Talajfejlesztés az építés során

Előző

Az építőipari termelés gyakorlatában előfordulnak olyan esetek, amikor a csővezeték nyomvonalai keresztezik a vasúti töltéseket, autópályákat és egyéb objektumokat, miközben a nyílt árkok kialakítása nem megengedett. Ilyen esetekben árok nélküli fejlesztési módszereket alkalmaznak.

Az átszúrás módszerét szigetelés nélküli acélcsövek vagy legfeljebb 400 mm átmérőjű és legfeljebb 50 m hosszúságú tokok beépítésekor alkalmazzák. A szerkezet mindkét oldalán, amely alatt a lyukasztás történik, gödrök vannak elrendezve a szúráshoz. A lyukasztás a végére hegesztett kúp alakú csővel történik, amelynek átmérője nagyobb, mint a főcső átmérője. Ehhez a munkagödörbe egy csőkötést helyeznek el, amelynek belsejében egy tömlő van (kisebb átmérőjű cső), amely hidraulikus emelőrúddal van lezárva. Az emelő hatására a kard előre tolja a csövet, átszúrva a talajréteget. A csatlakozások növelésével a folyamat addig ismétlődik, amíg a cső ki nem lép a fogadógödörbe. A préselést legfeljebb 80 m hosszú acél vágóélű acél és vasbeton csövek beépítésénél alkalmazzuk A csövet nyitott végével több emelővel préselik. A csőre nehezedő nyomást külső ráncok segítségével továbbítják, amelyeket egy emelővel ellátott nyomókeret blokkol. A cső belsejében lévő talaj préselése után egy csigás eszközzel vagy vízsugárral történő mosással távolítják el, majd a víz-talaj keveréket kiszivattyúzzák. A vízszintes fúrást speciális gépek segítségével végzik, amelyek a fúrással egyidejűleg a csövet a furatba vezetik, és eltávolítják a talajt a csőből. Ezt a módszert főleg agyagos talajokon alkalmazzák.

Talajtömörítés Gátak, gátak, útburkolat építése, gödrök visszatöltése során szükség van meghatározott tulajdonságú talajok beszerzésére.

Így alapítvány létrehozásakormegfelelő teherbírású szerkezetek, vagy jó minőségű talajtöltés kialakítása hozzák a tervezési sűrűséget. A talaj sűrűségének növekedésével nő szilárdsága, vízállósága, erózióállósága, és nő a szerkezet statikai stabilitása. A talaj tömörödését számos tényező befolyásolja: összetétel; • a talajrészecskék kohéziója; • kezdeti sűrűség; • tömítőrétegek vastagsága; • a tömörítés módja és a tömörítőgépek paraméterei. Általában a nem kohéziós talajok, amelyek részecskéi között nincs cementkötés, intenzívebben és könnyebben tömörödnek. A tömörítési folyamat nagymértékben függ a talaj nedvességétől. A páratartalomtól függően, amely meghatározza a tömörítés lehetőségét, a talajokat négy csoportra osztják: száraz, optimális páratartalmú, magas páratartalmú és túlnedvesített. A víz talajban való jelenléte a részecskék körül vízréteg kialakulásával jár együtt, amely csökkenti a köztük lévő súrlódást. De a páratartalom növekedésével a talaj sűrűsége egy bizonyos határig nő, amely felett a sűrűség csökken, ami azzal magyarázható, hogy a fellazult talaj pórusaiban nem érintkezik a víz. A mechanikus talajtömörítés legelterjedtebb módja a hengerekkel való hengerlés: sima, bütykös, pneumatikus kerék, rács. A macskák önjárók és vontatottak lehetnek.

A talajtömörítés a töltés szélességétől függően végezhető a töltésen való megfordítással (amikor a töltés szélessége Rpov a >= 2 ) és a töltésről való leereszkedéssel (amikor a töltés szélessége töltés a Rpov a

Manapság sok vállalat végez hasonló munkát, például elolvashatja a Baltstroyresurs véleményét. Ez a cég utakat épít, betonszerkezeteket épít, stb. Minden munkát minőségileg és határidőre végeznek.

építés

Következő

Olvassa el továbbá: