A stroke utáni fizikoterápia feladatok és szakaszok

Előző

Tartalom

  • A fizikoterápia fő feladata a stroke után
  • A fizikoterápia kezdeti szakasza
  • Terápiás testnevelés ágynyugalom körülményei között
  • Fizikoterápia ülő helyzetben
  • Fizikoterápia álló helyzetben

Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a stroke esetek száma, amelyeknek körülbelül 70%-a ischaemiás. A stroke a szervezetet érintő katasztrófa, melynek következményei az elváltozás lokalizációjától, típusától, a kóros fókusz méretétől, az időben nyújtott orvosi ellátástól, valamint attól függnek, hogy a stroke után alkalmaztak-e fizikoterápiát, ill. hogy milyen mértékben.

A felépülés a stroke utáni első napon kezdődik. Először az intenzív osztályon küzd az életéért a beteg, majd egy neurológiai kórházban folytatódik a terápia. A kezelés fő (orvosi) szakaszának lejárta után a stroke-ot túlélt személynek helyreállító kezelésre és rehabilitációra van szüksége, mind orvosi, mind szociálisan.

A fizikoterápia nagyon erős és kötelező eszköz a stroke utáni helyreállításhoz. Az érbalesetet követő első napoktól kezdve felírják, végigkíséri a stroke-kezelés minden szakaszát, és elméletileg az élet hátralévő részében kell végezni.

A fizikoterápia fő feladata a stroke után

A terápiás gimnasztika képes arra, amire a legmodernebb gyógyszerek sem képesek. A teljes gyógyszerkészlet kimerülése után a rendszeres testmozgás csökkentheti a stroke után visszamaradt neurológiai deficitet. Természetesen a stroke során elhalt idegsejtek helyreállítása már nem lehetséges. De a rendszeres fizikai erőfeszítéseknek köszönhetően növelhető más agyi neuronok munkája, ami kiváló kompenzációt jelenthetelveszett funkciók.

Videóprogram a stroke utáni felépülésről:

A stroke utáni felépülés

Nézze meg ezt a videót a YouTube-on

A fizikoterápia fő feladatai stroke után:

  • a hosszú távú immobilizáció szövődményeinek megelőzése (felfekvés, pangásos tüdőgyulladás, pangásos szívelégtelenség progressziója, tromboembóliás szövődmények, izomsorvadás);
  • az izomtónus és az erő javítása azokban az izomcsoportokban, amelyek parézisben vagy bénult állapotban vannak, csökkent tónussal;
  • a kóros izomtónus csökkenése azokban az izomcsoportokban, amelyek görcsös parézisben vagy bénulásban vannak (fokozott izomtónussal);
  • a mikrocirkuláció és az anyagcsere folyamatok javulása a test minden szövetében, ami elkerülhetetlenül kíséri a stroke-ot, különösen hosszan tartó ágynyugalom esetén;
  • izomkontraktúrák megelőzése;
  • a motoros aktivitás helyreállítása;
  • a test nyelvi funkcióinak helyreállítása;
  • a belső szervek munkájának beállítása;
  • finom kézmozdulatok helyreállítása (írás, rajz, hangszerjáték).

Emlékezni szükséges! Bár a stroke utáni fizikoterápia a betegek rehabilitációjának fő módszere, messze nem az egyetlen. A leghatékonyabb eredményt a fizikoterápia, masszázs, manuálterápia, munkaterápia, pszichológiai és szociális adaptáció kombinációja érheti el.

A fizikoterápia kezdeti szakasza

A stroke utáni fizikoterápiát fokozatosan kell elkezdeni, úgymond, a felmerülő problémákat megoldva. A rehabilitációs orvos és gyógytornász minden ajánlását követve a beteg, aki eleinte még a lábát sem tudta felemelni, némi fáradságos edzés után ismét járni tud.

Az edzés fontos szakasza az előkészítő időszak, amikor az aktív mozgásokellenjavallt, és az egészségi állapotnak megfelelően nem végezhetők. A kezdeti terápiás gimnasztika több tevékenységből áll:

  • helyes pozíció;
  • passzív gyakorlatok különböző izomcsoportokhoz;
  • légzőgyakorlatok;
  • mentális gyakorlatok

A stroke utáni felépülésre szolgáló speciális szimulátorok jelentősen felgyorsítják a rehabilitációs folyamatot, és a páciens állapotának stabilizálásának első napjaitól használhatók

Pozíciókezelés

Eleinte a stroke-on átesett betegnek hosszú ideig ágyban kell maradnia. Súlyos agyvérzés esetén az ember élete végéig ágyhoz kötött. De általában idővel a motoros funkciók egy része visszatér, és a személy mozogni kezd.

Ebben az időben a test helyes helyzete az ágyban nagyon fontos, mind terápiás, mind megelőző intézkedés. Ezt a fajta mozgásterápiát elsősorban olyan személyeknek kell végezniük, akik gondozzák a beteget. Az ilyen ellátás minőségétől a beteg egészsége és néha élete is függ.

A pozíció kezelése a gyakori pozícióváltásból és a test helyes elhelyezéséből áll. Ez a felfekvések, tüdőgyulladás, valamint a stroke utáni kontraktúrák megelőzése.

A helyzet az, hogy a stroke során egy bizonyos izomcsoport hipertóniás állapotban van, és passzív pozíciót vesz fel, például a felső végtag a könyök- és csuklóízületeknél meghajlik, a testhez nyomódik, az ujjak ökölbe szorulnak. , a lebénult alsó végtag kifelé fordul, a lábfej lelóg. Ha nem biztosítod rendszeresen a tested a helyes testtartást a háton és az egészséges oldalon, akkor idővel izomkontraktúra alakul ki, amelyet nem lehet korrigálni.

Fontos emlékezni! A neurológusnak pontos ajánlásokat kell adnia a szükséges pozíció biztosítására és változtatásának szabályosságára, igenmivel ez közvetlenül függ a neurológiai deficit típusától.

Passzív gyakorlatok

A passzív gyakorlatok azt jelentik, hogy a végtagok hajlítását-nyújtását egy harmadik fél végzi, és nem maga a beteg. A passzív gimnasztikát a lehető legkorábban elő kell írni, ha a beteg állapota lehetővé teszi, majd a stroke utáni első napoktól kezdve.

A passzív gimnasztikát növekvő sorrendben kell végrehajtani. Kezdetben az ízületekben a mozgások amplitúdója kicsi, amit fokozatosan a maximumra kell hozni, de ennek az ízületnek fiziológiás.

Minden ízületben 3 fajta mozgást kell végrehajtani (elvileg az ízület típusától függ):

  • hajlítás-nyújtás;
  • forgatás (körkörös forgatás);
  • addukció-rablás.

Az ízületben az egyes mozgástípusok számát fokozatosan 5-ről 15-re kell növelni. A középponttól a perifériáig sorban kell fejleszteni. Vagyis kezdetben a passzív gimnasztikát a vállban, a könyökben, a radiocarpalis ízületekben és a kezek kis ízületeiben végezzük. Hasonlóképpen az alsó végtagon: csípő, térd, boka, láb ízületei.

Passzív gyakorlatok komplexuma stroke után

Légzőtorna

A speciális légzőgyakorlatok megakadályozzák a tüdőszövet stagnálását, valamint a fertőző elváltozásokat, például a tüdőgyulladást. Ezenkívül a légzőgyakorlatok oxigénnel telítik a testet, ami felgyorsítja a helyreállítást.

A következő gyakorlatok segítenek ebben:

  • léggömbök felfújása;
  • szívószálon keresztül lélegezzen ki egy pohár vízbe;
  • mély belégzés és lassú kilégzés zárt ajkakon keresztül.

Mentális gyakorlatok

Ez a fizikai és pszichológiai rehabilitáció fontos szakasza. Az a tény, hogy minden mozgásunknak van izommemóriája. Ezért állandóaz agynak adott parancsok megismétlése, például: "Megmozdítom a hüvelykujjamat a kezemen", akkor szerepet fog játszani, és nagyon könnyű lesz ezt megtenni. Sőt, egy ilyen technika célt tűz ki az ember számára, ami nagyon fontos a gyógyulási folyamat szempontjából.

Terápiás testnevelés ágynyugalom körülményei között

Ebben a szakaszban már aktív gyakorlatokról beszélünk, amelyeket a páciens részleges gyógyulás után önállóan végez a fent leírt fizikoterápiás módszerek és a rehabilitációs kezelés egyéb módszerei segítségével.

Gyakorlatkészlet a felső végtagokhoz:

  • ökölbe szorítva, ismételje meg 10-20 alkalommal;
  • körkörös mozdulatok a kéztőízületekben ökölbe szorított kézzel, ismételje meg 15 forgatást mindkét irányban;
  • a karok kiterjesztése és hajlítása a könyökben, ismételje meg 20-szor;
  • kiindulási helyzet - kezek a test mentén, lassan emelje fel és engedje le őket a testtel párhuzamosan (a vállízületek működnek), ismételje meg 20-szor;
  • ban ben. o.ugyan a karjainkat oldalra lendítjük, háton fekve, ismételjük 20-szor.

Gyakorlatkészlet az alsó végtagokhoz:

  • hajlító és nyújtó mozgásokat végezzen a lábujjakkal, ismételje meg 20-szor;
  • a lábak felhúzása (magára) és lefelé (nyomja meg a pedálokat), ismételje meg 15-ször minden lábra;
  • hajlítsa meg a lábát térdre, majd lassan tegye vissza a végtagot a kiindulási helyzetbe, ismételje meg 15-ször;
  • lassan széthajlított csípőízületekben a lábakat, visszatérünk és. o., ismételje meg 10-szer.

Gyakorlatok komplexuma törzsizmokra:

  • lassan fordítsa oldalra a háton fekvő helyzetből, ismételje meg 10-szer;
  • a lapockákra támaszkodva, a fej hátsó részén, a könyökön és a lábon, emelje fel a medencét az ágy fölé, ismételje meg 5-ször;
  • emelje fel a test felső részét az ágy fölé, ismételje meg az 5alkalommal

Fontos emlékezni! Minél aktívabban és rendszeresebben végez gyakorlatokat az ágyban, annál gyorsabban léphet át a fizikoterápia következő szakaszába, amely egy lépéssel közelebb visz a teljes gyógyuláshoz és a normális élet helyreállításához.

Fizikoterápia ülő helyzetben

Általános szabály, hogy a fizikoterápia ezen szakaszát a stroke után 3 héttel lehet elkezdeni. De néha a betegnek sokkal korábban sikerül ülő helyzetet felvennie.

A gyermekjátékok segítenek a betegeknek abban, hogy visszanyerjék kezük finom motoros képességeit stroke után

Minta gyakorlatsor ülő helyzetből:

  • A nyakban körkörös fejmozdulatokat és billentést végzünk minden irányban 10-szer.
  • Az ágyon ülve lábakkal lefelé, támasz nélkül a hát alatt. Az időtartamot általában a páciens fáradtságának mértéke határozza meg, és eléri a 3-10 perc elejét.
  • A beteg leül az ágyban, kezével megragadja a kapaszkodókat, behajlítja a hátát, néhány másodpercig ebben a helyzetben marad, majd lassan visszatér az i. p.
  • I. p. az ágyon ülve felváltva emeljük fel a lábunkat, 30-40 cm-rel elválasztva az ágytól, ismételjük meg 10-szer.
  • I. p. fekve (tegyünk egy párnát a háta alá). Lassan hajlítsa meg az egyik lábát, és húzza a mellkashoz, kezével tartva. Aztán visszatér a faluba. o Minden végtag esetében 5-ször ismételjük meg.
  • Megfogó mozdulatok komplexét hajtjuk végre, hogy helyreállítsuk az ujjak mozgékonyságát.
  • Ez csak egy általános és hozzávetőleges gyakorlatsor. Minden eset egyedi megközelítést igényel. Egyes betegeknek további gyakorlatokat írnak elő a szemizmokra, a beszédfunkciók helyreállítására, a kis kézmozgások helyreállítására stb.

    Fizikoterápia álló helyzetben

    Ezek a gyakorlatok a páciens próbálkozásaival kezdődnekállj talpra, először külső segítséggel, majd önállóan. Ugyanakkor a betegek gyakran használnak eszközöket kiegészítő támogatásra. A speciális rehabilitációs szimulátorokkal végzett gyakorlatok gyógytornász felügyelete mellett speciális egészségügyi intézményekben (szanatóriumok, rehabilitációs központok) nagyon jó eredményeket mutatnak, de otthon is elkészíthető és elvégezhető egyszerű, de hatékony gyakorlatsor.

    A kiegészítő támogatáshoz eszközöket kell használni

    Minta gyakorlatsor álló helyzetből:

  • Álló pozíciót veszünk fel, a kezeket a varrásoknál, a lábakat váll szélességben. Ebben a helyzetben állunk, és próbáljuk megőrizni az egyensúlyunkat.
  • A fej körkörös mozgása álló helyzetben.
  • Ingessen a kezével álló helyzetben.
  • A test fordulásai és dőlései.
  • Guggolás.
  • Emelés és rúgás.
  • Videóprogram a stroke utáni mozgás helyreállításáról:

    Hogyan lehet helyreállítani a mozgást stroke után

    Nézze meg ezt a videót a YouTube-on

    Miután a beteg jól érzi magát álló helyzetben, lehetőség van a mozgási tartomány bővítésére a napi friss levegőn tett séták segítségével. Először kísérettel és kiegészítő támogatással kell sétálni rövid, 5-10 méteres távon, szünetekkel. Fokozatosan növelni kell a séták távolságát és csökkenteni kell a pihenés időtartamát, növelni a gyaloglás ütemét. De itt nagyon fontos, hogy ne vigyük túlzásba, mert a túlzott stressz negatívan befolyásolhatja az általános egészségi állapotot.

    Emlékeztetni kell arra, hogy a fizikoterápiát minden agyvérzésen átesett ember életébe szorosan be kell építeni. Szerepe nem kevésbé fontos, mint a rendszeres gyógyszeres kezelés az ismétlődő ischaemiás és hemorrhagiás stroke megelőzésében, ellenőrzésébenvérnyomás és egyéb orvosi és megelőző intézkedések.

    Következő

    Olvassa el továbbá: