Kárász fogása etetőn etetővel

Előző

Oxigénhiányban a kárász az iszapba fúródik, és tavaszig anabiózisba esik. Ha van elegendő oxigén a tározóban, a kárász tovább táplálkozik, és ebben a tóban egész évben kárászt lehet fogni. Csak az a helyzet, hogy az évszaktól függően változtatja étrendjét, ami azt jelenti, hogy az év különböző szakaszaiban különböző csalikra és különböző horgászmódszerekre van szükség. A fogásának eszköze lehet az etető, mivel a kárász fenékhal.

A Feederegy feederrel való fenékhorgászatra tervezett bot. A pontyokat általában állóvízben fogják ki, ehhez 3-3,5 méteres botot vehetünk. Egyes esetekben, amikor távolsági dobásra van szükség, 4 méteres és annál hosszabb rudakat használnak. Nagyon gyakran pontyot, keszeget vagy pontyot fogunk etetővel, de sikeresen lehet vele kárászt is fogni. A kárász nagyon óvatosan veszi a csalit, ezért van szükség a harapásra érzékeny felszerelésre, főleg, hogy a kárász súlya valamivel kisebb, mint egy keszeg vagy ponty súlya. A nagy kárász példányok nagyon ritkák az etetőnél.

Tartalom

1 Feeder rúd rögzítése
2 Marker rúd
3 Keressen kárászt
4 Etetés és csali
5 Horgásztechnika
6 "Soska"
7 Kárász fogása etetőn — Videó

A feeder rúd felszerelése

Ilyen rúd vásárlásakor a készlet több lemezjátszót tartalmaz: különböző merevségű és érzékenységű. A legérzékenyebb pergető orsó kárász fogására alkalmas. Az ilyen felszerelések nélkülözhetetlen tulajdonsága az etető, amelyet egy kicsit kisebbre vesznek, mint a pontyhorgászáshoz (40-80 g). A kárász fogására szimmetrikus és aszimmetrikus hurok alkalmas. Azonnal meg kell jegyezni, hogy az aszimmetrikus hurok érzékenyebb, ezért ajánlott használni. Jó lesz, ha több példány készül az ilyen berendezésekbőlelőre és horgászat közben csak az egyik elvesztése után kell gyorsan kicserélni. Pórázként általában 0,14-0,15 mm vastag horgászzsinórt használnak, az áramon való horgászatnál kicsit vastagabb - 0,2 mm. A horgok a 6-tól a 10-ig férnek el.

Etetőként bármilyen szerkezet használható, akár házilag is. A lényeg, hogy jól tartja a takarmányt, és egyben fokozatosan kimosható belőle. A kialakítást is a tározó aljának jellegétől függően választják ki. Ha az alja sáros, akkor érdemes szélesebb aljzatú etetőt venni, hogy ne fúrjon bele a sárba.

A bot hegyét kapásjelzésként használják, de nem túl kényelmes állandóan ülni és a hegyen tartani a szemét. A halászok egyre gyakrabban használnak elektronikus riasztóberendezéseket erre a célra, amelyek segítségével a horgászbot közelsége nélkül is megismerhetik a kapásokat.

Általában az etető szinte függőleges telepítést igényel, hogy a harapás pillanata jól látható legyen, míg az elektronikus riasztó lehetővé teszi az adagoló szó szerint vízszintes helyzetbe helyezését. A horgászbotok felszereléséhez speciális állványokat vásárolhat, amelyek elektronikus kapásjelzők felszerelését biztosítják.

Marker rúd

Ez a felszerelés segítheti a horgászt a fenék jellegének, a tározó mélységének, a tározó fenekének domborzatának meghatározásában, mely meghatározó lehet a hatékony horgászat megszervezésében. Egy közönséges feederbot jelölőeszközként is használható, ha speciális terhet rögzítünk a damilra. A terhelést a fenék mentén húzva és a horgászbot hegyének mozgását követve meghatározhatja a fenék domborzatát és megjelölheti a fogható helyeket, de ehhez nagy tapasztalattal kell rendelkeznie.

Keressen kárászt

Az év különböző időszakaiban, és ő lehet a tározó különböző helyein, de az övékedvenc élőhelyei a sáros fenék, nádasok vagy sás bozótjai, sok gubancokkal. A kárász szereti a területét, és egész életében azon élhet. A halász feladata, hogy megtalálja ezt a területet, és a kárászt a határain túlra csalja, nehogy eltörje a felszerelést.

A kárász tavasszal, ívás előtt sekély, meleg vizű helyeket keres. Ebben a pillanatban minden lehetőség megvan egy nagy kárász fogására.

A kárász nyáron táplálékot keresve a parttól a mélybe költözik, a különféle gödröket és széleket kedveli. Általában ez kora reggel, napkelte előtt történik. Megszerzéséhez horgászbot kell hosszú dobáshoz, apróság levágásához nagy csalit használnak: kukorica, nagy kukac, párolt gyöngy árpa. Ilyenkor a kárász jól viszi a mastyrkát vagy a búzadarát.

Az ősz beköszöntével a kárász étvágya is felforrósodik. Megpróbálja felhalmozni a télire szükséges tápanyagmennyiséget. Ilyenkor inkább az állati takarmányt részesíti előnyben, mint kalóriatartalmú. Ősszel a mélyben is megtalálható, hosszú dobású bot segítségével.

Sokan úgy gondolják, hogy a kárász télen nem mutat aktivitást, de ez korántsem így van. Még ebben az időszakban is vannak elég nagy példányok: tél a tél után, és mindig enni akarsz!

Etetés és csali

A kárász fogásához meg kell határozni a javasolt horgászhelyet, és ezen a helyen "csalizást" kell végezni, legalább 10 etetődobás csalival. Ha nagyméretű kárászt kíván fogni, akkor érdemes egy nagy pergetőt is használni. Ezek után várnia kell egy kicsit, amíg az "asztalhoz" közeledik.

A kárász a különböző, markáns szagú csalikat kedveli. Ebben az esetben fel kell készülnie arra, hogy kísérleteznie kell a szagokkal. Nagyon kiszámíthatatlan, és minden alkalommal változhatízlési preferenciáit. Amit egy kárász nem szeret, szó szerint mindent szeret, de csak akkor, ha a horgász otthon marad. Horgászni érkezve kiderült, hogy ma már nem harap semmibe. Sok halász kardamomot, koriandert és vaníliát ad csalijához. Gyerekkorunk óta emlékszünk rá, hogy finomítatlan (akkor még nem volt finomított) napraforgó- vagy lenolajjal ízesített kenyérmorzsával mentünk a kárászhoz, és bevált.

A horgászoknak szánt rovatokban különféle attraktánsokat - erős illatú, ilyen vagy olyan aromájú anyagokat, valamint kész száraz keverékeket találhat bizonyos halfajták fogására: kárász, ponty, keszeg, csótány stb. Természetesen mindez sok pénzt igényel, ezért sok amatőr horgász saját maga készíti el ezeket a csalikat.

Az ilyen csalik fő összetevői a búzadara, a gyöngydara, a kukoricadara és a borsó. Ezek mind természetes termékek, amelyeket a halak soha nem utasítottak vissza, és nem is fognak visszautasítani.

A hatékony horgászat érdekében kívánatos, hogy a csali nagy és kis frakciókat is tartalmazzon. A kukoricát, a borsót, a gyöngy árpát és a búzadarat gyakran használják nagy frakcióként. Kicsiként - búza, zsemlemorzsa vagy ugyanaz a borsó vagy kukorica, de húsdarálón keresztül csavarják. Szükségesek egy táplálékfolt létrehozásához, amely nagyon aktívan vonzza a halakat, és különösen a kárászt. A hal a két vagy több színű vegyes csalit kedveli.

A megvásárolt takarmányt közvetlenül a tartály közelében történő főzéshez szánják, ugyanazon tartály vizének felhasználásával. Sok halász azt mondja, hogy ez egy alapvető szabály, amely garantálja a jó fogást, és vannak, akik meg vannak győződve arról, hogy egyáltalán nincs különbség abban, hogy az etetést milyen vízben választották el. Amikor vizet adunk a csalihoz, ügyeljünk arra, hogy ne öntsük ki a folyadékot. Ha túl soknedves, nehéz lesz kimosni az adagolóból. Az állagának olyannak kell lennie, hogy öt perc elteltével dobás után ne maradjon csali az etetőben. Az etetőfogás egy dinamikus horgászat, amivel nem fogsz unatkozni, hiszen folyamatosan dobnod kell a kelléket, időről időre megtöltve friss táplálékkal az etetőt.

Horgásztechnika

A hatékony horgászat fontos feltétele a horgászhely meghatározása. A horgászatot a tározó területén a part menti területekről érdemes elkezdeni, folyamatosan távolodva a parttól kárász után kutatva. Nem szabad azonnal hosszú dobásokat tenni - néha közelebb a parthoz több halat lehet fogni, mint a tó közepén. A kárász fogásakor elsősorban kis horgokat használnak, ecset segítségével csaliként. A nagy horog elriasztja a kárászt, különösen, ha kukacot vagy kukacot használnak. A kárász szereti felszívni a csalit harapás előtt, és végül megtagadja, és egy csepp kenőccsel azonnal felszív egy kis horgot.

A pontyot éjszaka is lehet sikeresen fogni - ilyenkor a partra, a szárnyra érkezik, ahol táplálkozik. Ehhez nincs szükség hosszú dobásra és nehéz etetőre: könnyebben használhatod az etetőt. A könnyű és megbízható bot lehetővé teszi, hogy csendes dobást végezzen a felszereléssel. Ebben az esetben a csalit kézzel is el lehet dobni (a parttól nem messze). Az etetés növényi összetevőket tartalmazhat kukacok hozzáadásával, és lazának kell lennie. A vízbe kerülve az ilyen etetés azonnal felbomlik, és olyan takarmányhelyet hoz létre, amely aktívan vonzza a kárászt. Az éjszakai világítással óvatosan kell bánni, mert elriaszthatja a pontyokat, és a csalit lehetőleg a parttól távolabb tegyük a horogra.

"Mellbimbó"

Ez egy méltatlanul elfeledett, használható felszerelés nevefeederhorgászat során, beleértve a kárászt is. Egyszerűsége, tömörsége és foghatósága különbözteti meg a többi felszereléstől.

Az egyszerűség abban rejlik, hogy segédanyagokból egyszerűen összeállítható. A kialakítás alapja egy műanyag palackból készült műanyag kupak, egy kis, 0,6 mm átmérőjű huzaldarab és egy 5-7 cm hosszú horogú póráz. A kompaktság magában a kialakításban van beágyazva: a kerek teher alulról közvetlenül a burkolatra van csavarozva. Dobáskor soha nem fogja fel a pórázokat, mivel azok belebújnak a csaliba, és csak miután a kellék a vízbe kerül, amikor a csali fokozatosan kimosódni kezd, szabadulnak ki a csalival ellátott horgok.

Ez a tackle elkaphatóságában nem különbözik a többi tackle-től. A takaró kis mennyiségű etetőanyagot tartalmaz, így a hal nem táplálkozik túl, és minden dobással megnő az étvágya.

Kárász fogása etetőn — Videó

Következő