Hogyan készítsünk alapot a lejtőn

Előző

Tartalom:

  • Az alapítványok típusai, előnyei és hátrányaik
  • Mi a teendő a könyvjelzők felvétele előtt
  • Szalagtalp felszerelése egyenetlen területen
  • Árkok feltárása
  • Betonozás

Az alapozás legjobb helye egy viszonylag sík felület, kis dőlésszöggel. Teljesen sík föld nem létezik, mindig vannak szabálytalanságok a talajon. Ha a lejtés kisebb, mint 3%, akkor a talaj laposnak számít, ha nagyobb, akkor lejtősnek. Ezután felmerül a kérdés, hogyan kell kitölteni a szalagalapot a lejtőn. Az építési terület kiegyenlíthető. A szintezésnél azonban nagy összeget kell költeni a földmunkákra.

Ha a lejtő meredek, akkor sok erőfeszítést kell tennie, hogy az alap megbízható legyen. A lejtős telken álló háznak azonban megvannak a maga előnyei is. Ezeket a házakat általában nem önti el a víz, jobban védik a széltől. Egy egyenetlen telek kevesebbe kerül, mint egy páros. A magaslatról mindig jobb a kilátás, mint az alföldről. A lejtőn alapot saját kezűleg építhet, ehhez bizonyos szabályokat kell követnie.

Az alapítványok típusai, előnyei és hátrányaik

A lejtős felületű ház alapja lehet szalag, oszlopos, cölöp és kombinált. Megjelenését a dőlésszögek és a talaj keménységének figyelembevételével választják ki. A szalagalapot a lejtőn kell felszerelni, ha az elég szelíd. Ha a dőlésszög nagy, az alap lépcsős szerkezet formájában készül. Az alap sávja lépcsőkkel épül fel, amelyek a terep teraszos területein támaszkodnak. Csak a szalagalap képes ellenállni a téglafal súlyának.

Az oszlopos alap lejtős vagy meredekebb területre szerelhető. Az egyes pillérek alatt támfalat állítanak fel, amely növeli az alap ellenállását a keresztirányú deformációval szemben.Ha nincs alátámasztás, az oszlopok lefelé mozoghatnak. Az oszlopos alapot favázas épületek vagy házak építéséhez használják.

A cölöpök alapja bármilyen egyenetlen, akár nagyon meredek területen is felszerelhető. Egy közönséges cölöp hossza kb. 6-8 m. A nagy cölöpök hossza 10-12 m. A hosszú és a rövidebb cölöpök magasságkülönbsége kb. 6 m, ez lehetővé teszi, hogy alapozást hozzunk létre, ha a cölöp egyenetlenségei a talaj körülbelül 45 fokos. A ház ilyen alapja csak egy fa vagy blokk szerkezetet képes ellenállni.

A lejtő alatti kombinált alapot leggyakrabban szalag- és oszlopalapok kombinálásával építik. A telek alsó részén szalagalap van beépítve, a lejtőn magasabban fekvő rész oszlopos alapzatú. Alsó részen a műszaki épületek, mint például a garázs, a felső részen a lakótér található. A kombinált kialakításnak megvannak a maga hátrányai. A lakó- és nem lakáscélú részek találkozásánál repedés keletkezhet. Ennek elkerülése érdekében az építkezés során figyelni kell a teherhordó falak megerősítésére.

lejtőn

Mi a teendő a könyvjelzők felvétele előtt

Az alap felszerelése előtt meg kell erősíteni a lejtők talaját. Ehhez egy vízelvezető rendszert készítenek, amely csökkenti a talaj nedvességét. Végtére is, szárazabb talajban az épület sokkal tovább tart, mint nedves talajban.

A vízelvezető rendszeren kívül a lejtőn a talajrögzítés típusát is választják. Megbízható akadályt kell építeni, amely megakadályozza az alap elmozdulását. Ha a föld lejtése kisebb, mint 10 fok, a sorompó nem szerelhető fel.

Megvalósítására különféle technológiákat alkalmaznak. Ezek lehetnek speciális távtartók, amelyeket az árokba ásnak, egy csapos kerítés felszerelése. A talaj megerősítésének másik módja egy sűrűbb kőzet tengely elhelyezése, amely növeli a talaj tömegét.

A szalag alap felszereléseegyenetlen terület

A lejtőn lévő szalagalap monolit, vasbetonból készült, és különféle tömbökből vagy téglákból van összeszerelve. Az első a legnépszerűbb, tartós és nem igényel hosszú beépítési időt, míg a tégla-, tömb- vagy kőfalazás meglehetősen időigényes folyamat.

A szalagos alapokat a talaj alsó fagyáspontjához képest el lehet temetni vagy sekélyen eltemetni. Ha egy árkot sekélyen ásnak, akkor e pont felett sekély mélyedés, e pont alatt pedig mély.

Nézzük meg, hogyan készítsünk szalagalapot a lejtőn. Ez egy lehetőség monolit lábazat felszerelésére, amelynek egyik oldala mélyebben van elmerülve a lejtőn, mint a másik. Ekkor az alap egyik oldala a lejtő tartófalává válik.

Egy ilyen kialakítás szükségszerűen nagy mennyiségű töltést igényel. Ezért nehéz beton- vagy téglaépület építése esetén indokolt a nagy emelkedési szögű szalagalapozás.

A kivitelezés során a lejtőn sekélyen betemetett vasbeton szalagalapozás kerül felhasználásra. A vasbeton szalag meglehetősen merev, és ellenáll a deformáció során történő hajlításnak. Több betonra van szükség, mint lejtés nélküli helyszínre történő beépítéskor.

A szalagalap felső része teljesen vízszintes. Az alsó rész lejtése legfeljebb 10% lehet. Jobb árkokat ásni, hogy egyáltalán ne legyen lejtő. A lejtős hely tetején a betonalapnak a talajszint felett kell lennie.

Árkok feltárása

Az árkok ásásához szükséges földmunkák megkezdése előtt jobb a pontos magasságkülönbségek megállapítása a helyszín topográfiai felmérésével. Az alapozás alatti telek megjelölése folyamatban van. Meghatározzák az ásás szükséges mélységét és a zsaluzat méretét.

Az árok szélessége legalább az alapra szerelt fal vastagsága lesz. Haa ház alapja szélesebb lesz, mint a fal, ez semmilyen módon nem csökkenti a szerkezet szerkezeti tulajdonságait. Ha a lejtő kicsi, akkor az árok alját ugyanazon a szinten kell ásni, és nem szögben, ez nem vezet eltolódáshoz. Gödrök és sziklák közelében nem ásnak árkot. Ellenkező esetben földcsuszamlás lehetséges, és a ház összedől.

Az árok aljára egy legfeljebb 20 cm vastag homokpárnát öntünk, amelyet a tömörítéshez jól meglocsolunk és tömörítünk. Vízszigetelés kerül a homokra. Ezután a zsaluzatot telepítik. Lejtős helyen a zsaluzat magassága eltérő lesz.

Ha a földnek erős a lejtése, lépcsőzetes alapot kell építeni, mivel lépcsők nélkül is lehet alapozni lejtőn, de ez nagyon időigényes és költséges. Bármely szint alsó felületének vízszintes helyzetben kell lennie. A magasság több mint 30 cm, bármely vízszintes szakasz hossza - több mint 60 cm. A lépcsők hossza mentén átfedik egymást a lépcsőmagasság kétszeresének megfelelő intervallumban, de nem lehet kisebb 30 cm-nél.

Betonozás

Különös figyelmet kell fordítani a beton megerősítésére, mivel az meglehetősen erős terhelést szenved. A 3-4 rúd vasalás vízszintes részeit a beton alsó és felső részétől nem messze helyezzük el. A függőlegesen elhelyezett armatúrához csatlakoznak. A rudakat nem szabad 5 cm-nél közelebb helyezni a betonalap külső részéhez.

A zsaluzat és a vasalás felszerelése után legalább M200 minőségű betont öntünk. Az öntést folyamatosan végezzük. Ha többször megcsinálja, a betonszalag gyengébb lesz a rétegek határán. A betont gondosan tömöríteni kell, hogy ne maradjon levegő. Házépítés előtt, a betonszalag kiöntése után legalább egy hónapot kell várni, amíg teljesen megszárad.

Egy ház szalagos alapozása lejtőn,amely minden követelménynek megfelelően épült, megbízható és tartós támaszt nyújt minden otthonnak.

Következő

Olvassa el továbbá: