai aktivitásra, figyelemmel kell kísérnie a vestibularis készülék állapotát, gyakorlatokat kell végeznie annak megerősítésére. Javasoljuk, hogy elhagyja a rossz szokásokat, és több időt töltsön a friss levegőn.

Az időseknek nem ajánlott hirtelen felkelni az ágyból, mivel 50 év után jelentősen megnő az otolitok kilökődésének kockázata. A napot enyhe fejrázással és lassú emelkedéssel kell kezdeni, ami lehetővé teszi, hogy a vestibularis apparátus gyorsabban "ébredjen", és egyensúlyban tartsa a testet.

Következő