A Parkinson-kór diagnózisa és kezelése

Előző

Tartalom

  • A Parkinson-kór okai
  • Diagnózis és diagnózis
  • A betegség formái
  • A betegség szakaszai
  • Hogyan lehet meghatározni a betegséget?
  • A Parkinson-kór kezelésének módszerei
  • Parkinson-kór terápia
  • Műtéti beavatkozás
  • A betegség prognózisa

A Parkinson-kór olyan betegség, amelyben a dopamintermelő idegsejtek pusztulni kezdenek. Ez károsodott motoros működéshez, izomtónus elvesztéséhez, remegéshez és általános merevséghez vezet.

A Parkinson-kór egy olyan agyi betegség, amely a dopamin hiánya miatt alakul ki, ami a motoros funkciók károsodásához vezet. Leggyakrabban az idősek szenvednek tőle.

A betegség hatvan év után alakul ki, 100-ból 1 esetben férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél.

Idővel a betegség előrehalad, és számos szövődmény a beteg halálához vezethet.

A Parkinson-kór okai

A betegség a dopamintermelés megsértése miatt jelenik meg, ami a motoros funkciókért felelős agysejtek megsértéséhez vezet. Megállapítást nyert, hogy a Parkinson-kórra való hajlam genetikai úton terjed.

Nagyon fontos a betegség helyes diagnosztizálása, mivel ezen a betegségen kívül számos más, hasonló tünetekkel járó betegség is létezik:

  • Másodlagos parkinsonizmus, amely sérülések és különféle fertőző betegségek következtében alakul ki.
  • Alzheimer kór.
  • Progresszív bénulás.
  • Wilson-Konovalov-kór.
  • Hydrocephalus.
  • Remegés.

    • Diagnózis és diagnózis

    Ha a következő tünetek jelentkeznek, sürgősen orvoshoz kell fordulni:

  • Magas izomtónus.
  • Mozgásgátlás.
  • Remegés.
  • Bizonytalanság járás közben.

    • Mindezek a tünetek súlyos betegség kialakulásának jelei lehetnek. Ebben a szakaszban a kutatás egy része nem tud pontos eredményt adni: a vizsgálatok nem igazolják a betegséget, a számítógépes tomográfia pedig nem mutatja ki az agybetegség gócát.

    Ebben a szakaszban nagyon nehéz felismerni a betegséget, de nagyon is lehetséges.

    Ezért a Parkinson-kór diagnosztizálására gamma- és pozitronemissziós tomográfiát alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a betegség fókuszának azonosítását, valamint a pontos diagnózis felállítását a vizsgálat eredményei és a beteg panaszai alapján.

    A betegség formái

    A betegség formáját bizonyos tünetek határozhatják meg, amelyek egyik vagy másik esetben túlsúlyban vannak.

  • Vegyes forma. Érezhetően megnövekedett tónus, remegés a végtagokban, a mozgások lassúsága.
  • Remegő forma. Ezzel jól látható a végtagok remegése, valamint az alsó állkapocs remegése.
  • Merev forma. A mozgások gátlása mellett magas tónus jelenik meg az izmokban, de a remegés gyakorlatilag hiányzik.

    • A betegség szakaszai

  • Egyoldalú tünetek: remegés és magas vérnyomás az egyik oldalon fejeződik ki.
  • Kétoldali tünetek: a degeneratív folyamat a test mindkét felére kiterjed.
  • A kétoldali tüneteket súlyosbítja a motoros funkció károsodása.
  • A motoros működés jelentős károsodása, az ember nem tud normálisan mozogni, a test előreesik, apró lépések, apróságok.
  • A motoros funkciók teljes elvesztése, a beteg tolószékbe kerül. Ebben a szakaszban szinte lehetetlen leküzdeni a betegség tüneteit, bár bizonyos esetekben a helyesen kiválasztott gyógyszeradag javíthatja a beteg állapotát.

    • Hogyan lehet meghatározni a betegséget?

    A betegség kialakulása során megfigyelhető számos tünet lehetővé teszi, hogy időben megértsük, hogy a beteg szenvedParkinson-kórra, és nem bármely más neurológiai betegségre.

    betegség

    Az orvosi kezelés gyakran haszontalan, és az orvos speciális eszközökkel történő agystimulációhoz vagy sebészeti beavatkozáshoz folyamodhat.

  • A betegség lassú fejlődése: a tünetek 5 évig egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben jelentkeznek.
  • A kóros folyamat aszimmetrikusan kezdődik: először egyoldali remegés jelenik meg, amely később átterjed a test másik felére.
  • Nyugalmi remegés - nyugalmi állapotban a páciens ujjai mozognak, mintha érméket számolna.
  • A szaglás elveszett vagy jelentősen megváltozik: egyes szagok nem érzékelhetők, mások éppen ellenkezőleg, túlzottan bosszantóak.
  • A motoros működés zavarai, a test egyenes tartási képességének elvesztése: a beteg folyamatosan előreesik.
  • Fogyás.
  • A járás csoszogóssá válik, a beteg kis lépésekkel csoszogni látszik.
  • A beteg elveszíti a képességét, hogy megváltoztassa arckifejezését: olyan lesz, mint egy maszk.
  • Nincsenek más hasonló betegségekre jellemző mentális zavarok: a beteg nem veszíti el a gondolkodási képességét, megőrzi az elme és a gondolkodás tisztaságát.

    • A Parkinson-kór kezelésének módszerei

    Számos olyan gyógyszer létezik, amelyek jelentősen enyhítik a beteg állapotát. A gyógyszercsoportok eltávolítják a betegség megnyilvánulásait, és lehetővé teszik a beteg számára, hogy normális életet éljen. Az orvostudomány fejlődésének ebben a szakaszában azonban nem lehet teljesen megszabadulni a betegségtől. Nincs olyan gyógyszer, amely helyreállítaná a dopamintermelésért felelős agysejtek elvesztését. Így a Parkinson-kór gyógyíthatatlan betegség.

    Ezért a kezelés célja a tünetek enyhítése és a beteg normális életének folytatása.

    A kezelési módszereknek két iránya van:

  • Terápiás módszer. Célja az agysejtek degenerációjának lassítása, ami lehetővé teszi a betegségek kialakulásának sebességének jelentős csökkentését.
  • Tüneti módszer. Úgy tervezték, hogy jelentősen javítsa a beteg életét és megszüntesse a betegség tüneteit.

    • A Parkinson-kór tüneteinek leküzdésére jelenleg a levodopát tartják a legszélesebb körben használt gyógyszernek. Ez a gyógyszer lehetővé teszi, hogy megszabaduljon a motoros működési zavaroktól, és a hozzászokás nem tart sokáig, és a hatékonyság majdnem 100%.

    Mindenesetre a betegség kezelésének mindkét módszerét a beteg életében alkalmazzák, mivel lehetetlen leküzdeni a degeneratív folyamatokat az agyszövetekben.

    Ami a Levodopa szedését illeti, ezen a gyógyszeren kívül számos mást is kell szednie, mivel számos nagyon kellemetlen mellékhatása van. Ezért a Levodopát a betegség késői szakaszában alkalmazzák, és a korai szakaszban megpróbálják korlátozni ennek a hatékony, de meglehetősen káros gyógyszernek a fogyasztását.

    Például az ötven év alatti betegeknek alternatívaként kínálnak dopamin antagonista gyógyszereket, amelyek lehetővé teszik a szervezetben elvesztett anyag szintjének részleges helyreállítását. Sajnos ez a terápia nem túl hatékony, és rövid ideig segít. Ezt követően komolyabb gyógyszereket kell alkalmazni, hiszen a betegség csak idővel alakul ki.

    Az idősek a Levodopát a betegség stádiumától függetlenül írják fel, mivel esetükben a testtartás instabilitása és a remegés kevésbé kezelhető.

    Emellett a betegeknek gyakran antidepresszánsok segítségét is igénybe kell venniük: idővel depresszió alakul ki, öngyilkossági gondolatok támadhatnak. Ezekben az esetekben nemcsak orvosi segítségre van szükség, hanem szeretteinek ellátására is.

    Parkinson-kór terápia

    Terápiakénta beteg élete során, különös figyelmet kell fordítani mentális, érzelmi és fizikai állapotára.

    Ha a beteg állapota hirtelen romlik, ez depresszióra, a napi rutin be nem tartására vagy egy kísérő betegség kialakulására utalhat.

    Emellett nagyon fontos az önálló mozgás képességének megőrzése, ameddig csak lehetséges, minden lehetséges módon küzdeni a motoros működési zavarok megnyilvánulása ellen.

    A betegség előrehaladtával a fizikai gyakorlatok és terhelések egyéni programjának meg kell változnia, ami lehetővé teszi a mozgásképesség megőrzését.

    A korai szakaszban még mindig lehet aktívan küzdeni a betegség kialakulása ellen, különféle kezelési módszerek kombinálásával.

  • A levodopát karbidopával kombinálva az orvos írja fel, ha a beteg állapota súlyos gyógyszerek azonnali beadását igényli. Szedés után melléktünetek émelygés, hányás és hasmenés formájában jelentkezhetnek.

    • Mivel több éves Levodopa kezelés után komoly zavarok lépnek fel: az inaktivitást hirtelen felváltja a hiperaktivitás, és fordítva, az orvos dopamin antagonistákat is felír, ami segít ennek a mellékhatásnak a gyengítésében.

  • A bromokriptint a késői szakaszokban és a Levodopa mellékhatásainak megszüntetésére használják. A kábítószer-túladagolás hányingert, nyomásesést és fejfájást okozhat.
  • A betegség korai szakaszában, valamint a Levodopa, Biperiden, Trihexiphenidyl vagy Diphenyltropin kiegészítéseként írnak fel. Ezek a gyógyszerek ellenjavallt látáskárosodásban, atherosclerosisban és artériás magas vérnyomásban szenvedő betegeknél.

    • Műtéti beavatkozás

    A fent leírt módszereken kívül van egy másik módszer is a Parkinson-kór leküzdésére. Ha az orvosi kezelés nem ad eredményt, az orvos mély agystimulációt, illsztereotaxiás műtét. Ez lehetővé teszi az agy egyes intracerebrális területek elektromos stimulációja miatt elvesztett funkcióinak részleges helyreállítását.

    Egészség - Az én szörnyű boldog történetem. Parkinson-kór (2014.11.02.)

    Nézze meg ezt a videót a YouTube-on

    A betegség prognózisa

    Még a leggondosabb és leghosszabb ideig tartó kezelés mellett is kialakulnak a Parkinson-kór tünetei. A betegség első 5 évében a betegek 25%-a válik rokkanttá. Azok, akik több mint 5 éve szenvednek a betegségben, a rokkantság 70%-ra nő. A több mint 10 éve betegek körében 90-100%-ra nő a rokkanttá válás esélye.

    A szörnyű statisztikák azt mutatják, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegeknek szinte nincs reményük: a tünetek folyamatos növekedése halálhoz vezet.

    Szerencsére a halálozási arányok az utóbbi időben jelentősen csökkentek: a Levodopa használatának köszönhetően a betegek élettartama és életminősége jelentősen megnőtt. Az e betegség elleni küzdelem terén folyó folyamatos kutatás pedig reményt ad arra, hogy a közeljövőben végre sikerül feltalálni a Parkinson-kór gyógymódját.

    Következő

    Olvassa el továbbá: