A nyelőcső betegségei, tünetei és kezelése

Előző

A nyelőcső, amely a garat anatómiai és funkcionális folytatása, számos betegségre hajlamos lehet. Annak ellenére, hogy a nyelőcső betegségei valamivel ritkábban fordulnak elő, mint az emberi test más szerveinek és rendszereinek betegségei, ezek a betegségek komoly veszélyt jelenthetnek a beteg egészségére, sőt életére is.

A nyelőcső betegségeinek spektruma meglehetősen változatos.

Az emésztőszerv munkájában fellépő összes rendellenességet különféle jelek és kritériumok szerint osztályozzák. A betegség típusától függően bizonyos kezelési taktikákat alakítanak ki, ezért nagyon fontos a helyes diagnózis felállítása, a betegség tünetei és a vizsgálatok eredményei alapján.

A nyelőcső fő betegségeinek következő osztályozása általánosan elfogadott.

Nyelőcsőgyulladás (a nyelőcső gyulladásos betegségei)

Az oesophagitis a nyelőcsőnyílás nyálkahártyájának gyulladásos elváltozása.

Ennek a betegségnek a fő tünetei a következők:

égő fájdalom megjelenése a mellkas területén;
az élelmiszer lenyelési folyamatának megsértése;
gyomorégés megnyilvánulásai;
fokozott nyálfolyás.

Az oesophagitisben fellépő gyulladásos folyamat a nyelőcső belső nyálkahártyájának falát érinti, de a betegség további előrehaladtával mélyebb rétegekbe is eljuthat.

A jelzett emésztőszerv összes betegsége közül a nyelőcsőgyulladás fordul elő leggyakrabban - a pusztulási esetek 30-40% -ában.

A nyelőcsőgyulladás okai a nyelőcső falának különböző típusú károsodásai mechanikai, kémiai vagy termikus tényezők következtében, a gyomornedv gyomorból a nyelőcső nyílásába való kidobása és egyéb tényezők.

Az oesophagitis viszont akut és krónikus kategóriába sorolható. Az utóbbi esetben a fájdalom szindróma kevésbékifejezve, mint a betegség akut fázisában.

Az akut oesophagitis kezelése a következő:

az élelmiszer korlátozása vagy teljes kizárása egy vagy két napig, amelyet speciális étrend kijelölése követ;
gyógyszerek szedése az antacidok és a famotidin csoportjából;
a dohányzás teljes abbahagyása;
antibiotikum terápia (ha fertőző folyamat van);
fájdalomcsillapítók felírása (erős fájdalom szindróma esetén).

A krónikus nyelőcsőgyulladás kezelése a következő intézkedéseket igényli:

a takarékos étrend szigorú betartása, amely magában foglalja a durva, fűszeres, zsíros ételek és az alkohol kizárását az étrendből;
a dohányzás abbahagyása és bizonyos gyógyszerek szedése, amelyek negatív hatással vannak az emésztőrendszer záróizomjára (például nyugtatók);
az étkezés megtagadása 2-3 órával étkezés előtt;
olyan gyógyszerek szedése, amelyek növelik a záróizom tónusát.

Fekély

A nyelőcsőfekély ennek a szervnek a falának fekélye, amely a nyelőcső-záróizom elégtelensége (cardia) esetén bejutott gyomornedv hatására alakul ki.

Megkülönböztetik a meghatározott szerv tüneti és peptikus (valódi) fekélyeit.

A tünetekkel járó fekélyek akkor alakulnak ki, ha a szervezetet gyógyszereknek, vegyi anyagoknak van kitéve, és stressz hatása alatt áll.

A peptikus fekélyek a gyomornedvnek a nyelőcső falára gyakorolt negatív hatása következtében alakulnak ki.

A nyelőcsőfekély tünetei:

gyakori gyomorégés;
a gyomortartalom regurgitációja;
dysphagia (a nyelési folyamat kóros zavara), az étel fulladása;
fájdalom a szegycsontban, gyakran fokozódik étkezés után.

Ennek a betegségnek a kezelése a következő:

az állati zsírokat tartalmazó élelmiszerek, valamint a kávé, csokoládé, citrusfélék, szénsavas italok, sült, fűszeres és konzerv ételek ideiglenes megtagadása;
antacidok alkalmazása (olyan gyógyszerek, amelyek semlegesítik a sósav irritáló hatását az emésztőrendszer szerveinek falára);
kötőanyagok kijelölése;
olyan gyógyszerek szedése, amelyek serkentik a nyálkahártya gyógyulását;
prokinetikumok (a gyomor-bél traktus perisztaltikáját helyreállító gyógyszerek) kijelölése;
sebészeti kezelés (ha a konzervatív terápia nem hatékony).

Érrendszeri betegségek

A nyelőcső érrendszeri betegségei közé tartozik ennek a szervnek a varikózisa, angioma és néhány más patológia, amelyet a nyelőcsőnyílás területén lévő erek állapotának megsértése kísér.

Ennek a betegségcsoportnak a gyakori tünete a vérzés. A többi tünet a betegség típusától függ.

A nyelőcső visszér kialakulhat artériás hipertóniában szenvedő betegeknél, amikor a vena cava felső része összenyomódik, vagy szívelégtelenség esetén általános nyomásnövekedés esetén.

A vérzés kezdete előtt a varikózis általában tünetmentes. A betegség röntgenvizsgálattal vagy oesophagoscop segítségével kimutatható.

A varikózus vénák kezelésének a vérzés veszélyének hatékony megszüntetésére kell irányulnia. Különösen fontos az érrendszeri patológiát okozó alapbetegség tüneteinek megszüntetése.

A betegeket speciális étrendre, a fizikai aktivitás korlátozására, savlekötők és összehúzó gyógyszerek rendszeres bevitelére is előírják.

Ha kórházi körülmények között vérzés lép fel, két speciális szondát használnakléggömbök, amelyek összenyomják a tágult nyelőcsővénákat a kardia területén, és megakadályozzák a vér felszabadulását. Ezenkívül hemosztatikus terápiát végeznek (vérpótlók, kalcium-klorid és egyéb anyagok bevezetése).

A nyelőcső angioma vaszkuláris eredetű hemorrhagiás szindrómának tekinthető. A jóindulatú daganatok csoportjába is betudható.

Az angioma kezelése egy speciális hurok segítségével történő eltávolításából áll.

A fejlődés anomáliái

A nyelőcső fejlődésének rendellenességei közé tartozik a szerv szerkezetének és működésének számos megsértése. Ide tartoznak a következők: nyelőcső-divertikulák, szűkület, aplasia, veleszületett rendellenességek (a nyelőcső duplikációja, veleszületett ciszta stb.).

A nyelőcső diverticulum e szerv falának zsákszerű kiemelkedése. Általában 50 év feletti betegeknél diagnosztizálják, akiknek egyéb emésztőrendszeri betegségei vannak. A diverticula lehet egyszeres vagy többszörös.

A következő tünetek jelenlétében gyanakodhat a diverticula jelenlétére:

dysphagia (az élelmiszer lenyelési folyamatának megzavarása);
gyakori hányás;
csiklandozás a torokban;
száraz köhögés;
fokozott nyálfolyás;
a hangszín változása;
hányinger.

A divertikulák kezelése a következő intézkedések végrehajtásából áll:

speciális étrend kijelölése, hogy ne irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját;
kötelező vízivás étkezés után;
sebészeti beavatkozás (szövődmények esetén).

A nyelőcső szűkület a nyelőcsőnyílás átmérőjének veleszületett vagy szerzett szűkülete. Ez az élelmiszer lenyelési folyamatának megsértéséhez vezet, és megnehezíti a gyomor felé való mozgását.

A szűkület kialakulásának 4 foka van: a nyílás szűkülése 9-11 mm-re (első fok) és 1-2 mm-re(negyedik fokozat).

A betegség kialakulásának mértékétől függően a beteg a következő tüneteket tapasztalhatja:

nyelési zavar (dysphagia);
bőséges nyálfolyás;
a nem alvadt tej regurgitációja (a betegség veleszületett formájával rendelkező csecsemőknél).

A szűkület kezelése kíméletes étrend előírásából, a szilárd élelmiszerek étrendből való kizárásából, valamint összehúzó és savlekötő szerek szedéséből áll. Az orvosi módszerek közé tartozik az endoprotézis, a ballonos dilatáció vagy a bougie.

A nyelőcső veleszületett rendellenességei gyakran sebészeti beavatkozást igényelnek. Ezek a patológiák nem olyan gyakoriak, de bizonyos esetekben meglehetősen veszélyesek az emberi egészségre.

Egy ilyen anomáliánál, mint a nyelőcső megkettőződése, a szokásos nyíláson kívül további nyílás is van, amely lehet teljes vagy részleges. A legnagyobb nehézségek akkor adódhatnak, ha a járulékos szerv kicsi és vakon végződik, azaz divertikuluma van.

A veleszületett nyelőcsőciszta ennek a szervnek a nyálkahártya alatti rétegében vagy a légcső és a nyelőcsőnyílás között helyezkedhet el. Röntgenvizsgálat során derül ki.

A veleszületett rövid nyelőcsővel ez a szerv úgy néz ki, mint egy egyenes cső, de a gyomor egy része a mellkas üregében található. Az emésztési folyamat számos komplikációval jár.

Görcsök és bénulás

A nyelési művelet neuroreflex funkcióinak megsértése esetén a nyelőcső görcsei vagy bénulása léphet fel.

Az oesophagospasmust általában a környező izmok rövid távú, de nagyon éles görcse kíséri. A betegség okait még nem állapították meg véglegesen: talán a görcsök oka a negatív érzelmek hatása az emberi testre.

A meghatározott szerv görcsének fő tünete a dysphagia- egy darab étel vagy víz lenyelési nehézsége. A nyelőcső görcse lehet elsődleges (a neurózis hátterében fordul elő) vagy másodlagos (figyelhető meg, amikor idegen test belép a nyelőcsőbe, gyulladásos folyamat kialakulása).

A kezelés abból áll, hogy kizárják a traumatikus tényező hatását (például egy idegen test eltávolítása), vagy csökkentik a neuropszichológiai élmények intenzitását.

Nyelőcsőbénulás alakulhat ki sclerodermában, myasthenia gravisban szenvedő betegeknél, vagy botulizmus, diftéria, alkoholizmus és néhány egyéb állapot hatása alatt.

Az izomtónus csökkenése következtében a betegeknél dysphagia alakul ki, a garat érzékenységének csökkenésével a nyelési reflex zavart okozhat, ami aspirációs tüdőgyulladás kialakulásához vezethet.

A kezelés abból áll, hogy kiküszöböljük a meghatározott állapot kialakulását okozó tényezők lenyűgöző hatását.

Kár

A leggyakoribbak a nyelőcső mechanikai sérülései. A szerv falainak nyálkahártyájának integritásának megsértése rendkívül veszélyes lehet a beteg számára, és komoly veszélyt jelenthet egészségére, sőt életére is.

A sérülés lokalizációja szerint megkülönböztetik a nyelőcső nyaki, mellkasi és hasi részének károsodását. A leggyakoribbak a nyaki sérülések, amelyek akkor fordulnak elő, amikor idegen testek (például halcsontok) a gégeből a nyelőcsőbe esnek.

A sérülés mélysége szerint vannak nem áthatoló sérülések (sebek, hematómák), szúrások, vágások, lövések, szakadások és a nyelőcső falainak épségének egyéb megsértése.

A nyelőcső károsodása esetén olyan tünetek jelentkeznek, mint a nyelési erős fájdalom, étkezés közbeni vérzés és a beteg állapotának általános romlása.

A szerv károsodásának következményeit a lehető leghamarabb meg kell szüntetni,ezért orvoshoz fordulni vagy mentőt hívni kötelező!

A nyelőcsősérülések kezelése lehet nem műtéti vagy sebészeti.

Égési sérülések

Az általánosan elfogadott osztályozás szerint a nyelőcső égési sérüléseit termikus és kémiai égésekre osztják.

A hőégést túl meleg étel vagy ital fogyasztása okozhatja. A termikus égési sérülések elkerülése érdekében a folyékony ételeket melegen, nem forrón kell fogyasztani. Le kell mondani arról a rossz szokásról is, hogy nagyon forró teát vagy kávét igyunk, mert a folyadék magas hőmérséklete nemcsak az emésztőszerveket sérti meg, hanem a fogzománcot is roncsolja, ami jelentősen növeli a fogszuvasodás és egyéb fogászati betegségek kockázatát.

Kémiai égés következik be, ha koncentrált savak, lúgok, jód tinktúra, ammónia és sok más anyag kerül az emésztőrendszerbe.

A nyelőcsőnyílás kémiai égését gyakran kombinálják a szájüreg, a gége és az emésztőrendszer más szerveinek nyálkahártyájának égésével.

A vegyi égési sérülések elkerülése érdekében a savakat, lúgokat, szereket vagy gyógyszereket az élelmiszerektől elkülönítve kell tárolni. Jobb, ha külön polcot osztanak ki számukra a kamrában vagy más háztartási helyiségben, de nem a konyhában.

Különösen fontos, hogy a fenti vegyszereket tartalmazó edények ne kerüljenek a gyerekek kezébe, mert a gyerekek mindig nagyon érdeklődőek, és a szülői hanyagság következményei nagyon súlyosak lehetnek.

Az égési sérülés fő tünete a súlyos fájdalom megjelenése a sérült területen. Idővel a szervezet általános mérgezése alakulhat ki, amelyet a testhőmérséklet emelkedése, hányinger, más rendszerek és szervek működési zavarai kísérnek.

A meghatározott szerv égési sérüléseinek három fokozata van. Első fokoncsak a hám felső rétege sérült, a második - a nyálkahártya alatti réteg is szenved, a harmadik elváltozás minden rétegben megfigyelhető.

A második és harmadik fokú égési sérülések kezelése csak kórházi körülmények között történik. Kémiai égés esetén gyomormosást kell végezni, hogy eltávolítsák a vegyszermaradványokat az emésztőrendszerből. Ezután intézkedéseket hajtanak végre az égést okozó vegyi anyag semlegesítésére, és intézkedéseket írnak elő az áldozat állapotának javítására.

Daganatok

Az általánosan elfogadott osztályozás szerint a nyelőcső összes daganata jóindulatú és rosszindulatú.

A jóindulatú daganatok közül a leggyakrabban előforduló leiomyoma a nyelőcső simaizmait érintő daganat.

A nyelőcső rosszindulatú daganatai közül a karcinóma és a limfóma ismert.

A jó- vagy rosszindulatú daganat kialakulásának első és legkifejezettebb tünete a szilárd táplálék lenyelési nehézsége - dysphagia. De nem kell félnie egy ilyen jel megjelenésétől, mert ez a nyelőcső szinte minden betegségének kialakulása során fordul elő. Ennek ellenére mindenképpen orvoshoz kell fordulni diagnosztikai vizsgálat céljából.

A daganatok kezelése elsősorban sebészeti. Kiegészítő kezelésként kemoterápiát és speciális diéta kijelölését alkalmazzák.

Bármilyen tünet, amely a nyelőcső kellemetlen érzésének megjelenését jelzi, kötelező orvosi látogatást igényel.

A modern egészségügyi intézményekben lehetőség van teljes vizsgálaton átesni a diagnózis felállítása és a kezelés előírása érdekében. A nyelőcső betegségei megjelenésekor nem szabad késleltetni a klinika látogatását, mert az egész test egészsége az emésztőrendszer állapotától függ. Szükséges továbbá az emésztés rendszeres ellenőrzése és a karbantartásra vonatkozó alapvető ajánlások betartásaaz élelmiszer emésztésének normális folyamata.

A kiegyensúlyozott étrend betartása, a fűszeres és durva ételek fogyasztásának korlátozása, az alkoholtól és a dohányzástól való tartózkodás hozzájárul az egészség hosszú távú megőrzéséhez.

Következő