Téli rozs sideratként, burgonya alá vetve.

Előző

Egyes kertészeknek sikerül jó szerves trágyát szerezniük a telkükhöz, különösen a trágyát. Ilyen esetekre van kiút, ősszel sziderátként vetni az őszi rozst. Igen, ez csak a közönséges őszi rozs, amely javítja a talajt, gazdagítja a zöldségekhez szükséges ásványi anyagokkal, strukturálja, lazítja, világosítja.

A rozs szinte ideális talaj-helyreállító növény kerti telkeink számára. A gabonafélék családjából származik, ami azt jelenti, hogy növekedése során csökken a káros rovarok száma, és csökken a betegségek. Megfigyelték, hogy a rozs burgonya alá vetése után csökken a varasodás.

Téli rozs, mint siderát

Ez a gabonafélék számos előnnyel járnak, mint a siderate.

  • A rozsnak nagyon hosszú gyökerei vannak, akár 2-3 méter, nagyon elágazó. Nekik köszönhetően a talaj meglazul.
  • A rozs a legfagyállóbb gabonaféle. Az őszi ültetés után már március-áprilisban nagy zöld tömeget kapunk lédús zöldekből, amelyeket be lehet szántani a földbe, és három hét múlva már zöldséget ültethetünk erre a helyre.
  • A gabonafélék hátránya, hogy nedvességkedvelő, gyökereivel kivonja a nedvességet a talajból, de a nedvességgel együtt olyan hasznos nyomelemeket von ki az altalajból, amelyek a zöldségek gyökerei számára elérhetetlenek.
  • A rozszöldek még fiatalok, legfeljebb 50 cm magasak, nagyon lédúsak és zsengek, ezért könnyen rothadnak a talajban, biohumuszt képezve.
  • A rozs bármilyen, még a legszegényebb és legnehezebb talajon is megnőhet, megtermékenyítve és lazítva.
  • A rozs csökkenti a gombák, fonálférgek és rovarlárvák számát a talajban, javítva a jövőbeni betakarítást.
  • A kultúra nem ad esélyt a gyomnövények növekedésére, mindet elfojtja, még a "legélénkebb" is, a búzafű és a bogáncs sem versenyezhet vele.

Mikor kell rozsot ültetni

A repce nyár elejétől a fagyokig vethető, ami nagyon kényelmes. Hiszen a vetést meg lehet csinálnia kerti beültetés alól mentesülő helyeken. Nyár elején elvetve a termés télre jó, akár 200 kg-os hektáronkénti zöldtömegre tesz szert. Télig a talajba kell temetni, sekélyen, 2-3 cm-rel, hogy tavasszal termékeny talajréteg alakuljon ki.

A gabonaféléket nyár végén vagy ősszel, közvetlenül a burgonya betakarítása után vetheti. Télre felnő és hó alá kerül, a tavasz beköszöntével először zöldül ki a helyszínen. Május elején lesz lehetőség kivágni a leendő ágyások előkészítésére.

Hogyan kell vetni a rozst és hogyan kell gondozni

Vetés előtt fel kell lazítani a talajt kultivátor vagy közönséges lapos vágó segítségével. Sűrűn kell vetni, különösen őszi vetésnél, hektáronként körülbelül 2,5 kg rozsszemet. Az idei termésből egyébként nem lehet magot venni vetésre, de csak a tavalyi, friss gabona még nem érett be, és nem valószínű, hogy kihajt.

A kultúra 15-20 cm széles sorba vethető. Csírázás után, különösen aszály idején, érdemes a növényeket öntözni, különben a gabona nagyon kiszárítja a talajt. A lényeg a kaszálás ideje, ezt nem lehet kihagyni, különben a törzsek, levelek megkeményednek, és nagyon sok időbe telik, míg a talajban a termékeny réteg túlérik.

A rozsból 50 cm magas bokrokat kaszálnak.Ehhez használhatunk kaszát, sarlót, laposvágót, kaszát, fűnyírót, majd a zöldeket összetörjük, hogy felgyorsítsuk a bomlási folyamatot.

A rozs, mint siderát előnyei

  • A rozs vetése hektáronként 30-40 kg trágya kijuttatását helyettesíti.
  • Olcsóbb, mint bármely más bio, és könnyebben szállítható a helyszínre.
  • Vele nem lehet trágyával bevinni egy csomó gyomot és betegséget.
  • Megtisztítja a telkét a gyomoktól, kártevőktől és betegségektől.
  • A rozs vetése után a talaj fellazul, biológiai aktivitása megnő.
    • Következő

    Olvassa el továbbá: